Volt olyan gyermek, aki közel kétéves koráig kórházi osztályon maradt – olvasható a Gyermekjogi Civil Koalíció szakmai anyagában, amit a gyermekvédelem válságát feltáró országgyűlési vizsgálóbizottság felkérésére készített a kórházban rekedt csecsemők és az örökbefogadás témájában.
Az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány kezdeményezésére és közreműködésével 2015. február 13-án megalakult szakmai szervezet szerint minden kórházban rekedt gyermek esetében egyedileg kell feltárni a családja körülményeit, a gyermek szükségleteit és életútját, s ennek alapján kell meghatározni a sorsát.
Elsődlegesen a vér szerinti családban történő nevelkedés feltételeit kell megteremteni, és a családot ebben támogatni kell. Amennyiben ez nem szolgálja a gyermek legfőbb érdekét, elsősorban nevelőszülőnél kell biztosítani elhelyezését. Az örökbefogadási folyamat felgyorsítása nem jelenthet rendszerszintű megoldást – írták a szakemberek.
Több száz elhagyott csecsemő vár kórházban nevelőszülőre, mert a magyar gyermekvédelem nem tud gondoskodni rólukAnnyi elhagyott baba vár nevelőszülőre, hogy már a csecsemőosztályt tehermentesítő otthon is megtelt a miskolci kórházbanA szervezet kitért arra, hogy már 2023 novemberében jelezte: súlyos problémát jelent a kórházban rekedt csecsemők helyzete. Akkor 50-100 ilyen gyermekről tudtak. 2025-re 353-ra emelkedett a kórházban rekedt csecsemők száma, ami háromszoros növekedést jelent.
A gyermekjogi koalíció álláspontja szerint a kórházban rekedt csecsemők helyzete nem önálló, elszigetelt probléma, hanem a gyermekjóléti alapellátás, a szakellátás, a nevelőszülői rendszer, a gyámhatósági eljárások és az örökbefogadási rendszer egymással összefüggő működési és koordinációs problémáinak a következménye.
Az országos helyzet pontos megítélését továbbra is nehezíti a nyilvános, egységes adatbázis hiánya, a kórházi tartózkodás okai, időtartama, a gyermekek jogi státusza és a kimenetek területi bontásban nem átláthatók.
Annak, hogy egy csecsemő miért marad kórházban, sokszor halmozott okai vannak: lakhatási és megélhetési krízis, elégtelen családi támogatás, szülői gondozási nehézség, addikció, mentális probléma, korábbi gyermekvédelmi érintettség, a szülők bizonytalan jogi vagy lakhatási helyzete, valamint a gyermek egészségügyi vagy fejlődési többletszükséglete egyaránt szerepet kaphat.
Ezt támasztják alá az SOS Gyermekfalvak 2025. augusztus és 2026. augusztus közötti adatai: a tartós kórházi elhelyezés hátterében gyakran nem aktuális egészségügyi szükséglet, hanem lakhatási, szociális és családi problémák állnak. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványt is idézik, amely szerint a gyermekek biztonságához átlátható keretek, szakmai tudás, tapasztalat és elegendő erőforrás kell.
A kórházban rekedt csecsemők gondozása ezért sem oldható meg pusztán önkéntesek bevonásával. A megfelelően kiválasztott és felkészített önkéntesek szerepe legfeljebb kiegészítő és ártalomcsökkentő lehet, miközben a gyermekek ellátásához szükséges professzionális kapacitás biztosítása állami feladat.
Mártonffy Zsuzsa, az örökbe.hu bloggere pedig 66 örökbe fogadó szülő bevonásával készült saját felmérése alapján arról számolt be, hogy a korábban kórházban hospitalizálódott csecsemők esetében visszatérően jelent meg mozgás- és súlyfejlődés-elmaradás, étkezési és alvási nehézség, kötődési probléma, a szükségletek jelzésének elmaradása és vigasztalhatatlan sírás.
A válaszadók többsége szerint a gyermekek otthoni környezetben és fejlesztésekkel sok lemaradást behoztak, de a kórházi hónapok így is kedvezőtlen életkezdetet jelentettek.
Csecsemők várakoznak kórházi körülmények között, olyan kevés a nevelőszülőOrszágszerte kétezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyermek családban nőhessen fel„Mondogattam, hogy anya szeret, készíti neked a lakást” – Otthon helyett helyettes szülőkhöz is kerülhetnek a gondoskodás nélkül maradó gyerekek