A párizsi Grand Palais-ban szerdán kezdődő kétnapos tanácskozást eredetileg annak demonstrálására szánták, hogy Európa nagyobb szerepet akar vállalni a globális űrpolitika alakításában. A rendezvényre mintegy 120 ország képviselőit, állami vezetőket, űrügynökségeket, iparági szereplőket és űrhajósokat hívtak meg. Az utolsó napokban azonban a programot a transzatlanti vita hatotta át: a SpaceX, a Blue Origin, a Stoke Space és a Starcloud is visszalépett, miután a Fehér Ház tudomány- és technológiapolitikai hivatala jelezte az amerikai cégeknek, hogy megjelenésük az Egyesült Államok által ellenzett európai álláspontok támogatásának tűnhet.
A washingtoni figyelmeztetés nem jelentett hivatalos tilalmat, mégis egyértelmű politikai üzenetként hatott. A francia űrügyi tárca a visszalépések után közölte: nehéz nem összefüggést látni az amerikai nyomásgyakorlásról szóló hírek és a lemondások között. A távolmaradás több előkészített vállalati bejelentést is keresztülhúzott, miközben Párizs továbbra is azt hangsúlyozza, hogy az amerikai szereplők fontos partnerek maradnak.
A francia kezdeményezés politikai súlyát az is csökkenti, hogy Friedrich Merz német kancellár nem vesz részt személyesen a találkozón. Németországot Dorothee Bär kutatási és űrügyi miniszter képviseli. Ennek hátterében alighanem az áll, hogy Berlin és Párizs között több fontos iparpolitikai kérdésben nincs teljes egyetértés. A német kormány óvatosabban kezeli azokat a francia javaslatokat, amelyek uniós forrásból finanszírozott űrprogramoknál erősebb európai beszerzési elsőbbséget adnának a kontinens vállalatainak. Kína ugyanakkor magas szintű küldöttséggel érkezik, miközben Oroszországot, Iránt és Észak-Koreát nem hívták meg. Ez tovább erősíti azt a francia érvet, hogy a fórum nem egyszerű technológiai vásár, hanem a kialakuló űrpolitikai erőviszonyok egyik diplomáciai terepe.
Az önálló európai hozzáférés lett a tét
Európa az elmúlt években többször szembesült azzal, hogy saját indítási kapacitása korlátozott, miközben a SpaceX kereskedelmi és katonai szempontból is meghatározó szereplővé vált. A francia Ariane 6 előállításának lassúsága miatt az európai műholdakat is amerikai hordozórakétákkal kellett pályára állítani. Az ArianeGroup most annak lehetőségét vizsgálja, hogy a jelenleg tervezett évi kilenc-tíz Ariane 6-indításnál is nagyobb kapacitást építsen ki, mert az évtized végére jelentősen nőhet a műholdas pályára állítások iránti kereslet.
Az európai önállósodás mellett szólt a német Isar Aerospace hétfői sikere is: a vállalat Spectrum rakétája norvégiai indítóállásból felbocsátva pályára állított öt kisebb műholdat. Ez volt az első alkalom, hogy európai kereskedelmi cég saját fejlesztésű hordozóeszközzel jutott el Föld körüli pályára, ráadásul a kontinens területéről. A müncheni cég hosszabb távon évi több tucat indítással számol, ami új versenyt teremthet az Arianespace mellett, de az amerikai fölényhez képest még mindig szerény léptékű.
A párizsi fórum másik kényes témája a műholdas frekvenciaspektrum jövője.
Az Európai Bizottság a 2 gigahertzes sáv új elosztásán dolgozik, mert a Viasat és az EchoStar műholdak jelenlegi engedélyei 2027-ben lejárnak. Brüsszel olyan megoldást keres, amely nagyobb teret adhat európai szereplőknek és a közvetlen mobiltelefonos műholdas szolgáltatásoknak. A Deutsche Telekom, az Orange, a Vodafone és a Telefónica már tárgyal egy közös pályázati konstrukcióról. Washington attól tart, hogy a szabályozás az amerikai szolgáltatókat hátrányba hozhatja.
A háború felgyorsította a szuverenitási törekvéseket
A kérdés Ukrajna miatt különösen érzékeny. A Starlink a háború kezdete óta kulcsfontosságú kommunikációs infrastruktúrát biztosít Kijev számára, és az európai kormányok számára is világossá vált, milyen kockázatot jelent, ha katonailag létfontosságú szolgáltatás egyetlen külföldi magánvállalattól függ. Az EU ezért építi az IRIS² biztonságos műholdas hálózatot, és a következő költségvetési ciklusban a védelemre, biztonságra és űrprogramokra együtt a jelenleginél jóval nagyobb összeget irányozna elő.
Az ipari lemaradás más területeken is látszik. A Dassault Aviation és a német OHB tavasszal közös ajánlatot jelentett be a VORTEX-S újrafelhasználható űrrepülőgép fejlesztésére az Európai Űrügynökség számára. A terv célja, hogy Európa önállóan tudjon teherszállítást végezni űrállomásokhoz, illetve képes legyen autonóm orbitális küldetéseket indítani. A projekt még ajánlati szakaszban van, de jól jelzi, hogy az európai szereplők a hordozórakétáktól a műholdas kommunikáción át az űrbéli szállításig több ponton próbálják csökkenteni a külső függőséget.
A párizsi csúcstalálkozó jelentősége ezért akkor is nagy lesz, ha a legnagyobb amerikai cégek távol maradnak.
