A kormány kedden hozta nyilvánosságra a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) 2027-től érvényes szabályait. Eszerint a főállású vállalkozók a jelenlegi havi 50 ezer forinttal szemben 2027-ben átmenetileg havi 75 ezer forinttal letudhatják az adókötelezettségeiket, majd 2028-tól 100 ezer forintra emelik azt, és tartósan ezen a szinten maradna a tételes adó mértéke. A mellékállású vállalkozók havi 50 ezer forintos adót fizetnek a továbbiakban a kormány javaslata szerint. A cégeknek történő számlázás esetén 15 százalékos plusz adót kell fizetni, de a már befizetett kata levonható lesz belőle, így ténylegesen az évi 8 millió forint feletti céges bevétel után kell a 15 százalékos adót megfizetni a főállású vállalkozóknak. Az éves bevételi határt a jelenlegi 18 millió forintról 22 millió forintra emelik, vagyis a katát azon vállalkozók választhatják, akiknek az éves bevétele ezt az összeget nem éri el.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott kata-tervezet alapján 2027-től a kisadózók ismét számlázhatnának cégeknek és más szervezeteknek. A szabályozás több korláttal igyekszik megakadályozni, hogy munkaviszonyokat vállalkozói szerződésekkel váltsanak ki, a Niveus Adótanácsadó szerint azonban a jelentős adóelőny miatt a színlelt foglalkoztatás kockázata ismét előtérbe kerülhet. Az új szabályok az átalányadózókat is választás elé állíthatják.
Vonzó lesz az új kata, talán túl vonzó is
Az alacsony adóteher biztosan vonzó lehetőség lesz. A cégektől érkező bevételt 15 százalékos adó terhelné, amelybe a tételes kata is beszámítható, így egy főállású katásnál évi 8 millió forintos céges bevételig nem keletkezne további tényleges adófizetés. Ez olyan konstrukciókat is újra vonzóvá tehet, amelyeknél valójában munkaviszonyt váltanak ki vállalkozói szerződéssel – mondta Bagdi Lajos, a Niveus partnere. A tervezet ugyanakkor két fontos korlátot is beépít ennek megakadályozására. A katás nem szerezhet bevételt jelenlegi munkáltatójától, illetve a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapban volt munkáltatójától, annak jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától. A kata-alanyiság akkor is megszűnik, ha ugyanattól a cégtől, illetve annak kapcsolt vállalkozásaitól származik az éves bevétel legalább fele.
Magyar Péter bejelentette, jön a vagyonadó és az egyszerűbb, de nagyobb terhet jelentő kata isEzek a korlátok azonban nem zárják ki, hogy más esetekben felmerüljön a színlelt foglalkoztatás kérdése. Egy NAV-ellenőrzésnél nem a szerződés elnevezése, hanem a tényleges munkavégzés körülményei számítanak. A hatóság vizsgálhatja többek között az utasítási és ellenőrzési jogot, a munkavégzés helyét és idejét, a személyes munkavégzési kötelezettséget, a rendszerességet, a céges eszközök használatát, valamint azt, hogy a vállalkozó viseli-e ténylegesen a tevékenység gazdasági kockázatát.
Ha a vállalkozói konstrukció valójában munkaviszonyt takar, a cégnél utólagos közteherfizetés, adóhiány, késedelmi pótlék és bírság is felmerülhet. Bagdi Lajos szerint a kockázat különösen a szellemi munkakörökben lehet jelentős, így például az IT-szektorban, az adminisztrációban, a könyvelésben vagy a marketingben.
Kinek érheti meg átalányadóról katára váltani?
A tervezet lehetővé teszi, hogy az is katára váltson, aki ugyanarra az évre korábban átalányadózást választott. A kata-alanyiság a bejelentést követő hónap első napjával kezdődhet. Azt, hogy egy átalányadózónak érdemes-e katára váltania, csak egyedileg lehet eldönteni. Meghatározó lesz az éves bevétel, a tevékenységhez kapcsolódó költséghányad, az, hogy fő- vagy mellékállású vállalkozóról van-e szó, illetve hogy a bevétel mekkora része származik cégektől, mindazonáltal a kata-adózás egyszerűsége népszerűvé teheti ezt az adónemet sok tízezer újabb adóalany számára – tette hozzá Bagdi Lajos.
