USA;elnökjelölt;Donald Trump;Republikánus Párt;amerikai elnökválasztás;Marco Rubio;Ted Cruz;JD Vance;

Már Donald Trump utódjáról suttogtak Dallasban

A Republikánus Párt csütörtökön befejeződött országos találkozója alkalmat kínált arra, hogy J. D. Vance alelnök és más potenciális elnökaspiránsok is tesztelhessék népszerűségüket a konzervatív közönség előtt. Bár az utódlási sorrendben a szokásjog szerint Vance követné Trump elnököt, a párt hívei más politikusokat is alkalmasnak találnának a feladatra.

A Republikánus Párt a félidős választások elé időzített rendkívüli országos konvencióján Donald Trump mellett szóhoz jutott az elmúlt évben inkább háttérben maradt alelnök, J. D. Vance is. Ebből az alkalomból az AP hírügynökség megkérdezte a részt vevő konzervatív szavazókat, hogy kit látnának szívesen 2028-ban a párt elnökjelöltjeként.

A politikai gyűlés fő célja a republikánus szavazók mozgósítása a Trump-adminisztráció politikai mozgástere szempontjából kritikus félidős választások előtt. Vance alelnök igyekezett is megtenni a magáét az ügyért, a tömeghez intézett beszéde közben azonban az egyik résztvevő a „JD48” jelszót kiabálta be, azaz szívesen látná Vance-t az USA 48. elnökeként. A színpadon álló alelnök mosolyogva ütötte el a hirtelen jött felvetést. „Novemberben még van elintéznivalónk, és azután majd aggódhatunk azért, ami utána következik”, fogalmazott.

Trump második elnökségének első évében Vance ritkán vállalt főszerepet, bár nem is ez a feladata egy alelnöknek. A 2024-es kampányban történt jelölése is némiképp meglepetést okozott, hiszen az elnökjelöltek általában olyan térségből választanak helyettest, amely számukra politikailag „idegen pályának” számít. Ugyanez igaz a nem, az etnikai vagy vallási hovatartozásra is. Ehhez képest Vance a rubintvörös Kentucky államban született egy nehéz sorsú fehér munkáscsalád fiaként, később ohiói szenátor lett, ahol Trump szintén stabil támogatást élvez. 2025-ben a külpolitikában Marco Rubio külügyminiszternek (majd később nemzetbiztonsági tanácsadónak) a Venezuela elleni konfliktusban, valamint az Izrael és a Hamász közötti tárgyalások mediátoraként jóval több esélye volt megmutatni oroszlánkörmeit. Vance egyedül a Volodimir Zelenszkijjel az Ovális Irodában folytatott vitáról maradt emlékezetes, amelynek kioktató stílusa sokak számára rossz színben tüntette fel az elnököt és munkatársait.

A The New York Times friss oknyomozó cikke szerint azonban Vance napi szinten, nagy részletességgel követi az Irán elleni háború aktuális fejleményeit, a térségben állomásozó csapatok helyzetét, Teherán fennálló védelmi képességeit.

A cikkben foglaltak szerint az alelnök rendszeres előzetes és utólagos jelentést kap Dan Caine vezérkari főnöktől az iráni célpontok elleni műveletekről, a CIA-igazgató John Ratcliffe pedig az iráni belpolitikai mozgásairól tájékoztatja, ahogy Pete Hegseth hadügyminiszter utasítására az amerikai haditengerészet hírszerzésének irodája a Hormuzi-szorosban tapasztalható forgalomról ad részletes képet Vance számára. Utóbbi a tengeri csomóponton áthaladó hajókat, felségjelzésüket és rakományukat is jelenti. A Caine vezérkari főnök által adott jelentések legfőbb tanulsága, hogy a február 28-án indított, eredetileg legfeljebb 6 hetesre tervezett háború veszélyesen kimerítette a térségben állomásozó amerikai csapatok munícióit, különös tekintettel a méregdrága Patriot légvédelmi rakétákra. Sőt az iráni háborús műveletek támogatására számos egyéb térségből szállítottak lőszert a Perzsa-öbölbe, ezzel gyengítve az amerikai jelenlétet például a Csendes-óceán térségében.

Vance a Timesnak nyilatkozó, meg nem nevezett források szerint nagy tudásszomjjal vetette bele magát a nemzetbiztonság témájába. Feltehetően pótolni igyekszik a hiányzó külpolitikai tapasztalatát, amelynek Marco Rubio külügyminiszter már birtokában van.

A korábban floridai szenátorként, sőt Trump 2016-os előválasztási ellenfeleként is felbukkanó kubai-amerikai ideális választás lenne a MAGA-táborhoz képest középre húzó, mérsékelt konzervatívok számára. A spanyolul beszélő, meggyőződéses antikommunista politikus Trump szeszélyes stílusához képest stabilitást és kiszámíthatóságot hozhatna a washingtoni külpolitikába.

2016 után újra esélyes lehet a jelöltségre Ron DeSantis, Florida kormányzója is, aki saját hatáskörében már hét éve építi a MAGA mozgalom által elképzelt jobboldali-populista és keresztény világot. DeSantis az LMBTQ és a Black Lives Matter mozgalommal nagyobb nyilvánosságot kapott critical race theory (az amerikai intézményesített rasszizmus kritikai elmélete), illetve számos más kultúrharcos témában az ultrakonzervatív oldalon foglalt állást.  A Covid-járvány idején a maszkviselést is eltörölte, így több százezren vették az irányt Florida napsütötte, maszkmentes strandjai felé. A szkeptikusok szerint azonban DeSantisból hiányzik a Trumpot jellemző populista karizma, s 2028-as indulásáról sokkal inkább a donoroktól érkező pénzösszeg fog dönteni.

Végül a futottak még kategóriában említhetjük Ted Cruz texasi szenátort, aki szintén volt Trump ellenfele a 2016-os republikánus előválasztáson. Az ultrakonzervatív, evangéliumi keresztények által támogatott Cruz tapasztalt politikus, ám az ő karrierje sem mentes a blamáktól. Emlékezetes botrányt okozott 2021 februárjában, amikor családjával a mexikói Cancúnba utazott, miközben Texasban egy jeges mínuszokat hozó vihar miatt több millió ember maradt áram és fűtés nélkül.

Száz éves partnerségről szóló nyilatkozatot is aláírt Mark Carney kanadai miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután tárgyalásaikon megállapodtak a két ország együttműködésének elmélyítéséről a védelem, az energetika, a technológia, a kereskedelem és az újjáépítés terén.