Edzés segíthet a stressz és a magas vérnyomás csökkentésében

Publikálás dátuma
2019.01.11. 13:13
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Ismét komoly bizonyítékok láttak napvilágot az életmód, ezen belül is a mozgás gyógyító, egészségvédő hatásaitól – ezúttal a magas vérnyomás kezelésével kapcsolatban.
Nemrégiben átfogó tanulmány jelent meg a Journal of Hypertension and Management című szaklapban a magas vérnyomás életmódbeli kezeléséről. Ebben a cikkben olasz tudósok vizsgálták az alkohol- és sófogyasztás mérséklésének, a dohányzásról való leszokásnak, az étrend kiegyensúlyozottságának és a rendszeres fizikai aktivitásnak a bizonyított hatásait a magas vérnyomás rendezésére. 
„A tanulmány szerint a rendszeres mozgás egyik legfőbb eredménye, hogy csökkenti a stresszre adott szimpatikus idegrendszeri válasz következményeit.”

Stresszhelyzetben átkapcsolunk „üss vagy fuss” üzemmódra, aminek hatására beindulnak a szervezetünkben az úgynevezett szimpatikus hatások, vagyis megnövekedik az energia-szükséglet – mivel fizikai cselekvésre készülünk-, ezért a máj több cukrot állít elő, hormonok szabadulnak fel, hogy serkentsék a zsír és a fehérje átalakulását cukorrá. Nő a szívritmus, a vérnyomás, a légzésszám és az izomfeszültség. Ugyanakkor néhány nélkülözhető aktivitás, így például az emésztés csökken – mondta Dvořák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája.
A stresszhez való alkalmazkodás azonban hosszú távon nagyon kimerítő a szervezet számára, következményeként fekély, magas vérnyomás, szívbetegségek, immunrendszeri problémák is kialakulhatnak. A rendszeres fizikai aktivitás lejjebb viszi a stresszhormonok szintjét, és javítja a szív-érrendszer alkalmazkodását a stresszhelyzetekhez. Ezt például úgy éri el, hogy rugalmasabbá teszi az ereket, amelyek így könnyebben egyensúlyoznak a szervezet értágító és érszűkítő „igényei” közt – magyarázta a mozgásterapeuta.

Nem könnyű mérni, de a hatás bizonyított

A fizikai aktivitás vérnyomásra gyakorolt hatásainak vizsgálatakor számos egyéb tényezőt is figyelembe kell venni, ilyen például az életkor, a társbetegségek, a mozgás típusa, időtartama, az edzettségi állapot, az esetleg szedett vérnyomáscsökkentő, a mérés metódusa. Mindezeket tekintetbe véve számos megbízható kutatás igazolja, hogy a rendszeres, közepes intenzitású kardioedzés mindkét nemnél, minden életkorban csökkenti a magas vérnyomást. Az átlagos csökkenés az első, szisztolés értéknél 7-10 Hgmm, a második, diasztolés értéknél 4-8 Hgmm. Bizonyos esetekben a bekövetkező javulás hatására a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek is csökkenthetők vagy elhagyhatók. 
A megelőzésben is kiemelt szerepe van a fizikai aktivitásnak, hiszen az olasz összefoglalóból az is látszik, hogy az inaktivitás 35-70 százalékkal növeli a magas vérnyomás kialakulásának esélyét. A mozgás vércukor- és lipidszint normalizáló-, valamint testsúlycsökkentő hatását már korábban bizonyították, ezek összességében szintén a szív-érrendszer védelmét szolgálják. Nem véletlen tehát, hogy a heti 5-7 napon keresztül végzett, legalább 30 perces, közepes intenzitású mozgás minden jelentős európai és amerikai szakmai ajánlásban szerepel. 
„Az életmód orvoslás holisztikus szemléletével nem csak az adott problémára, például a magas vérnyomás csökkentésére koncentrál. A dietetikus a személyre szabott táplálkozás felépítésében, a mozgásterapeuta pedig az optimális mozgásprogram kialakításában segít, a szakorvosok – kardiológus, endokrinológus, fájdalomspecialista – pedig az egészség teljes visszaállításán dolgoznak.”

Az életmód orvoslás, és ezen belül a mozgásterápia olyan, mint a profi sportolók hátterében dolgozó felkészítő csapat, amelynek segítségével gyorsabb, tartósabb, biztonságosabb és akár az egész életet befolyásoló eredmény lehet elérni – hangsúlyozta a mozgásterapeuta.
Szerző

Vénába ültetett szivacs hozhat áttörést a kemoterápia mellékhatásainak kezelésében

Publikálás dátuma
2019.01.10. 19:32

Fotó: SCIEPRO / SCIENCE PHOTO LIBRARY / SKU / Science Photo Library
Pár éven belül elkezdődhetnek a klinikai kísérletek is. Az eljárással a kemoterápiás szer legalább felét sikerülhet kivonni a vérből.
Vénába ültetett apró, 3D nyomtatású szivacskával csökkentenék a kemoterápia mellékhatásait, többek között a hajhullást és a hányingert egy új eljárás kidolgozói. Az eddig állatokon tesztelt eszköz klinikai próbáit tervezik amerikai tudósok - írta a BBC hírportálja.
A szivacsdarabka kivonja a vérből a daganat elpusztítására bejuttatott gyógyszer maradványait, miután az kifejtette hatását a tumoron

- írták a tudósok az ACS Central Science című szaklap aktuális számában. A csőszerű eszközt 3D nyomtatással állítják elő, tehát testre szabottan lehet a páciensek számára gyártani. Hálószerű belsejét speciális anyag borítja, amely kivonja a gyógyszert, miközben átfolyik rajta a vér.
Sertéseken végzett kísérletek azt mutatták, hogy a doxorubicin nevű kemoterápiás szer mintegy 64 százalékát sikerült kivonni vele a véráramból. A vizsgálat alapján a gyógyszer tartósan az eszközön belül is marad: eltávolítása után laboratóriumban egy hónapig folyamatosan öblítették, mégsem sikerült eltávolítani belőle a szert. Ez azt jelenti, hogy amikor a szivacsot kiveszik, nem szivárog belőle gyógyszer a szervezetbe - mondták a Kaliforniai Egyetem tudósai.
Az első eredmények ígéretesek, az eszköz más kemoterápiás szerek kiszűrésére is alkalmas lesz, ha a speciális fedőréteget megfelelően készítik el - mondta Nitash Balsara, az egyetem egyik tudósa, aki a kutatásban részt vett. "Úgy érezzük, a gyógyszer felének kivonása jelentősen csökkenti a fájdalmas mellékhatásokat. A klinikai kísérletek, ha minden jól megy, pár éven belül elkezdődhetnek" - tette hozzá.

Fűszerek és ételek, amelyek „okosabbá” is tehetnek

Publikálás dátuma
2019.01.10. 17:17
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Sok egészségügyi probléma esetén segíthetnek a fűszernövények, de olyanok is vannak, amelyeket akkor is használhatunk, ha vizsgára készülünk, vagy éppen komoly agymunkát igénylő feladat előtt állunk.
A fűszernövények az egészségügyi problémákon túl „okosabbá” is tehetnek, azaz segítik az agy működését, sikeresen használhatjuk, ha gondolkodnunk vagy éppen tanulnunk kell – olvasható a Biobody oldalán.
kurkuma hatóanyaga, a kurkumin gyulladáscsökkentő és erőteljes antioxidáns. Képes csökkenteni a kialakuló plakkok számát, ami az Alzheimer-kór megelőzésében fontos, javítja a memóriát, és csökkenti az enyhe depresszió tüneteit is. A kakukkfű illóolajai elsősorban az omega-3 zsírsavakra gyakorolt jótékony hatásukon keresztül segíthetik az agy működését. Ezek a zsírsavak megvédik az agysejteket az öregedéssel összefüggő pusztulástól, serkentik a memóriát, és a tanulási képességeinkre is jó hatással vannak. Az oreganónak magas az antioxidáns-tartalma, illata javítja a hangulatunkat, megakadályozza a hangulatingadozásokat, enyhíti a szorongást. Hatására jobban tudunk aludni, de tanulni is. Az illóolajával átitatott kendő például a vizsgázók legnagyobb segítsége lehet, mert amellett, hogy növeli a koncentrálási képességeinket, megakadályozza, hogy a vizsgaláz és a fokozott izgatottság miatt “leblokkoljunk”.
zsályában található vegyületek szintén az antioxidáns hatásaiknak köszönhetően támogatják az agy munkáját, és jelentősen csökkenthetik a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának rizikóját. A zsályatea javítja a memóriát, és olyan hatóanyagokat is tartalmaz, amelyek a tanulási folyamatokhoz is nélkülözhetetlenek. A fahéj összetevői az Alzheimer-kór elleni küzdelemben játszanak jelentős szerepet, és az öregedéssel járó neurológiai problémák ellen is védelmet nyújthatnak. Illóolaja amellett, hogy rendkívül jó hatással van az agyunkra, nyugtat és a szorongást is csökkenti. A szegfűszeg illóolaja a fogfájás csökkentése mellett csökkenti a stresszt, energikusabbá, figyelmesebbé és fogékonyabbá teszi az agyunkat, és nagyon jó kiegészítője lehet például a nyugtató hatású levendulának, az élénkítő narancsnak vagy a bazsalikomnak.
Az ételek között is vannak „okosítóak”, a fehérjében gazdag hal például igazi agyserkentő. Az egészséges, omega-3 zsírsav jó hatással van az agy teljesítőképességére, és kutatások szerint hozzájárul a demencia kockázatának csökkentéséhez, a mentális hanyatlás lassulásához és a stroke kialakulásának veszélyéhez is. Különösen idősebb korban segíthet a memória javításában. Ehhez heti két alkalommal kellene halat ennünk – olvasható a Diéta magazin cikkében.
Napi egy maroknyi dió és egy-két kocka magas kakaótartalmú étcsokoládé fogyasztása igazán finom módja az agy támogatásának. A csonthéjas magvak, de különösen a dió kiváló forrása az E-vitaminnak, amit több kísérlet is összefüggésbe hozott a korral járó felismerő képesség hanyatlásának csökkenésével. A szintén antioxidáns hatású fekete csokoládé is hasznos agyserkentő, mert olyan természetes ösztönzőket tartalmaz, amelyek növelhetik a koncentrációs képességet. A bevitt szénhidrátokból az anyagcsere folyamatok hatására képződik a szervezet elsődleges energiaforrása, a glükóz, ezért kis mennyiségben a cukor is jó hatással lehet a memóriára, de nem árt tudni, hogy nagy mennyiségben több a kára, mint a haszna. 
A nap legfontosabb étkezésének, a reggelinek is nagy szerepe van az összpontosításban. Kísérletek igazolják, hogy azok a diákok, akik reggelivel kezdik a napot, lényegesen jobban teljesítenek, mint akik nem esznek semmit ébredés után. Az ajánlások szerint a legjobb agybarát ételek listáján a magas rosttartalmú gabona, a tej és a gyümölcsök szerepelnek. Az is bebizonyosodott, hogy a magas kalóriatartalmú reggeli viszont inkább gátolja a koncentrációt. A napi étrendnél is a változatosságra, kiegyensúlyozottságra érdemes törekedni, mert a túl kevés, de a túl sok étel is megzavarhatja a koncentrációt.
A cikk szerint a vérkeringés egyensúlyának fenntartása is hozzájárul az agy optimális működéshez, ennek érdekében ajánlott az avokádó rendszeres fogyasztása, ami ráadásul csökkenti a káros koleszterin szintjét és az érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. Az áfonyát is jelentős antioxidánsként tartják számon, védi az agyat az oxidatív stressztől és megköti a szabadgyököket. Csökkentheti a demencia kialakulásának valószínűségét, illetve lassíthatja a folyamatát. A rendszeres áfonyafogyasztás növelheti a tanulási képességet.
Szerző
Frissítve: 2019.01.10. 19:13