Bulgária;NATO;Rumen Radev;

A hajóit ért támadás ellenére Bulgária nem akarja a kölcsönös védelemről szóló NATO-szabályok alkalmazását

Rumen Radev azzal indokolt, hogy a felségvizeiken jóval súlyosabb támadások is történnek.

A hajóit ért támadás ellenére Bulgária nem akarja a kölcsönös védelemről szóló NATO-szabályok alkalmazását - közölte kedden Rumen Radev bolgár miniszterelnök, akit a helyi közszolgálati televízió idézett.

Dróntámadás ért kedd hajnalban két bolgár hajót az ország kizárólagos gazdasági övezetében, a Fekete-tengeren. Az egyik elsüllyedt, legénysége eltűnt - egyelőre hiába keresik őket -, a másik hajó pedig megrongálódott. Rumen Radev szerint azonban nincs ok arra, hogy kérjék a NATO-alapszerződés kollektív védelemre vonatkozó 4. vagy 5. cikkének alkalmazását. „Ezek az incidensek a partjainktól mintegy 130 kilométerre történtek, kizárólagos gazdasági övezetünkben, de még semleges területen. Felségvizeinken ennél jóval súlyosabb támadások történnek” - indokolt.

Az Észak-atlanti Szerződés 4. és 5. cikke szabályozza a szövetség kollektív védelmének rendjét, és irányadó a NATO-tagállamok intézkedéseire vonatkozóan abban az esetben, ha valamelyiküket támadás éri. Ezek szerint egy NATO-tagállamot érő támadást a szövetség valamennyi tagja elleni támadásnak tekintenek. Viszont a dokumentum nem határozza meg, hogy pontosan mit tekinthet a NATO támadásnak vagy fenyegetésnek, ezért konzultációs mechanizmust hoztak létre a válaszlépések kidolgozására.

Az egyik hajó, a togói zászló alatt közlekedő Alfa Watan súlyos szerkezeti károkat szenvedett, azonnal elsüllyedt, legénysége pedig eltűnt. Folyik a kutatás a matrózok után helikopterek és repülőgépek segítségével. A palaui zászló alatt közlekedő második hajó, az Able fedélzetén a támadás hatására tűz keletkezett, a hajó 18 fős legénységét - tizenegy török és hét indiai állampolgárt - pedig egy bolgár hajó kimentette. Két matróz súlyos sebesülésekkel a várnai kórházba került - derült ki a helyi hatóságok beszámolóiból. A bolgár hatóságok vizsgálják a drónok eredetét.

Argentínában a pénzromlás üteme jelentősen lassult, a költségvetés helyzete stabilizálódott, a mindennapi megélhetés azonban sokaknak továbbra is gondot okoz. A legújabb adatok szerint ismét emelkedett a szegények száma, miközben a háztartások egyre több kiadást kénytelenek kölcsönből fedezni, és nőnek a törlesztési gondok.