Nem túl nagy lelkesedéssel, de elfogadta a parlament a dízelautósok támogatását és a dohánytermékek jövedékiadó-emelését

Támogatást kapnak a dízelautók tulajdonosai, nő a dohánytermékek jövedéki adója - döntött kedden az Országgyűlés kedden arról a kormányzati előterjesztésről, amelyet elsősorban az orosz-ukrán, illetve a közel-keleti háborúk okozta üzemanyagár-emelkedésekre hivatkozva terjesztettek elő. A képviselők 123 igennel, 32 nem és 9 tartózkodás ellenében fogadták el a javaslatcsomagot, ami nem csak az ellenzéki Fidesz, KDNP és Mi Hazánk bírálatát jelzi, de mutatja, hogy a kormányzó Tisza párt sem teljesen egységes ezekben a kérdésekben. Az ellenzék leginkább a védett ár visszaállítását javasolta volna, de kormánypártiak azzal érveltek, hogy az üzemanyaghiányhoz vezetne.

Az elfogadott jogszabályok alapján a 150 lóerő alatti, tehát a kis- és közepes dízelautóval rendelkező magánszemélyek decemberrel bezárólag havi ötezer – év végéig összesen 20 ezer forint – támogatást kapnak. A dohánytermékek jövedéki adója novembertől emelkedik: a cigaretta esetében 9 százalék, a hevített dohány esetében 25 százalék, a finomra vágott fogyasztási dohány esetében pedig 26 százalék lesz. A végső fogyasztói árnál a cigarettánál 5 százalékos, a hevített dohánytermékeknél mintegy 10 százalékos emelkedés várható attól függően, hogy a gyártók az emelést milyen mértéken hárítják át a fogyasztókra.

Kármán András pénzügyminiszter előterjesztőként a javaslat keddi vitájában elmondta, a gépjárműtulajdonosok számára az első havi összeg októberben érkezik, anélkül, hogy azt külön kellene kérvényezni. Akiknek szerepel az adóhivatal adatbázisában a bankszámlaszámuk, oda kapják az utalást, akiknek ilyen nincs, azok postai úton kapják meg a pénzt. Akik 2026. január 1-je után vásárolták meg az autót, szintén megkapják a támogatást, csak néhány héttel később. A támogatás kiterjed az őstermelőkre és egyéni vállalkozásokra, ha a gépjármű magánszemély nevén van.

A hivatalos magyarázat szerint a kormány lépése az üzemanyagárak emelkedéséből fakadó negatív hatások kompenzálását célozza, miközben további célja a dohányzással összefüggő társadalmi és gazdasági terhek ellensúlyozása és a szükséges költségvetési bevételek biztosítása. A pénzügyminiszter szerint a módosítással keletkező 90 milliárd forintos többletet az egészségügyi források bővítésére fordítják. Minderről az Economx azt írta, hogy ez elmúlt évtizedekben döbbenetes mértékben emelkedett egy doboz cigaretta ára, van olyan termék, ami húsz év alatt az ötszörösen, de olyan is, ami tízszeresen drágult, nem nagyon találni füstölnivalót kétezerötszáz forint alatt. A drágulás és a leszokás között párhuzamot lehet vonni a KSH adatai szerint: 2009-ben még a férfiak közel harmada, 32,4 százaléka naponta dohányzott, 2025-ben azonban ez 23,8 százalékra olvadt. A nők esetében bár ez magasabb bázisról, 22,3 százalékról indult, tavaly tovább csökkent, 18,7 százalékra, ráadásul egyre kevesebben dohányoznak hagyományos módon.