Edzés segíthet a stressz és a magas vérnyomás csökkentésében

Publikálás dátuma
2019.01.11 13:13
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Ismét komoly bizonyítékok láttak napvilágot az életmód, ezen belül is a mozgás gyógyító, egészségvédő hatásaitól – ezúttal a magas vérnyomás kezelésével kapcsolatban.
Nemrégiben átfogó tanulmány jelent meg a Journal of Hypertension and Management című szaklapban a magas vérnyomás életmódbeli kezeléséről. Ebben a cikkben olasz tudósok vizsgálták az alkohol- és sófogyasztás mérséklésének, a dohányzásról való leszokásnak, az étrend kiegyensúlyozottságának és a rendszeres fizikai aktivitásnak a bizonyított hatásait a magas vérnyomás rendezésére. 
„A tanulmány szerint a rendszeres mozgás egyik legfőbb eredménye, hogy csökkenti a stresszre adott szimpatikus idegrendszeri válasz következményeit.”
Stresszhelyzetben átkapcsolunk „üss vagy fuss” üzemmódra, aminek hatására beindulnak a szervezetünkben az úgynevezett szimpatikus hatások, vagyis megnövekedik az energia-szükséglet – mivel fizikai cselekvésre készülünk-, ezért a máj több cukrot állít elő, hormonok szabadulnak fel, hogy serkentsék a zsír és a fehérje átalakulását cukorrá. Nő a szívritmus, a vérnyomás, a légzésszám és az izomfeszültség. Ugyanakkor néhány nélkülözhető aktivitás, így például az emésztés csökken – mondta Dvořák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája.
A stresszhez való alkalmazkodás azonban hosszú távon nagyon kimerítő a szervezet számára, következményeként fekély, magas vérnyomás, szívbetegségek, immunrendszeri problémák is kialakulhatnak. A rendszeres fizikai aktivitás lejjebb viszi a stresszhormonok szintjét, és javítja a szív-érrendszer alkalmazkodását a stresszhelyzetekhez. Ezt például úgy éri el, hogy rugalmasabbá teszi az ereket, amelyek így könnyebben egyensúlyoznak a szervezet értágító és érszűkítő „igényei” közt – magyarázta a mozgásterapeuta.

Nem könnyű mérni, de a hatás bizonyított

A fizikai aktivitás vérnyomásra gyakorolt hatásainak vizsgálatakor számos egyéb tényezőt is figyelembe kell venni, ilyen például az életkor, a társbetegségek, a mozgás típusa, időtartama, az edzettségi állapot, az esetleg szedett vérnyomáscsökkentő, a mérés metódusa. Mindezeket tekintetbe véve számos megbízható kutatás igazolja, hogy a rendszeres, közepes intenzitású kardioedzés mindkét nemnél, minden életkorban csökkenti a magas vérnyomást. Az átlagos csökkenés az első, szisztolés értéknél 7-10 Hgmm, a második, diasztolés értéknél 4-8 Hgmm. Bizonyos esetekben a bekövetkező javulás hatására a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek is csökkenthetők vagy elhagyhatók. 
A megelőzésben is kiemelt szerepe van a fizikai aktivitásnak, hiszen az olasz összefoglalóból az is látszik, hogy az inaktivitás 35-70 százalékkal növeli a magas vérnyomás kialakulásának esélyét. A mozgás vércukor- és lipidszint normalizáló-, valamint testsúlycsökkentő hatását már korábban bizonyították, ezek összességében szintén a szív-érrendszer védelmét szolgálják. Nem véletlen tehát, hogy a heti 5-7 napon keresztül végzett, legalább 30 perces, közepes intenzitású mozgás minden jelentős európai és amerikai szakmai ajánlásban szerepel. 
„Az életmód orvoslás holisztikus szemléletével nem csak az adott problémára, például a magas vérnyomás csökkentésére koncentrál. A dietetikus a személyre szabott táplálkozás felépítésében, a mozgásterapeuta pedig az optimális mozgásprogram kialakításában segít, a szakorvosok – kardiológus, endokrinológus, fájdalomspecialista – pedig az egészség teljes visszaállításán dolgoznak.”
Az életmód orvoslás, és ezen belül a mozgásterápia olyan, mint a profi sportolók hátterében dolgozó felkészítő csapat, amelynek segítségével gyorsabb, tartósabb, biztonságosabb és akár az egész életet befolyásoló eredmény lehet elérni – hangsúlyozta a mozgásterapeuta.
Frissítve: 2019.01.11 13:13

A kapkodva evés is okozhatja a gyakori kellemetlenséget

Publikálás dátuma
2019.03.18 15:15
Illusztráció
Fotó: AFP/ IAN HOOTON/SCIENCE PHOTO LIBRARY
A puffadás a leggyakoribb emésztési probléma, amelyet nem megfelelő táplálkozás, betegség, gyógyszerek, de akár stressz is kiválthat.
Emésztés során gázok képződnek a gyomorban, amelyek legnagyobb része légzéssel távozik. Ennek ellenére a puffadás nagyon gyakori panasz. Leggyakrabban az életmódra vezethető vissza, de betegségek velejárója, illetve gyógyszerek mellékhatása is lehet – mondta a Népszavának Mikoly Kriszta reflux-terapeuta. 

Táplálkozás

A nem megfelelő étkezés, például a túl kevés rost fogyasztása zavarttá teheti az emésztést; székrekedést okozhat, renyhülhet a bélműködés, fokozódhat a gázképződés. Tovább rontja a helyzetet, ha nem fogyasztunk elég folyadékot. Általában alig csúszik le egy liter, pedig az egészséges szervezet működéséhez ennél jóval többre, 2-2,5 liter vízre lenne szükség. 
A szénsavas italok fokozzák a gázképződést, cukrozott gyümölcsleveket sem ajánlott inni, mert a gyomorban erjedésnek is indulhatnak. A nehezen emészthető ételek mellett a kifejezetten puffasztó hatású ételek, a nyers gyümölcsök, zöldségek, a hüvelyesek és a „k” betűs ételek - káposztafélék, karfiol, karalábé - is okozhatják a panaszokat.
Evés közben rengeteg levegőt is nyelünk, különösen ha kapkodva, „porszívózzuk fel” az ételt, a sok fölöslegesen benyelt levegő pedig felfújhat. Stressz és szorongás esetén gyakoribb a sok levegő nyelése, ahogy gyors beszéd közben is. 
Ha a bevitt tápanyagok megemésztése és felszívódása nem megfelelő, jelentős mennyiségű meg nem emésztett táplálék marad a bélcsatornában, amelyeket a baktériumok nem tudnak lebontani és bélgáz képződik belőlük, ami puffadást okoz. Minél több a gáz a belekben, annál nehezebben tudnak áthaladni a feldolgozott anyagok, ez lassítja az emésztést és szintén puffadást okoz. A hasűri nyomás növekedésének következtében reflux alakulhat ki, vagy a már meglévő tünetek tovább romlanak, és ez a folyamat is könnyen ördögi körré válhat – mondta a szakember.

Betegségek és gyógyszerek

Vannak olyan betegségek, amelyekkel puffadással járnak, a refluxon kívül ilyen a fekély, de a gyomor nyálkahártyájában tanyázó baktérium, a Helicobacter pylori okozta fertőzés is. A laktóz- és gluténérzékenység, az ételintolerancia, a hasnyálmirigy vagy az epeproblémák, illetve parazitafertőzések és gyulladásos bélbetegségek – Crohn, IBS – esetén is gyakori kísérő panasz. Egyes gyógyszereknek gyakran van puffadást okozó mellékhatása. Ilyenek a refluxra szedett készítmények, mert ezek általában vagy le- vagy el is nyomják a gyomorsavat, amitől romlik az emésztés folyamata. 

Mit lehet tenni?

Nem mindig megvalósítható tanács, de célszerű elegendő időt hagyni az étkezésre, még jobb, ha „a módját is megadjuk”. Élvezzük az ízeket és ne a gyorsaság legyen a fő szempont – ajánlotta a szakember. Alaposan, egyes tanulmányok szerint legalább 32-eszer meg kellene rágni a falatot, hogy segítsük az emésztést. Figyeljünk, hogy elegendő rostot vigyünk be, és egyszerre ne együnk túl sokat. Este könnyen emészthető ételeket fogyasszunk, de 6 óra után inkább már semmit, hogy éjszaka a gyomrunk is tudjon pihenni. Tudatosan kellene összeállítanunk a napi menüt, érdemes kerülni a puffasztó ételeket és italokat. Jót tehet a reflux-terápiában hatásos hasmasszázs is. Már egy kezelés után érezhető, ahogy a perisztatika javításának köszönhetően fellazul a gyomor és a bélrendszer.
A gyakori puffadás súlyos betegséget is okozhat, ezért ha hosszabb ideig fennáll, orvoshoz kell fordulni. Vannak olyan készítmények, amelyek szétrombolják a felgyülemlő gázokból képződött habhólyagokat, gondoskodnak a levegő gyors eláramlásáról és serkentik a gyomor működését. Sokan azonban nem szeretnének hosszasan gyógyszert szedni, ezért szívesen alkalmazzák a népi gyógyászat ismert növényeit: a különféle formában elérhető köménymagot, édesköményt, édesgyökeret. Ezek azonban csak tüneti kezelések, célszerű megtalálni az életminőséget jelentősen rontó jelenség kiváltó okát – mondta Mikoly Kriszta.
Frissítve: 2019.03.18 16:01

Új kemoterápiás protokollok bevezetését javasolják az onkológusok

Publikálás dátuma
2019.03.18 13:45
Illusztráció
Fotó: AFP/ GARO/PHANIE
Több mint harminc új kemoterápiás protokoll hivatalos bevezetését javasolja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT).
Az onkológusok javaslatai nem új gyógyszerekre vonatkoznak, hanem a jelenleg is elérhető és államilag finanszírozott gyógyszerek alkalmazásában adnának nagyobb mozgásteret az onkológiáknak - derül ki a szervezet közleményéből.
A gyógyszerkutatásoknak csak egy része irányul új hatóanyagok kifejlesztésére, világszerte számtalan vizsgálat zajlik arról, hogy a már engedélyezett gyógyszereket milyen ütemezés szerint vagy milyen kombinációban érdemes alkalmazni ahhoz, hogy abból a beteg a legtöbbet profitálhassa. Az eredményeket a nagy nemzetközi orvosi szervezetek folyamatosan publikálják, ezek alapján rendszeresen finomítják a terápiákra vonatkozó ajánlásaikat is.
A Magyar Klinikai Onkológai Társaság a legutóbbi kongresszusán megállapodott a Nemzeti Egészségbiztosítási Alappal, hogy az orvostársaság egy javaslatcsomagban foglalja össze milyen kemoterápiás protokollokat hiányolnak a kezelőorvosok Magyarországon. A MKOT felhívására a fővárosi és vidéki kórházakból, egyetemi klinikákról érkeztek javaslatokból kiderült kiderült: az onkológusok több mint harminc új daganatellenes kezelési protokoll bevezetését tartják indokoltnak, az orvostársaság ez alapján előterjesztette módosítási kérelmét. 
A protokollok szabják meg a daganatellenes terápiák kezelési rendjét: tartalmazzák, hogy adott daganatokat milyen szerek milyen kombinációjában, mennyiségében, időbeni ütemezésében, hány ciklusban kell kezelni. Indokolt esetben el lehet térni a protokolltól, viszont ez többlet adminisztrációval jár az osztályok számára.
Frissítve: 2019.03.18 18:56