Meggyőződésünk, hogy Magyarországnak olyan alkotmányra van szüksége, amit azok is magukénak tekintenek, akik egy következő választáson a vesztes oldalon állnak – mondta Horváth Lóránt, az Ügyvédkör elnöke a Civil Bázis és az Ügyvédkör közös sajtótájékoztatóján pénteken, amin több jogász is részt vett. A két szervezet még augusztus közepén írt egy nyílt levelet, amelyben egy olyan munkacsoport felállítását kezdeményezik, ami kijelöli az alkotmányozás menetét, alapvető szempontjait, költségeit, illetve a társadalmi és szakmai egyeztetés minimumfeltételeit. A levelet több mint 50 szakember írta alá.
Horgas Péter, a Civil Bázis elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a nyílt levelet még augusztusban több minisztériumnak is elküldték, megkeresésükre azonban azóta se kaptak semmilyen hivatalos választ. Horváth Lóránt ezt követően megjegyezte, hogy még erősebb nyilvánosságot kívánnak adni kezdeményezésüknek, amennyiben a kormányzat továbbra se reagál.
Magyar Péter miniszterelnök még nyáron harangozta be, hogy szeptemberben egy alkotmányozási folyamatot akarnak elindítani, amelyet széles körű társadalmi egyeztetés övez majd. A miniszterelnök ezt azóta több nyilatkozatában is megerősítette. Legutóbb szeptember 14-én beszélt arról az ATV Híradójának, hogy szeptember végére szeretnének felállítani egy olyan grémiumot, amely az alkotmányozás folyamatát fogja felügyelni. Ez azonban eddig nem történt meg.
Fleck Zoltán: Néhány érv a deliberatív demokrácia mellettHorgas Péter megjegyezte, látják, hogy mennyire leterhelt a kormány.
Szerinte fontos, hogy megértőek legyenek, szeptemberig vártak, de úgy véli, muszáj az alkotmányozási folyamatot elindítani. Kérdésünkre, hogy ezt kormányzati együttműködés hiányában hogyan tervezik, még nem tudott pontos választ adni, de elmondta, hogy keresik a különböző formákat és lehetőségeket.
Hozzátette, hogy van körülöttük egy olyan csapat, ami meg tudna írni egy alkotmányt, de most nem ez a feladat.
A sajtótájékoztatón többen is kiemelték a társadalmi részvétel és a szakemberek bevonásának szükségességét. Horváth Lóránt szerint a jogászok tudása önmagában nem elegendő az alkotmányozási folyamathoz, teljes körű társadalmi egyeztetés kell. Laczó Adrienn volt bíró, jelenleg ügyvéd pedig reméli, hogy meghallják hangjukat a Parlamentben, amikor az alkotmányozás módját fektetik majd le. Azt is kiemelte, hogy ez valószínűleg egy egyszeri lehetőség az életben, ezért mindenkinek beleszólást kell biztosítani, aki részt akar venni a folyamatban.
„Legyen módunk már akkor beleszólni az alkotmányozás folyamatába, amikor még nem a sütőbe rakás előtti állapotban van” – fogalmazott Vörös Imre. A jogtudós arra utalt, hogy ne csak egy majdnem kész alkotmányt lehessen majd véleményezni, hanem az egész folyamatba legyen beleszólása a közvéleménynek.
„Nem szexi téma, de azzá lehet tenni” – mondta az alkotmányozásról Fleck Zoltán a sajtótájékoztatón. A jogász szerint most nem csak egy új alkotmány megalkotására, hanem egy új típusú demokrácia létrehozására is lehetőség van.
Fleck a demokráciák világszintű válságáról beszélt, szerinte más országok számára is minta lehetne az az eljárás, amiben egy új magyar alkotmány létrejön.
A NER-telenítés fájdalmas lesz, de nem szabad újra az autokrácia csapdájába esniA jogász a közvélekedéssel ellentétben úgy véli, hogy sokkal inkább a demokrácia védi meg a jogállamiságot, mint fordítva. Ehhez azonban az kell, hogy az emberek fontosnak érezzék az alkotmányos értékeket. Fleck szerint ezt viszont kizárólag úgy lehet elérni, ha az emberek részt vesznek az alkotmányozási folyamatban. Így annak esetén, ha a jövőben egy politikai hatalom az alkotmányos értékekre támad, akkor az emberek érezzék az utcára vonulás szükségességét azok megvédése érdekében – részletezte.
Fleck szerint ha a kormányzati ciklus közepére kész tudna lenni egy alkotmánytervezet, az már jó lenne. Annak tartalmára viszont nem tettek javaslatot a sajtótájékoztatón. Mindössze Laczó Adrienn emelt ki két dolgot, aminek szerintük mindenféleképp jellemeznie kell egy új alkotmány. Az egyik, hogy legyen sokkal rövidebb, mint a Fidesz által írt, jelenleg is hatályos Alaptörvény. Az ügyvéd szerint ugyanis fontos, hogy az alkotmány ne politikai célokat elégítsen ki, hanem széles körű társadalmi megegyezésen alapuljon. A második dolog pedig ennek fényében az, hogy „véssük kőbe”, tehát tegyük nagyon nehézzé a megváltoztatását.
