kiemelt beruházások;Balatonaliga;építési engedélyek;Club Aliga;Aligai Fürdőegyesület;

A civilek eddig csak lassítani tudták a projekteket, most megfordulhat a széljárás

Egyre több helyen buknak el a luxusberuházások Balatonaligán

Miután már nem számít nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságúnak, egyre több helyen buknak el a tópart beépítését célzó tervek a hajdani Club Aliga területén.

– Újabb jó hír: elutasította a Kádár-öböl fölötti rétből kiparcellázott telekre beadott, 947 négyzetméteres, egy lakóegységes luxusvilla építési engedély iránti kérelmét az elsőfokú építésügyi hatóság – mondta lapunknak Bukovszki András, a helyi tópart közösségi használatban maradásáért küzdő Aligai Fürdőegyesület (AFE) elnöke. – A somogyi kormányhivatal pedig megszüntette az ugyanerre a telekre beadott másik építési engedélykérelmi eljárást. 

Noha a jogorvoslati folyamat még nem zárult le, bízunk benne, hogy annak hatására, hogy a kormány megszüntette a hajdani Club Aliga beépítésének nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságúnak minősítését, sikerül megakadályozni a tópartot elzáró luxus-magánberuházásokat.

Mint lapunkban évek óta beszámoltunk róla, az eredetileg izraeli tulajdonú, majd Tiborcz István és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, onnan Jellinek Dánielen keresztül végül a többek között a zuglói városközpont építésével ismertté vált NER-közeli vállalkozónál, Balázs Attilánál landoló Pro-Mot Kft. luxusüdülő-komplexumot akart kialakítani az egykori pártüdülő területén. A cég a társasházak mellett apartmanfalut és szállodát is épített volna a magaspartra, az AFE szerint a beruházás nemcsak tájidegen, de a löszfal mozgása miatt veszélyes is.

Az AFE pereivel éveken át sikeresen akadályozta meg a kikötő lezárását és magánkézbe kerülését, illetve különböző tájidegen ingatlanok – például egy a magaspartra tervezett szálloda – építését, a balatonvilágosi önkormányzat – a település része Balatonaliga – viszont cseppet sem titkoltan a NER-es oligarcha szekerét tolta, több, a part megmentését szolgáló perbe ellenérdekű félként szállt be az AFE-val szemben, a Pro-Mot és a különféle engedélyek kiadásával a beruházást elősegítő veszprémi kormányhivatal mellett. A civilek azonban kitartottak, jogi eljárások tömkelegét indították, hogy megakadályozzák a Club Aliga beépítését és a lezárást, s a bíróságon rendre nekik adtak igazat, így ha teljesen nem is sikerült megakadályozni a Pro-Mot terveit, sikeresen lassították a projektet.

Az áprilisi kormányváltás aztán erősen megingatta Balázs Attila pozícióit is – a Tisza-kormány például felmondta a zuglói irodaházak megvásárlásáról szóló szerződést –, ráadásul augusztus végén 

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter több más projekthez hasonlóan a Club Aliga esetében is megszüntette a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minősítést, ami lehetővé tette, hogy a befektetők figyelmen hagyják a helyi szabályozásokat, illetve gyorsított tempóban kapják meg az építkezésekhez szükséges engedélyeket.

Csakhogy ekkorra a hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t már felparcellázta és – mint arról a lapunk anno elsőként beszámolt – eladta Pro-Mot. A legkisebb, 1865 négyzetméteres telek 354 millióért, a legnagyobb, a hajdani Castro- vagy Elnöki-villa néven ismert 5837 négyzetméteres ingatlan pedig 55 millió híján bruttó egymilliárd forintért kelt el, míg a hajdani Kádár-villa és környéke – 3095 négyzetméter – nettó 472 millióért cserélt gazdát. A tómederig nyúló, vélhetően a Balaton-part legexkluzívabbnak számító parcelláit jellemzően ingatlanfejlesztő, -hasznosító cégek vásárolták meg azok után,

hogy a település mellett az állam sem élt elővásárlási jogával, hozzásegítve ezzel a Pro Motot több mint 7 milliárd forintnyi bevételhez.

Amíg élt a kiemelt kormányrendelet, a tulajdonosok nagyjából azt csinálhattak, amit akartak, ám miután ez megszűnt, ismét a helyi építési szabályzat vonatkozik a területre, amely mindössze 5 százalékos beépíthetőséget tesz lehetővé, ráadásul jelöli a parti sétány északi bejáratát is. Az ominózus, Kádár-öböl feletti ingatlanra a korábbi NER-kedvenc biztonsági cég, a Valton exfőtulajdonosa, Varga Lajos Ernő egyik vállalkozása, a Stu-Sza Kft. adott be építési engedélykérelmet, melyet az AFE megtámadott, s azonnali jogvédelmet kapott, majd ezek után a kormányhivatal visszavonta az engedélyt. A másik engedélykérelmet a kiemelt státusz visszavonása után nyújtotta be a cég, ám ebben az esetben a hivatal megszüntette az eljárást.

– A visszavonásról szóló döntést viszont a cég támadta meg, arra hivatkozva, hogy szerinte még a kiemelt kormányrendelet alapján kellene eljárni, ám nem volt sikeres – mondta Bukovszki András. – Noha képviselő-testületi tagként javasoltam, az önkormányzat nem volt hajlandó belépni a perbe a kormányhivatal oldalán, arra hivatkozva, hogy szabályos volt az építési engedély kiadása – tette hozzá.

Egy családsegítő munkatársnak akár 50 családot is támogatnia kell, és két, 40 éve dolgozó diplomás gyermekvédelmis fizetése együtt éri csak el a diplomás átlagbért – többek között erről is beszél szerdán a gyermekvédelmi vizsgálóbizottság előtt a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke.