A kormány a hétvégi kormányülésen több adótörvény javaslatot is elfogadott, amit hamarosan társadalmi egyeztetésre bocsátanak – jelentette be Magyar Péter a a Facebook-oldalán. A kormány döntött a vagyonadó bevezetéséről, a kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata kibővítéséről és egyes sportolóknak járó adókedvezmények megszüntetéséről is. A vagyonadót 2027 januárjában vezetik be: az egymilliárd forint feletti vagyonokra évi egy százalékos, a 100 milliárd forint feletti vagyonrészekre pedig 1,5 százalékos adót vetnek ki. (Ez a legfrissebb gazdaglisták szerint 30-35 magyar milliárdost érinthet.)
Az adó alapja lesz az ingatlan, a pénzügyi befektetés, vagyonkezelőknél lévő vagyon idehaza és külföldön egyaránt, illetve a cégek is.
A hitelek levonhatók lesznek az adóalapból. Mind a cégek, mind az ingatlanok értékelésekor a valós piaci értéket veszik figyelembe – fogalmazott a miniszterelnök. Szakértők szerint épp ez lesz a legnehezebb feladat, nem is annyira az ingatlanok, hanem a vállalkozások értékének meghatározása.
Mégsem lesz kétkulcsos vagyonadó? Mindössze négy olyan gazdag magyar van, akit érintene a szigorúbb vagyonadóA vagyonadót évente egyszer, önbevallás alapján kell fizetniük a milliárdosoknak, első alkalommal a 2026. december 31-i vagyonérték alapján kiszámított adót 2027 augusztus végéig. Bevallást csak azon magánszemélyeknek kell készíteniük, akiknek a személyes vagyona meghaladja az egymilliárd forintot. (Korábban volt szó arról, hogy a családi adózásról lesz szó, így viszont vagyonmegosztással több milliárd forintos vagyonnal is kibújhat egy család a vagyonadó alól.)
A vagyonadó a Tisza Párt egyik fontos választási ígérete volt. A legfrissebb becslések szerint évi 100-200 milliárd forintos adóbevétel várható a vagyonadóból, ám számos szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a vagyonadó más országokban nem nagyon működik, a milliárdosok természetes reakciója lesz vagyonuk mobilizálható részének külföldre vitele.
Jön az egyszerűbb, de 100 ezer forintra emelt kata is
A kormány döntött a hétvégi ülésén a kisadózó vállalkozások tételes adója egyszerűsítéséről is. A cél az, hogy a jelenleginél sokkal több kisvállalkozás, egyéni vállalkozó vehesse igénybe ezt az egyszerű adózási formát. (Korábban az Orbán-kormány azért szűkítette be a kata feltételeit, mert a cégek tömegesen szervezték ki munkavállalóikat katás vállalkozóknak, ezzel csökkentették az adóterheket.) A Tisza-kormány várakozásai szerint több mint százezer cég, egyéni vállalkozó választhatja a katát, a mostani 140-150 ezer kisadózó mellett. Korábban, a 2022-es szigorítások előtt mintegy 450 ezer kis cég adózott a kata szabályai szerint.
Újra katázhatnak a nyugdíjasok, az egyetemisták és a mellékállású vállalkozók is – jelentette be a miniszterelnök. A katások újra számlázhatnak majd cégeknek is, ahogy ez 2022 előtt is működött. Az új rendszerben a főállású vállalkozók tételes adója 100 ezer forint lesz – a jelenlegi 50 ezer forinttal szemben. Az emelés jelentős, de egyrészt az adó összege évek óta változatlan, ráadásul a kormánynak az a célja, hogy katát fizető adózók is részesüljenek társadalombiztosítási ellátásban, vagyis jogosultak legyenek egészségügyi ellátásra és nyugdíjra is. Átmeneti szabályként azon vállalkozók esetében, akik csak magánszemélyeknek számláznak, 2027-ben még csak havi 75 ezer forint adót kell fizetniük.
A mellékállású vállalkozók havi 50 ezer forintos adót fizetnek a továbbiakban a kormány javaslata szerint. A cégeknek történő számlázás esetén 15 százalékos plusz adót kell fizetni, de a már befizetett kata levonható lesz belőle, így ténylegesen az évi 8 millió forint feletti céges bevétel után kell a 15 százalékos adót megfizetni a főállású vállalkozóknak. Az éves bevételi határt megemelik a jelenlegi 18 millió forintról 22 millió forintra – vagyis a katát azon vállalkozók választhatják, akiknek az éves bevétele ezt az összeget nem éri el.
Vége a focisták adóbulijának
Költségvetési szempontból apróság, de a közteherviselés szempontjából fontos lépés az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) átszabása. Az adót művészek, sportolók és újságírók vehetik igénybe évi 60 millió forintig, de a sportolók akár 500 millió forint éves bevétel után is adózhatnak az ekhóval. Ezt szüntetné meg most a kormány – jelentette be a miniszterelnök. A hivatásos sportolókra is az évi 60 millió forintos határ fog vonatkozni – ez egy indokolatlan kivétel volt az adórendszerben. Ezekből a döntésekből is látszik, hogy a kormány egy egyszerűbb, tisztességes adórendszert akar kialakítani, ahol kevesebb kivétel lesz – fogalmazott a miniszterelnök.
Mindössze négy olyan gazdag magyar van, akit érintene a szigorúbb vagyonadó
