Henri B. Kagan francia és Szoai Kenszo japán tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat az aszimmetrikus szerves szintézisben megjelenő nemlineáris hatások és az aszimmetrikus autokatalízis felfedezéséért a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
Egyes molekulák – köztük az aminosavak – kétféle változatban léteznek, amelyek egymás tükörképei. Az élő szervezetekben azonban a kép és tükörképe közül csak az egyik jelenik meg. Ennek a kémiai aszimmetriának a kialakulása sokáig talány volt a kémikusok számára. Henri B. Kagan és Szoai Kenszo ennek a százéves rejtélynek a megoldásáért kapják a 2026-os kémiai Nobel-díjat – emelte ki a Nobel-bizottság a közleményében.
Az indoklásban felidézték, Henri Kagan egy új módszer felfedezésével elérte, hogy a tükörképi párok egyikéből a korábban elképzelhetőnek véltnél lényegesen nagyobb felesleget lehessen létrehozni.
Felfedezése forradalmi jelentőségűnek bizonyult a gyógyszerek, ízesítő- és illatanyagok, valamint új anyagok előállításán dolgozó vegyészek számára.
Szoai Kenszo pedig létrehozta az első kémiai reakciót, amelyben a lehetséges tükörképi párok közül kizárólag az egyik keletkezett. A biológiai folyamatoktól eltekintve ez korábban sosem sikerült.
„A Szoai-reakció az egyik leglátványosabb kémiai kísérlet, amelyet valaha végrehajtottak”
– hangsúlyozta a Nobel-bizottság.
A Nobel-díjjal járó 12 millió svéd koronát (392 millió forintot) a tudósok között egyenlő arányban osztják el. A díjat a hagyományoknak megfelelően december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Gigantikus jégkockával fogta be a kozmosz részecskegyorsítóit a 2026-os fizikai Nobel-díj nyerteseFénnyel kapcsolják az idegsejteket: három kutató kapta az orvosi Nobel-díjat 2026-ban