Szijjártó: örülnek a német beruházók a kormány munkaerőpiaci javaslatainak

Publikálás dátuma
2018.11.26. 16:09

Fotó: Mitko Sztojcsev / MTI/KKM
A Magyarországon beruházó észak-rajna-vesztfáliai cégek már régóta kérték, hogy biztosítsák nekik a szükséges munkaerőt, most örülnek a kormány erre irányuló javaslatainak – erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Düsseldorfban újságíróknak.
Az észak-rajna-vesztfáliai vállalatok alapvetően a magyar autóipar megújításában vesznek részt, és örömmel hozzák Magyarországra azokat a beruházásaikat, amelyek már az innovatív autóipari korszakhoz tartoznak. Ezek a beruházások azért fontosak a magyar gazdaságnak, mert a magyar autóipar már a 28 százalékát adja a teljes feldolgozóipari kibocsátásnak, és a magyar autóipar jövőbeni versenyképessége nagyban függ attól, hogy a modern beruházások milyen mértékben érkeznek Magyarországra – fejtegette hétfőn újságírók előtt Szijjártó Péter Düsseldorfban. Mára Észak-Rajna-Vesztfália lett az a német tartomány, ahonnan a legtöbb vállalati beruházás érkezik Magyarországra, az itteni vállalatok Magyarországon 49 ezer embernek adnak munkát, és éves szinten több mint 11 milliárd eurónyi forgalmat bonyolítanak le. Szijjártó Péter szerint éppen ezért nagyon fontos, hogy a Magyarországon beruházó észak-rajna-vesztfáliai cégek egyértelműen kedvezően fogadták a magyar kormány azon törvénymódosító javaslatait, amelyek tovább növelik az ország versenyképességét, és a korábban kihívásként emlegetett munkaerőpiaci helyzeten javítanak. Vagyis a rendkívül alacsony munkanélküliségből adódó kihívások miatt
az itteni vállalatok már régóta kérték, hogy biztosítsák nekik: megnövekedett beruházásaikhoz a szükséges munkaerő rendelkezésre fog állni

- magyarázta Szijjártó. A külügyminiszter okfejtése annak fényében különösen érdekes, hogy a vállalkozásfejlesztési bizottság éppen hétfő délelőtt adott szabad utat annak a fideszes képviselő által benyújtott indítványnak, ami az egy évben elrendelhető túlórák számát a jelenlegi 250 óráról 400 órára emeli az összes munkavállalóra nézve, továbbá lehetővé teszi, hogy a ledolgozott munkaórák ellentételezésével csupán 3 év múlva számoljanak el a munkaadók.
A javaslat ugyan Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf egyéni képviselői indítványa útján került napirendre, ám hogy az abban foglaltak a kormány szándékával is egyeznek, azt jól mutatja a Fidesz-frakció múlt heti közleménye. Ebben ugyanis a munkahelyteremtés kormányaként hivatkoztak magukra. Továbbá cinikus módon úgy reagáltak a szakszervezetek felháborodására, hogy csupán lehetővé teszik, hogy aki többet akar dolgozni, az megtehesse, ők lebontják ez elől a bürokratikus akadályokat.
Ezen érvelésük során mindössze azt felejtik el, hogy a munkavállalók nem többet szeretnének dolgozni, hanem több pénzt szeretnének keresni.

Mivel pedig az alapbérek ma Magyarországon a Visegrádi országokhoz képest is alacsonyak, jövedelmüket az egészségügyi állapotukat is veszélyeztető túlórázással tudják csak növelni. A korlátlan túlórázás a munkahelyi balesetek számát is jelentősen megemeli – ezt egyébként a fideszes képviselők tavaly tavasszal még jól tudták, hiszen többek között ezzel érveltek a munkatörvénykönyve akkor is a maihoz hasonló irányba tervezett módosítása ellen.
A túlórázás ráadásul nem mindig kívánságműsor, a szakszervezetek beszámolói szerint a cégek még most, a munkaerőhiány idején is gyakran kirúgással fenyegetik a túlórázást visszautasítani szándékozó dolgozókat. A munka törvénykönyve éppen ezért köti jelenleg kollektív szerződéshez a túlórakeretek 300 órára emelését, hogy csak ott lehessen felemelni a túlórakereteket, ahol van szakszervezet, akiken keresztül a munkavállaló tudja érvényesíteni a saját érdekeit is. (Jelenleg általánosságban maximum évi 250 óra túlórát lehet elrendelni, de kollektív szerződéssel ezt évi 300-ra lehet emelni. A fideszes javaslat viszont a kollektív szerződésre vonatkozó passzust törölné, és minden munkavállalóra vonatkozóan évi 400 órában maximalizálná az elrendelhető túlórák számát.)
A szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett fideszes javaslat mögött az érdekvédők egyébként a külföldi nagyberuházók nyomását vélik felfedezni, pláne annak fényében, hogy azt nem az országos munkaadói szervezetek kérték, hiszen nyilatkozataik alapján ők maguk is meglepődtek a javaslaton. Az elmúlt években ugyanakkor összességében 2097 milliárd forint értékben jelentettek be multi cégek nagyberuházásokat jellemzően a járműipar és a vegyipar, kisebb részben az élelmiszeripar, az építőipar és a gépgyártás területén: ezek munkaerőszükséglete a jegybank számításai szerint mintegy 15 ezer fő.
A Mercedes gyárban 2500, a Legonál 600 fős bővítéssel számolnak, a debreceni BMW-gyárba ezer új munkaerő kellene, miközben az országban összesen több mint 83 ezer munkahelyre nem találnak embert a cégek. Úgy tűnik, a Fidesz ezt a munkaerőhiányt igyekszik most orvosolni a túlórakeretek megemelésével: a 150 órás többletmunka elrendelésével a cégek 12 munkavállaló munkájával éves szinten plusz egy munkavállaló munkáját nyerik meg, hiszen egy dolgozó így 14 havi munkát is végezhet.
Szerző

Szabad az út a rabszolgatörvénynek

Publikálás dátuma
2018.11.26. 13:27
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Két hét múlva szavazhat az Országgyűlés a rabszolgatörvényről, a vállalkozásfejlesztési bizottság ugyanis a kormánypárti képviselők egyöntetű igen szavazatával tárgysorozatba vette hétfői ülésén a túlórakereteket jelentősen tágító törvénymódosítási javaslatot.
Zöld utat adott az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága a kacifántos „munkaidő-szervezéssel, a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat” címet viselő, a szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett fideszes törvénymódosítási javaslatnak hétfő délelőtt. A fideszes képviselők egyhangúlag támogatták, az ellenzék nemmel szavazott a maximálisan elrendelhető túlórák számát a jelenlegi 250 óráról 400 órára, a munkaidőkeretet pedig 1 évről 3 évre emelő törvényjavaslat tárgysorozatba vételére.  Mindez azt jelenti, hogy a Parlament két hét múlva kedden – azaz december 11-én – már szavazhat is a törvényjavaslatról – tudtuk meg Bangóné Borbély Ildikótól, a bizottság MSZP-s tagjától, aki párttársával, Molnár Gyulával (MSZP) korábban azt indítványozta: az egyeztetések hiánya és a nagy társadalmi ellenállás miatt a bizottság ne tűzze napirendre a javaslatot. A fideszes képviselők azonban ezt nem támogatták, ugyanakkor meghallgatták a szakszervezetek súlyos kifogásait. Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy miközben Németországban heti 28 órára csökkentik a munkaidőt, addig Magyarországon évi 400 órányi túlórát akarnak lehetővé tenni. A magyar munkavállalók ugyanakkor már így is túlfeszített munkával igyekeznek eleget tenni a megrendeléseknek, a túlhajtott dolgozók miatt egyre nő a munkahelyi balesetek száma. A bérek eközben még a visegrádi országok dolgozóinak fizetéseitől is elmaradnak. A javaslat elfogadásával tovább csökkenne a munkavállalók szabadideje, ami szétzilálja a családokat is – mutatott rá a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökségét is képviselő érdekvédő.   Nemes Gábor, a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, a DK foglalkoztatáspolitikai szakpolitikusa a dolgozók már most is kiszolgáltatott helyzetéről beszélt, amelyet a törvénymódosítás csak fokozna. Szerinte a javaslat uniós irányelveket is sért, azok alapján nem lehetne a munkaidőkeretet 3 évre emelni. Ha ezt megszavazzák, akkor lényegében kölcsönadják a munkavállalókat úgy, hogy munkájuk árát csak 3 év múlva kell megfizetniük a cégeknek – fogalmazott. Leszögezte: a munkaerőhiányt ez a javaslat nem fogja megoldani - sőt, inkább csak növelni fogja -, a túlóráztatás növelése helyett inkább az alapbéreket kellene tisztességes szintre emelni. Nemes Gábor rámutatott: a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetben vannak, nagyon sok helyen nincs is kollektív szerződés, ami védené az érdekeiket. A javaslat egyik benyújtója Kósa Lajos ugyanis azzal érvelt a Magyar Időknek adott szombati interjújában: „Ez az adminisztratív korlát lebontását szolgáló módosító javaslat is csak egy lehetőség lesz a többletmunkára, amellyel, ha a dolgozók nem kívánnak élni egy-egy területen, senki nem kötelezi rá őket, csak akkor, ha a kollektív szerződésük ezt rögzíti”. Szerinte a javaslat valójában lehetőséget ad a munkavállalóknak, hogy erősödjön az alkupozíciójuk a bérek és a munkavégzés feltételrendszerének kialakításában a cégekkel való tárgyalások során. Azt is mondta: nem érdemes aggódni, most következnek az egyeztetések az érintettekkel. „A jövő hét során ülünk le a munkaadókkal és a munkavállalók képviselőivel is, hogy megkérdezzük a véleményüket” – közölte.

Kósa nem ismeri saját javaslatát

A vállalkozásfejlesztési bizottság ülésére azonban Kósa Lajos már nem ment el, mint ahogyan Szatmáry Kristóf sem (aki pedig még tagjai is a bizottságnak), holott a javaslatot ők ketten nyújtották be múlt kedden. (A javaslathoz később benyújtóként csatlakozó Bányai Gábor (Fidesz) viszont jelen volt.) Kósa Lajos úgy tűnik, mégcsak nem is ismeri saját javaslatát: az ugyanis nem köti kollektív szerződéshez az évi 400 óra túlóra elrendelését, csupán az elszámolási keret 3 évre növelését. A javaslat a Munka törvénykönyvének 109. paragrafusában megfogalmazott „Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el” szövegben cseréli ki a "kétszázötven óra" szövegrészt "négyszáz óra" szövegre. A következő paragrafussal pedig törli a Munkatörvénykönyvének azon jelenlegi passzusát, amely így szól: „Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el”. Magyarán: kollektív szerződés nélkül, a törvény erejével lehet elrendelni minden munkavállaló számára az évi 400 óra túlmunkát. (Jelenleg évi 250 órányi túlórát bárki számára el lehet rendelni, ezt a keretet lehet évi 300 órára emelni kollektív szerződéssel).   Ez azonban nem zavarta a vállalkozásfejlesztési bizottság fideszes képviselőit sem, akik Kósa Lajoshoz hasonlóan azzal érveltek, a túlóra csak egy lehetőség, nem kötelező, hiszen annak mértékét kollektív szerződésben lehet szabályozni. Az ellenzék ezt másképp látja. A dolgozók kiszolgáltatott helyzetben vannak, nincs minden munkahelyen kollektív szerződés, ami megvédené őket, vagy ahol van, az is a dolgozók megfenyegetésével születik. A munkaadók ráadásul gyakran már most sem tartják be a túlóráztatás tekintetében a törvényeket, számos cégnél már most is heti 6 napot dolgoznak a munkavállalók – sorolta Bangóné Borbély Ildikó. Hozzátette: a munkavállalókat még jobban kizsigerelő javaslatot ráadásul éppen a családok évében nyújtják be, amikor a kormány azt kérdezi többek között a nemzeti konzultáció során,  van-e joga a gyerekeknek az édesanyjukhoz és az édesapjukhoz. A Fidesz szerint tehát nincs, hiszen ennyi túlóra mellett a szülők nem fognak tudni érdemi időt együtt tölteni gyermekeikkel - fogalmazott Bangóné Borbély Ildikó.

Már nem először próbálkozik a Fidesz

A kormánypárt persze nem mindig gondolkodott így. Mint megírtuk: a túlórakeretek tágításával nem először próbálkozik a Fidesz, tavaly tavasszal már benyújtottak egy hasonló javaslatot - akkor a gazdasági bizottság önálló indítványaként -, amelyet akkor sem előzött meg szakmai egyeztetés és társadalmi párbeszéd, nem kérték ki előzetesen a szakszervezetek véleményét, és hatástanulmány sem készült. Tavaly áprilisban azonban végül visszavonták a törvényjavaslatot, mégpedig a fideszes képviselők legnagyobb egyetértésével (mindössze egy tartózkodás volt).   Az Országgyűlés gazdasági bizottságának 2017. április 25-i üléséről készült jegyzőkönyvének tanúsága szerint a javaslattal foglalkozó ülésen szót kaptak a törvénymódosítást határozottan ellenző szakszervezetek képviselői is, de felszólalt a javaslat ellenében két fideszes képviselő – Bencsik János és Galambos Dénes – is. Akkor hangoztatott érveiket akár ma is elmondhatnák. A Tatai medencében képviselő Bencsik János ugyanis arról számolt be, hogy a területén működő, mintegy 20 ezer embernek megélhetést adó három ipari park képviselői egymás után jelezték neki: „a pihenőidőt érintő javaslat erőteljesen rontja és korlátozza a munkavállalói jogokat. Az, hogy ilyen mértékű tömbösítésre kerüljön sor, aminek a végén két-három hétig egyfolytában munkát kellene végezniük úgy, hogy a munkaerejük megújításához szükséges pihenőidő nem áll rendelkezésre, az nem elfogadható. Tehát emberi, munkavállalói oldalról sem elfogadható, de az üzembiztonság szempontjából sem elfogadható.” Felhívta a figyelmet, hogy Komárom-Esztergom megyében, az ország legiparosodottabb térségében megnövekedett a munkahelyi balesetek száma; szavai szerint ezek „jelentős része elsősorban annak köszönhető, hogy a munkavállalók nem rendelkeznek azzal a koncentrációs készséggel, amely a munkafolyamatok biztonságos működtetéséhez szükséges. Ennek a készségnek a szintje alapvetően függ a pihentségtől is. Éppen ezért nagyon örülök annak, hogy a munkavállalói érdekképviseletek meghallgatását követően elnök úr arra tett javaslatot, hogy visszavonásra kerüljön az indítvány.” Galambos Dénes pedig a Dunaferrnél szerzett tapasztalatai és a Vasas Szakszervezettel fenntartott szoros kapcsolata alapján javasolta, hogy munkáltatók és a munkavállalók a rendelkezésre álló fórumokon egyeztessenek ilyen kérdésekben. Azóta úgy tűnik, a Fidesz véleménye – mint oly sok mindenben – megváltozott. A szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett javaslat benyújtását követő felháborodott reakciók apropóján egy cinikus közleményt adott ki a párt frakciója. Ebben – tudomást sem véve az egyeztetést hiányoló véleményekre, illetve a korlátlan túlóráztatás egykor maguk által is emlegetett veszélyeire rámutató szakszervezeti kritikákra – azt írták: ők csupán a bürokratikus kereteket szándékoznak lebontani az elől, hogy ha valaki többet akar dolgozni, megtehesse. Mindez igencsak cinikus értelmezése a munkavállalók szándékának: ők ugyanis nem dolgozni szeretnének többet, hanem több pénzt szeretnének keresni. Mivel azonban az alapbérek régiós szinten is alacsonyak, túlórázással igyekeznek növelni jövedelmüket. A javaslat - amely ellen lényegében az összes szakszervezeti tömörülés tiltakozott - ugyanakkor a gyakorlatban azt jelentené, hogy a munkavállalókat ezután jóval többet lehet majd dolgoztatni: kevesebb pénzért. Mert nem csupán az elrendelhető túlórák száma nőne, hanem egy, a javaslatban megbúvó passzus szerint, ha a dolgozó aláírja, hogy a munkarendjét 96 órán belül is lehet módosítani, akkor a túlmunka nem is számít majd túlórának, és nem jár érte a pótlék. A munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelése pedig azzal járhat, hogy a dolgozó akár 3 év múlva jut majd a pénzéhez, de akkor sem lesz könnyű dolga, hiszen ennyi idő távlatában a már most is pontatlanul vezetett munkaidőnyilvántartások miatt nehéz lesz megmondani, mi számított túlórának és mi nem. A Vasas Szakszervezeti Szövetség szeretné is mindezt elmagyarázni a fideszes képviselőknek, ezért meghívták a Fidesz-frakciót, hogy tájékoztassák őket, mit is jelent a gyakorlatban a javaslatuk. Mint meghívójukban írják: "a frakció nevéhez kötődő, a törvényjavaslattal kapcsolatos indoklás azt mutatja, hogy a munkavállalók helyzetéről, körülményeiről nincs pontos képe a javaslattevőknek, a Vasas Szakszervezeti Szövetség ezért szeretne hatékony és hiteles segítséget nyújtani a Tisztelt Képviselő Hölgyeknek és Uraknak ahhoz, hogy választóikat az ő legnagyobb megelégedésükre, érdemben és sikeresen tudják képviselni az Országgyűlésben.” A találkozóra még a parlamenti szavazás előtt szeretnének sort keríteni.

Hogyan tartsunk rabszolgát?

Ezzel a címmel állított össze kézikönyvet, és osztogatta azt a vállalkozásfejlesztési bizottság ülésén a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége. „A rabszolgaság célja a gazdasági kizsákmányolás. Hivatalosan ma a rabszolgaság a világ minden országában megszűnt, legutoljára Mauritániában 2007-ben. Nálunk viszont két fideszes parlamenti képviselő éppen most készül újra bevezettetni a kormánnyal ezt a rendszert.” – olvasható a kiadványban, amely vastag iróniával, 12+1 pontban ad olyan tanácsokat a rabszolgatartáshoz, mint hogy vigyázni kell, hogy a rabszolgák ne barátkozzanak és klikkesedjenek, továbbá dolgoztassák őket bátran. Hiszen: „Nincs alapóra és túlóra. Ez a fogalom egyszerűen nem létezik. A rabszolgának munkaideje sincs. Saját belátásod szerint dolgoztasd őket.”   

Szerző
Frissítve: 2018.11.26. 14:18

Jó hír az autósoknak: olcsóbb lesz a tankolás

Publikálás dátuma
2018.11.26. 12:14
Illusztráció
Fotó: Népszava
A benzin átlagára literenként 356 forintra, a gázolajé pedig 405 forintra csökken.
A Mol bruttó 8 forinttal csökkenti a 95-ös benzin és bruttó 10 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán – értesült piaci forrásokból az MTI. A mérsékléssel a benzin átlagára literenként 356 forintra, a gázolajé pedig 405 forintra esik. A benzin ára legutóbb múlt pénteken változott, átlagára literenként 5 forinttal, a gázolajé pedig 6 forinttal csökkent. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Szerző