A közmédia új vezetőinek olyan embereknek kell lenniük, akik képesek működtetni az intézményeket, de szükség esetén nemet is tudnak mondani a politikai nyomásra - mondta el a Népszava Törésvonal című műsorában a Független Közmédia Testület tagja.
Hargitai Miklós - aki korábban éveken át a Népszabadság, majd a Népszava munkatársa volt - úgy fogalmazott, az elmúlt 16 év tapasztalata azt mutatta, hogy a jogszabályok és az intézmények mellett nagyon sok múlik a vezetők személyes bátorságán: szerinte azokban a médiaműhelyekben maradt fenn a sajtószabadság, ahol a vezetők kellően bátrak voltak. A testület első előírt feladata a televízió, a rádió és a Magyar Távirati Iroda (MTI) vezérigazgatóinak kiválasztása lesz. Itt megjelenhetne a politikai nyomás, ám Hargitai Miklós az eddigi tapasztalatai alapján erre nem számít. A Tisza-frakció a szakmai szervezetek jelöltjei közül választotta ki saját jelöltjeit, és a frakció meghallgatásán semmilyen politikai beavatkozásra utaló elvárást nem érzékelt. „Ez egy ritka kegyelmi pillanat, hogy a politika nem a saját dicsőségének a hirdetését várja a közmédiától, hanem tényleg a sokszínű tájékoztatás” - fogalmazott.
Azt mondta, ha van politikai elvárás, az szerinte az, hogy a vezetőválasztás és később a közmédia működése is botránymentesen, a törvényi szabályoknak megfelelően történjen. A testület közvetlenül nem szólhat bele a szerkesztési döntésekbe, ezért különösen fontosnak tartja, kik kerülnek a vezérigazgatói posztokra. A leendő vezetőknek egyszerre kell majd gazdálkodási, humánpolitikai és várhatóan tartalmi kérdésekhez is érteniük, miközben Hargitai Miklós előfeltételezése szerint programtervekkel fognak pályázni, amelyekben lefektetik, milyen szervezeti és műsorstruktúrában gondolkodnak - magyarázta.
Megszavazta a parlament a Független Közmédia Testület szakmai és kormánypárti tagjaitHargitai Miklós: A közmédia átalakítása csak most kezdődik, nyilván lesznek konfliktusokA Független Közmédia Testület tagja a közmédia működésének ellenőrzésében egy másik eszközt is fontosnak tart: olyan nyilvános hírszerkesztési alapelveket szeretne, amelyekhez a közönség is mérheti a műsorokat. Példaként a BBC-t említette, amelynek honlapján elérhetők a hírszerkesztési alapelvek. Hargitai Miklós szerint egy hasonló rendszerből az újságírók és a nézők is láthatnák, milyen szakmai elvárások szerint kell összeállítani egy hírműsort, és összevethetnék ezeket a tényleges tartalommal.
Úgy véli, ilyen minimális szakmai sztenderdekkel összeegyeztethetetlen lett volna a pénteki miniszterelnöki rádióinterjúk elmúlt évekbeli gyakorlata, ahol tudatosan kerülték azokat a kérdéseket, amelyeket egy újságíró egyébként feltenne a miniszterelnöknek. Kifejtette, a közmédia átalakulásának mértéke intézményenként eltérő lehet. Az MTI-nél és a közrádiónál a közmédiaszerű működés gyakorlatilag helyreállt azzal, hogy megszűnt a közvetlen politikai beavatkozás, noha nagyrészt ugyanazok az emberek dolgoznak ott, mint korábban. Ebből arra következtet, hogy az előző működés torzulásait elsősorban a politikai behatás okozta, nem pedig az ott dolgozók szakmai meggyőződése.
Újra elutasította a parlamenti bizottság a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk Mozgalom jelöltjeit a Független Közmédia Testületbe, a Tiszáéi átmentekFeljelentést tesz a Duna Médiaszolgáltató a közmédia korábbi törvénytelen fideszes irányítása miattA köztévé esetében ennél jóval nagyobb változtatást tart szükségesnek. Szerinte Magyarországon nincs igazán meghatározva, milyen feladatokat kellene ellátnia a köztelevíziónak, az elmúlt 16 évben pedig több olyan funkciót is vállalt, amely nem közszolgálati feladat. Ide sorolta a professzionális sportot is, amelyet szerinte a kereskedelmi média tökéletesen lefed, ezért arra nem szükséges adófizetői pénzt költeni. A televízió működését emiatt szerinte az alapjaitól kell újragondolni.
A testület jelenleg hat taggal kezdheti meg a munkát, Hargitai Miklós azonban fontosnak tartaná az ellenzéki jelöltek bekerülését is. Ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte, hogy olyanok kapjanak helyet, akiknek vezetői vagy utasításadó szerepük volt a közmédia korábbi működésében. Elmondta, azok, akik pártutasításra törvénysértő gyakorlatot működtettek vagy pártcsatornává alakították a köztévét, nem képviselhetik hitelesen az adófizetőket és a közönséget az új testületben.
Hargitai Miklós azzal lenne nagyon elégedett, ha a közmédia társadalmi elfogadottsága és súlya ismét megközelítené azt, amit a rendszerváltás környékén rövid ideig elért. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a mai médiakörnyezet már teljesen más, ezért a korábbi modellt nem lehet egyszerűen visszaállítani.
