Szijjártó: örülnek a német beruházók a kormány munkaerőpiaci javaslatainak

A Magyarországon beruházó észak-rajna-vesztfáliai cégek már régóta kérték, hogy biztosítsák nekik a szükséges munkaerőt, most örülnek a kormány erre irányuló javaslatainak – erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Düsseldorfban újságíróknak.

Az észak-rajna-vesztfáliai vállalatok alapvetően a magyar autóipar megújításában vesznek részt, és örömmel hozzák Magyarországra azokat a beruházásaikat, amelyek már az innovatív autóipari korszakhoz tartoznak. Ezek a beruházások azért fontosak a magyar gazdaságnak, mert a magyar autóipar már a 28 százalékát adja a teljes feldolgozóipari kibocsátásnak, és a magyar autóipar jövőbeni versenyképessége nagyban függ attól, hogy a modern beruházások milyen mértékben érkeznek Magyarországra – fejtegette hétfőn újságírók előtt Szijjártó Péter Düsseldorfban.

Mára Észak-Rajna-Vesztfália lett az a német tartomány, ahonnan a legtöbb vállalati beruházás érkezik Magyarországra, az itteni vállalatok Magyarországon 49 ezer embernek adnak munkát, és éves szinten több mint 11 milliárd eurónyi forgalmat bonyolítanak le. Szijjártó Péter szerint éppen ezért nagyon fontos, hogy a Magyarországon beruházó észak-rajna-vesztfáliai cégek egyértelműen kedvezően fogadták a magyar kormány azon törvénymódosító javaslatait, amelyek tovább növelik az ország versenyképességét, és a korábban kihívásként emlegetett munkaerőpiaci helyzeten javítanak. Vagyis a rendkívül alacsony munkanélküliségből adódó kihívások miatt

- magyarázta Szijjártó. A külügyminiszter okfejtése annak fényében különösen érdekes, hogy a vállalkozásfejlesztési bizottság éppen hétfő délelőtt adott szabad utat annak a fideszes képviselő által benyújtott indítványnak, ami az egy évben elrendelhető túlórák számát a jelenlegi 250 óráról 400 órára emeli az összes munkavállalóra nézve, továbbá lehetővé teszi, hogy a ledolgozott munkaórák ellentételezésével csupán 3 év múlva számoljanak el a munkaadók.

A javaslat ugyan Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf egyéni képviselői indítványa útján került napirendre, ám hogy az abban foglaltak a kormány szándékával is egyeznek, azt jól mutatja a Fidesz-frakció múlt heti közleménye. Ebben ugyanis a munkahelyteremtés kormányaként hivatkoztak magukra. Továbbá cinikus módon úgy reagáltak a szakszervezetek felháborodására, hogy csupán lehetővé teszik, hogy aki többet akar dolgozni, az megtehesse, ők lebontják ez elől a bürokratikus akadályokat.

Mivel pedig az alapbérek ma Magyarországon a Visegrádi országokhoz képest is alacsonyak, jövedelmüket az egészségügyi állapotukat is veszélyeztető túlórázással tudják csak növelni. A korlátlan túlórázás a munkahelyi balesetek számát is jelentősen megemeli – ezt egyébként a fideszes képviselők tavaly tavasszal még jól tudták, hiszen többek között ezzel érveltek a munkatörvénykönyve akkor is a maihoz hasonló irányba tervezett módosítása ellen.

A túlórázás ráadásul nem mindig kívánságműsor, a szakszervezetek beszámolói szerint a cégek még most, a munkaerőhiány idején is gyakran kirúgással fenyegetik a túlórázást visszautasítani szándékozó dolgozókat. A munka törvénykönyve éppen ezért köti jelenleg kollektív szerződéshez a túlórakeretek 300 órára emelését, hogy csak ott lehessen felemelni a túlórakereteket, ahol van szakszervezet, akiken keresztül a munkavállaló tudja érvényesíteni a saját érdekeit is. (Jelenleg általánosságban maximum évi 250 óra túlórát lehet elrendelni, de kollektív szerződéssel ezt évi 300-ra lehet emelni. A fideszes javaslat viszont a kollektív szerződésre vonatkozó passzust törölné, és minden munkavállalóra vonatkozóan évi 400 órában maximalizálná az elrendelhető túlórák számát.)

A szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett fideszes javaslat mögött az érdekvédők egyébként a külföldi nagyberuházók nyomását vélik felfedezni, pláne annak fényében, hogy azt nem az országos munkaadói szervezetek kérték, hiszen nyilatkozataik alapján ők maguk is meglepődtek a javaslaton. Az elmúlt években ugyanakkor összességében 2097 milliárd forint értékben jelentettek be multi cégek nagyberuházásokat jellemzően a járműipar és a vegyipar, kisebb részben az élelmiszeripar, az építőipar és a gépgyártás területén: ezek munkaerőszükséglete a jegybank számításai szerint mintegy 15 ezer fő.

A Mercedes gyárban 2500, a Legonál 600 fős bővítéssel számolnak, a debreceni BMW-gyárba ezer új munkaerő kellene, miközben az országban összesen több mint 83 ezer munkahelyre nem találnak embert a cégek. Úgy tűnik, a Fidesz ezt a munkaerőhiányt igyekszik most orvosolni a túlórakeretek megemelésével: a 150 órás többletmunka elrendelésével a cégek 12 munkavállaló munkájával éves szinten plusz egy munkavállaló munkáját nyerik meg, hiszen egy dolgozó így 14 havi munkát is végezhet.