Most 500–600 milliárd forint veszteség látszik a mezőgazdasági vállalkozások esetében az idén. Ez három év eredményét égeti el. Ez beruházások tömegeit viszi el. Mi ez, ha nem válságos helyzet? – mondta Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke egy szerdai háttérbeszélgetésen.
A szervezet szerint túlzás nélkül kijelenthető, hogy rendkívül nehéz helyzetben van a magyar agrárium. A legnagyobb gond pedig az, hogy ez lényegében minden ágazatról elmondható, miközben a szereplők jelentős része azt sem látja, milyen irányba tarthat a következő években. A gazdálkodók tartalékai és a támogatások előrehozásának, felvételének lehetőségei lényegében elfogytak. Alig van olyan gazda vagy gazdaság, amelynek egészséges jövőképe lenne – fogalmazott Koncz Máté.
Az aszály és a csapadékhiány csak az egyik eleme a problémáknak, mégis az egyik legsúlyosabb. A MOSZ elnöke szerint az elmúlt évek fejleményeit és az éghajlatváltozást figyelve el kell engedni azt a régi dogmát, hogy Magyarország víznagyhatalom.
A csapadékhiány következtében egyes gazdálkodóknál és régiókban harmadára, negyedére esett vissza a termés. Koncz Máté emlékeztetett arra, hogy a 2022-es rendkívüli aszályt a kutatók akkor húszévente előforduló eseménynek becsülték. Ehhez képest mára az egész országban elérte a 150 millimétert a vízhiány a talaj felső, egy méteres rétegében, a Dél-Alföldön pedig a 200 millimétert is meghaladja.
A MOSZ adatai szerint idén a búza termésmennyisége a tíz évvel ezelőtti átlaghoz képest 20 százalékkal, a kukoricáé pedig 80 százalékkal esett vissza. A jövedelmezőséget – vagy sok gazdaság esetében immár inkább a veszteség nagyságát – ráadásul nem csak a gyenge terméseredmények határozzák meg. A ráfordítások ára drasztikusan megemelkedett, miközben egyes termelői árak a hat-hét évvel ezelőtti szinten vannak.
A gyenge termés tehát rendkívül alacsony árakkal párosul, ami gazdálkodók tömegénél teremt kritikus helyzetet.
A gondok azonban túlmutatnak egy-egy rossz termésű éven. Koncz Máté szerint a termőterületek egy részén már az is kérdéses, hogy hosszabb távon alkalmasak lesznek-e ipari növénytermesztésre. Hasonló problémák jelentkeznek a takarmánytermelésben is.
Kiszáradt Magyarország: történelmi aszályt hozott a 2026-os nyárMár az itatás sem egyszerű
A vízhiány az állattenyésztést is egyre közvetlenebbül fenyegeti. Koncz Máté szerint már korántsem lehet természetesnek tekinteni, hogy például egy szarvasmarhatelepen minden körülmények között rendelkezésre áll az állatok itatásához szükséges víz.
A körülmények miatt szerinte már azt a kérdést is fel kell tenni, hogy a hazai igényekhez igazodó állatállomány ellátásához szükséges takarmánymennyiséget képes lesz-e Magyarország megtermelni. Ha ugyanis a takarmánytermelésre alkalmas területek egy része a vízhiány miatt kiesik vagy hozamuk drasztikusan csökken, annak következményei az állattenyésztésben is megjelennek.
Különösen kedvezőtlen folyamatok zajlanak a tejágazatban. A MOSZ által ismertetett adatok szerint az európai tejár tavaly év végi 48 euró/100 kilogrammos szintről júliusra 41,5 euró/100 kilogrammra csökkent, ami mintegy 13 százalékos visszaesés. Magyarországon ugyanakkor 190 forintról 127 forintra zuhant az ár, vagyis a csökkenés már 33 százalékos volt.
A túlkínálat és a feldolgozói készletek magas szintje miatt a tejfeldolgozók rendkívül agresszív üzletpolitikát folytattak. A legnehezebb helyzetbe azok a termelők kerültek, akiknek 2025 végén jártak le a szerződéseik. Az új megállapodások megkötése vontatottan haladt,
Talán elérte a gödör alját a tejágazat, de itthon ezzel vége is a jó híreknekesetenként mélyen az önköltség alatti árat ajánlottak a gazdálkodóknak, és olyan termelő is akadt, akinek a tejfeldolgozó egyáltalán nem ajánlott új szerződést.
A feldolgozott élelmiszerek jelentős része külföldről jön
A válságos helyzetből az élelmiszeripar sem hagyható ki. Koncz Máté szerint ha végigsétálunk egy élelmiszerbolt sorai között, jól látható tendencia, hogy a magas feldolgozottságú élelmiszerek döntő többsége külföldről érkezik. Ez pedig egyáltalán nem segíti a hazai mezőgazdasági alapanyag-termelőket.
A probléma nem csupán az, hogy a belföldi kínálatban nem jelenik meg kellő súllyal a magyar termelés. Ha nincs megfelelő hazai feldolgozóipari háttér, az exportpiacokra történő értékesítésen keresztül sem tudja az élelmiszeripar megfelelően segíteni hazai beszállítóit.
A MOSZ szerint nincs egyetlen, azonnal alkalmazható recept a mezőgazdaság bajainak megoldására. Ágazatonként és területenként kell megtalálni azokat a beavatkozásokat, amelyek érdemi változást hozhatnak.
„Történelmi bűn” volt a vízgazdálkodás szétzilálása
Az egyik legsürgetőbb feladat ugyanakkor a vízgazdálkodás rendezése. Koncz Máté szerint 2010-ben szétzilálták a vízgazdálkodási társulatok rendszerét, aminek következtében a több mint kétszáz éves csatornarendszer lényegében gazdátlanná vált. Ezt a MOSZ elnöke végzetes hibának nevezte a termőföldek víztartalékának megőrzése szempontjából.
– Ma már azt lehet mondani, hogy ez a lépés történelmi bűn volt – fogalmazott. A MOSZ szerint a lehető leggyorsabban vissza kell állítani azt a rendszert, amelyben a csatornahálózatnak egyértelmű felelős és szakmai gazdája van.
Magyarország mégsem víznagyhatalom, hiány van, és még pazarolunk is