ENSZ;Kína;gleccser;Nepál;

A gleccseromlás és az azt követő pusztító áradások során eltűnt személyek fotói Katmanduban

Semmit nem tudni a Nepálban eltűnt magyarokról

„Továbbra sincs új információnk a nepáli árvíz kapcsán” – reagált a a külügyminisztérium sajtóosztálya a Népszava megkeresésére, amikor azt akartuk megtudni, hogy mi történt a hírekben szereplő, szerencsétlenül járt magyarokkal a gleccser-áradás idején. Kezdetben három magyart is kerestek, ma hivatalosan már csak egyet.

Mint ismeretes, az augusztus 26-án történt természeti csapásban a Kína-ellenőrizte Tibet és Nepál határában olyan gleccseromlás történt, amely villámáradást okozott. Az eddig ismert adatok szerint 1369-en vesztették életüket, és 5132 embert eltűntként tartanak nyilván, köztük a magyarokat is.

Szintén magyarázatot vártunk arra, hogy először kettő, majd három magyar eltűnéséről szóltak a hírek, végül a külügyi tárca csak egy eltűnt magyarról beszélt. A minisztérium részletes magyarázatot adott erre a talányra:

„A három eltűntnek nyilvánított magyar állampolgárról van tudomásunk, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek. Külföldön tartózkodásuk során, közülük ketten nem a magyar okmányukkal lettek nyilvántartásba véve, ezért szerepel a kínai hatóságok listáján csak egy magyar eltűnt állampolgár.”

A sajtóosztály közölte azt is, hogy diplomatáik az illetékes hivatalokkal, az utazásszervezővel, valamint az uniós és schengeni partnerképviseletekkel folyamatosan egyeztetnek.

Nepál 20 millió dolláros klímakártérítést kér a pusztító árvizek után, és arra szólította fel a világ legnagyobb szennyezőit, hogy „ébresztő!”, és vállaljanak közös felelősséget a katasztrófáért, hisz a környezetszennyezésért nemcsak ők a felelősek.

Nepál külügyminisztere, Shisir Khanal a klímaigazságosság kifejezést használta ennek kapcsán egy interjúban. Nepál a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás kevesebb mint 0,1 százalékáért felelős, miközben szomszédai, India és Kína a világ legnagyobb kibocsátói közé tartoznak. A Himalája – amely Indián, Kínán, Nepálon és Bhutánon húzódik keresztül – csaknem 50 százalékkal gyorsabban melegszik a globális átlagnál.

Az ENSZ már 2023-ban közölte, hogy Nepál hegyvidéke a globális felmelegedés miatt alig több mint 30 év alatt jégtakarójának csaknem egyharmadát elveszítette.

Az is nyilvánvaló, hogy az ENSZ-től kért 20 millió dolláros kompenzációs összeg meg sem közelíti az országot ért károk nagyságát. Egyes becslések szerint a teljes kár meghaladhatja az 5 milliárd dollárt, Khanal szerint azonban az ennél is nagyobb.

Várhatóan több mint 20 ezer otthont kell újjáépíteni, és az ország fő közútját. A folyók mentén, veszélyeztetett területeken fekvő falvakat – amelyek közül néhány teljesen elpusztult – valószínűleg magasabban fekvő, biztonságosabb területekre kell majd áttelepíteni.

Az ENSZ elismerte, hogy a veszteségekre és károkra létrehozott alap már most jelentős finanszírozási hiánnyal küzd.

Az alaphoz eddig mintegy 119 ország nyújtott be összesen 2,8 milliárd dollár értékű igényt, miközben a nemzetközi közösség mindössze mintegy 400 millió dollárt biztosított. 

Az Egyesült Államok csupán 17 millió dollárral járult hozzá, miután Donald Trump kiléptette az országot a Párizsi Klímaegyezményből.

Az előrejelzések szerint a következő napokban hol naposabb, hol felhősebb időszakok váltják egymást, és már csak elszórtan lehet kisebb eső vagy zápor.