A Trump-kormányzat a techóriásokkal történt keddi találkozóval próbálta nyugtatni a szkeptikus közvéleményt, de úgy tűnik, a hegyek egeret szültek. Minden marad a régiben, még ha az esemény kommunikációja bravúros is. Ezek csak szavak, és nem tettek. Ugyanis a jövőben sem kötelező érvényű a mesterséges intelligencia (AI) szabályozása. A megállapodás ugyan megszületett, de önkéntességi alapon működik.
Az ezt követő mintegy félórás sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva az elnök meg is erősítette a félreértések elkerülése végett, hogy „erkölcsileg kötelező érvényű” a megállapodás.
„Annak érdekében, hogy pozitív jövőt építsünk az amerikai emberek és a világ számára, úgy véljük, hogy minden vállalat felelőssége a saját technológiájának biztonságos fejlesztése, mégpedig oly módon, hogy az bizalmat építsen az ügyfelekben és a közvéleményben” – áll a megállapodásban.
A megállapodást a Google, az Anthropic, a Meta, az Nvidia, az xAI, valamint az OpenAI elnöke, Greg Brockman is aláírta. A vállalatok az egyezmény keretében vállalták, hogy belső ellenőrzési mechanizmusokat alakítanak ki annak megakadályozására, hogy az MI-rendszerek kikerüljenek az irányítás alól.
„Hatalmas önszabályozást képzelek el” – mondta Trump az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang, az Anthropic vezetője, Dario Amodei, valamint a Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg társaságában.
A dokumentum ugyanakkor utal arra is, hogy idővel érdemes lehet a rendelkezéseket jogszabályban rögzíteni.
Az elnök meggyőződése, hogy ma az AI motorja hajtja a világot, és aki ebben a versenyben lemarad, az mindenben lemarad. Ugyanakkor lapunk is írt arról, hogy Trump befektetési portfóliójának nyilvánosságra hozott adataiból kiderül, az azt kezelő brókerek előszeretettel vásároltak AI-hoz köthető papírokat, amiből elemzők egyértelmű következtetést vontak le: az elnök saját anyagi haszna érdekében is elkötelezett a verseny fenntartásában. Amit pedig ő kommunikál, az alapvetően Kínának szóló üzenet, üzengetés.
Továbbra sem enged betekintést az amerikai fejlesztésekbe azzal, hogy közös korlátozó intézkedések mellett kötelezné el magát Kínával – jelezték a megállapodás kapcsán elemzők.
Persze az egyezménynek van egy olyan pozitív olvasata is, hogy a kormány nem kíván központosítani, a központból irányítani, és megszabni a fejlődés irányát, ütemét, miközben maguk a cégek jelezték, hogy jelentősen lassítani kellene a fejlesztés tempóját.
Tech- és AI-részvényekkel kereskedik Donald Trump, ami több, mint gyanúsA megállapodás bejelentését megelőzően Trump „nagyon eredményes” és „rendkívül barátságos” ebéden vett részt a Fehér Házban Mike Johnson házelnökkel és technológiai vezetőkkel, köztük az Amazon alapítójával, Jeff Bezosszal.
Az ebéd előtt elindította az America.gov nevű kormányzati chatbotot, amely a közszolgáltatásokkal kapcsolatos információk keresésében segít.
Trump emellett keresztülvitte a pár napja megszellőztetett innovációját, miszerint átnevezi az AI-t „szuperintelligenciává” , amit gyorsan rendeletbe is foglalt. Megpróbálja ezzel újrapozicionálni az amerikai fejlesztéseket és az AI-technológiát.
Az AI-cégek szerint a legújabb rendszereik egyre nagyobb teljesítményre képesek, és már annak jelei is mutatkoznak, hogy saját maguknál nagyobb teljesítményű utódokat tudnak tervezni. A vállalatok emiatt nehezen tudják ellenőrzésük alatt tartani a technológiát: önállóan működő AI-ügynökök törtek be vállalati és kormányzati rendszerekbe, miközben az iparág több meghatározó szereplője arra figyelmeztetett, hogy a folyamat végső soron katasztrofális következményekkel járhat az emberiség számára.
A múlt héten vált ismertté, hogy maga a szövetségi kormányzat is az érintettek között volt: a ChatGPT fejlesztője, az OpenAI által telepített AI-ügynökök több kormányzati weboldalt is „vizsgáltak”. Ennek nyomán a demokraták szabályozást sürgettek, mire Trump megint átverésről beszélt; szerinte nem igaz, sőt – ahogy fogalmazott – akadályozzák a demokraták a gazdasági növekedést és a technológiai fejlődést, mert az szerinte a republikánusoknak kedvezhet.
„Nem ülünk fel az effajta riogatásoknak” – mondta kedden Trump.
Mark Warner, a szenátus hírszerzési bizottságának demokrata vezetője arra figyelmeztetett, hogy az AI-veszélyek kockázatát nem mérsékli egy csöppet sem, ha azt szuperintelligenciának hívjuk – dobta oda a labdát az elnöknek.
A Pentagon szerint nemzetbiztonsági érdek, hogy az USA megnyerje az AI-versenytA Fehér Ház keleti szárnyában szervezett ebéden is kiderült, vannak némi felfogásbeli különbségek a fejlesztés irányai és módjai tekintetében, illetve abban, hogy a kormánynak milyen szerepet kellene vállalnia a lehetséges problémák kezelésében. De ezt kulturáltan intézték el egymás közt.
Trump Elon Musk és Jensen Huang közé ült. Musk pár hete még támogatta az AI-fejlesztések lassítását (OpenAI, Anthropic), míg az NVidia elnöke ellenezte az összehangolt lépést, és azt mondta, az egyes vállalatok feladata annak biztosítása, hogy termékeik biztonságosak legyenek.
Dario Amodei, az Anthropic vezetője, aki az egyik fő szószólója a fejlesztések lassításának, bizonytalan volt, hogy csatlakozni akar-e az elnök kezdeményezéséhez, s mint a Washington Post kiderítette, vasárnap már egyeztetett Trumppal vacsora keretében.
Az aláírást követő sajtótájékoztatón így fogalmazott: a megállapodás bizalmat kell adjon a közvéleménynek abban, hogy az AI „úgy működik, ahogyan azt mindannyian szeretnénk”. Azt mondta, ez csupán kezdete valaminek.
Trump egy új, mintegy tízfős bizottság létrehozásának lehetőségét is felvetette, s szeretné, ha a jelenlévők közül is bekerülnének páran a tagok közé. S miután van már neki „határ-cárja”, felvetette, hogy nem ártana „AI-cárt” is kijelölni. S kifelé menet egy újságírónak már fecsegett is: jó ötletnek tartaná, ha Jay Clayton, a nemzeti hírszerzés igazgatója lenne az.
Zuckerberg nemet mondott az AI-fékre, de egyre többen tartanak a végső katasztrófátólAz Anthropic vezére szerint az AI akár 6-12 hónapon belül átveheti a hatalmat az internet felett