Jutalommal törné le a sztrájkkedvet a Hankook

Publikálás dátuma
2019.03.11. 11:15

Fotó: Vajda József / Népszava
Komoly jutalmat ígér a Hankook azoknak a dolgozóknak, akik nem lépnek sztrájkba. Azt is közölték: a munkabeszüntetés ideje alatt nem tárgyalnak.
„A munkát végző lojális munkatársak a munkájukat felveszik, és feletteseik utasításait követik, ahogy máskor is. Ők, akik ezekben az időkben is elkötelezettséget mutatnak, komoly jutalomra számíthatnak.” Többek között ezt írta a Hankook dunaújvárosi gumigyárában a dolgozóknak Lee Dae Wan, a cég HR Team menedzsere vasárnap „Tájékoztatás a sztrájkkal kapcsolatban” címszóval. A lapunk birtokába jutott dokumentum 5 pontban sorolja fel a „tudnivalókat”: ezek között az is szerepel, hogy a sztrájkban résztvevők nem jogosultak sem munkabérre, sem egyéb pótlékokra és jutalmakra. Jelezték továbbá azt is: „Sztrájk alatt az egyeztetés szünetel. Tárgyalni csak nyugodt légkörben lehet!” Mindez különösen annak fényében sajátságos, hogy a Hankook Tire Magyarország Kft. éppen vasárnap kérte ki magának közleményében a cégnél sztrájkot szervező Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének „alaptalan vádaskodásait”. Azt írták: nem igaz, hogy a cég megpróbálja megfélemlíti a munkavállalóit és pressziót vagy pszichikai nyomást alkalmaz. Kérdés, miként értelmezhető akkor a jutalmak megvonásának kilátásba helyezése, illetve annak rögzítése, hogy sztrájk ideje alatt nem hajlandóak egyeztetni. Székely Tamás, a VDSZ elnöke vasárnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy vasárnap hajnalban sem sikerült egyezségre jutniuk a cégvezetéssel az idei béremelést illetően, ezért hétfőn nulla órától bármikor sztrájkba kezdhetnek a dolgozók. Közölte: a VDSZ nem hátrál meg, hiába fogalmazott meg hadüzenetet a gyár vezetése a sztrájkhajlandóság letörése érdekében. A hosszabb sztrájk pontos időpontját azonban csupán annak kezdete előtt fogják közölni. Ezt megelőzően múlt szerdán a dolgozók már tartottak egy kétórás figyelmeztető sztrájkot a dunaújvárosi gyárban. Székely Tamás most azt mondta lapunknak: szándékosan nem kezdték meg eddig a sztrájkot, mert „csapdát állítottak” a cégvezetésnek, hogy lássák, mivel igyekeznek presszionálni a dolgozókat. "Most már egyértelmű, hogy a cég törvénysértő magatartást folytat, hiszen például a sztrájktörvény 4. paragrafusa kimondja: a munkabeszüntetés ideje alatt a munkáltató köteles egyeztetni a szakszervezettel. Az pedig, hogy a vezetőség jutalmat ígér a nem sztrájkoló dolgozóknak, kőkemény zsarolás" – fogalmazott a VDSZ elnöke. Jelezte: sztrájk mindenképpen lesz, de a fentiek miatt továbbra sem árulta el annak pontos időpontját, mivel látni szeretnék, „mi van még a tarsolyukban”. A szakszervezet és a Hankook között kezdetektől nem volt zökkenőmentes az idei béremelésekről zajló egyeztetési folyamat, a Hankook február végén egyoldalúan fel is függesztette a tárgyalásokat. Erre válaszul a helyi szakszervezet március elején megalakította a sztrájkbizottságot, és benyújtotta bérkövetelését: 18 százalékos alapbér-emelést, és többek között a bónuszrendszer átalakítását, jubileumi kifizetést szeretnének elérni. Székely Tamás szerint az ezt követő tárgyalásokon a vezetőség egyszer sem állt elő saját javaslattal, ugyanakkor kirúgással, a munkásszállásról történő eltávolítással fenyegetik a dolgozókat. Utóbbit a Hankook Tire Magyarország Kft. szintén közleményben cáfolta. A figyelmeztető sztrájk másnapján a Hankook 13,6 százalékos átlagos bérfejlesztést fizetett ki a dolgozóknak. Ebből azonban nem minden dolgozó részesült azonos mértékben, a szakszervezet „pofapénznek” és „egyoldalú diktátumnak” nevezte az emelést. A figyelmeztető sztrájkban magas volt a munkavállalói részvétel, ez meglepte a cég vezetését – fogalmazott. A VDSZ elnöke szerint a történtek azt jelentik, hogy a cégvezetés már előre tudta, hogy milyen mértékű béremelést akar végrehajtani, azaz terveiket a bértárgyalásokon eltitkolták. A dolgozók elégedetlensége most főként abból fakad, hogy a cég által átlagosan 13,6 százalékos béremelésnek nevezett kifizetés differenciáltan valósult meg. Ami a gyakorlatban annyit jelenti, hogy a cégnél már régebb óta ott dolgozók körülbelül 10 százalékos, az újonnan belépők pedig mintegy 20 százalékos béremelésben részesültek.
Az ehhez hasonló helyzetek elkerülése érdekében kezdeményezte a szakszervezet már a tárgyalások elejétől, hogy a társaság fix, 18 százalékos alapbér emelést hajtson végre – mondta. A Hankook vezetősége eközben olyan „hirdetményeket” is közzétesz a dolgozók között, amelyek a sztrájkot mind a gyár, mind a dolgozók szempontjából káros és veszélyes dolognak állítják be. Az Index birtokába jutott, Hwang Seong Hak ügyvezető igazgató által jegyzett dokumentum előbb a cég sikereit sorolja, majd sötétebb hangnemre vált. A szöveg tartalma azt engedi sejtetni, hogy a sztrájk nem csak, hogy nem fog jobb feltételek hozni, hanem az eddig felajánlott béremelések is veszélybe kerülhetnek miatta. Majd egy vörös betűkkel szedett részben arra figyelmeztet: a gyártási számokra kell koncentrálni, mert „gyártás nélkül nincs jövőnk”. A „Magatartási szabályok a sztrájk alatt” című, szintén Lee Dae Wan HR-vezető által jegyzett hirdetmény pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a károkozás, önkényes viselkedés rendőrségi eljárást von maga után, és „az agresszív munkatársakra számonkérés vár”. A szöveg azt is rögzíti, hogy a sztrájkoló dolgozók csak a 2-es számú étteremben és a mellette lévő dohányzóhelyen tartózkodhatnak. Ez a helyiség az Index gyárban dolgozó olvasója szerint nem alkalmas több száz ember biztonságos befogadására. Múlt szerdán a kiélezett helyzet ellenére szinte teljes létszámban sztrájkoltak a dunaújvárosi dolgozók. A VDSZ szándékosan műszakváltás idejére időzítette a kétórás munkabeszüntetést, így két műszak több mint ezer dolgozója nem vette fel a munkát, a gyárban teljesen leállt a termelés.
Szerző
Frissítve: 2019.03.11. 17:42

Egyre több kis hiba Pakson

Publikálás dátuma
2019.03.11. 09:15
Nem volt könnyű éve a Paksi Atomerőműnek
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Több alkalommal a tervezettnél némiképp hosszabbra nyúlt tavaly a karbantartás miatt leállított blokkok újraindulásának folyamata az MVM Paksi Atomerőműnél.
Nem várt karbantartás miatt is esett ki termelés, illetve a rendkívül meleg és a Duna alacsony vízszintje is okozott némi teljesítménycsökkenést. Ezzel indokolta a cég lapunk megkeresésére a tavalyi - korábbi közleményük alapján végzett számításunk szerint - valamivel több mint 2 százalékos termeléscsökkenést Magyarország legnagyobb, állami erőművében. E tekintetben meghatározónak nevezték, mennyiben tartható a karbantartások ütemterve. Az atomerőműben százezres nagyságrendű alkatrész, berendezés található. A karbantartások után az egységeket csakis szigorú rend szerint, nyomás- és egyéb próbák, tesztek után indíthatják újra – fűzték hozzá. A honlapjukon is közzétett, kiemeltebb problémák között akadt védelmi működés, villanymotorzárlat, továbbá meghibásodott a dízelgenerátor hűtése is. Nincs olyan berendezés, ami a vártnál többet hibásodna meg: jelenleg a 4. blokk turbináját újítják fel. További konkrétumokat sem a hibákról, sem az azok elkerülésére hozott intézkedésekről nem említettek. Pekárik Géza új vezérigazgató február közepi közleményükben – némiképp titokzatosan - úgy fogalmazott, nem volt könnyű a tavalyi évük, de végül úrrá lettek minden problémán. Ezek közé sorolta a hamarosan várható, nagy létszámú nyugdíjazást is. A következő 3 év során hozzávetőleg 300 munkatársuk távozása várható eme okból - fejtették most ki ennek kapcsán lapunknak. Ugyanakkor folyamatos a felvétel is. Egy-egy esetben 300 jelentkezőből választják ki az 50 legmegfelelőbbet. Tavalyi pénzügyi eredményadataikról mindazonáltal továbbra sem nyilatkoznak. Tavalyelőtt 170 milliárdos árbevétel mellett 3,8 milliárdos nyereséget értek el. Tulajdonosuk, az állami MVM a teljes összeget felvette osztalékként. Az idén az úgymond alacsony érdeklődés miatt nem tartják meg a korábbi évek során hagyományosnak nevezett évindító sajtótájékoztatójukat sem.
Szerző

Állami ösztönzés is kellene a lakásfelújításokhoz

Publikálás dátuma
2019.03.11. 08:35
Az építőiparban sok esetben nincs írásos nyoma a munkavégzésnek
A lakásfelújítás továbbra is kimaradt az otthonteremtési támogatások fősodrából, pedig a hazai lakásvagyon műszaki állapota gyorsan romlik.
Mintegy 180 ezer lakást újítottak fel tavaly, ami messze elmarad a kívánatosnak tartott évi 400 ezertől – figyelmeztet tanulmányában az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). Ha ezen nem sikerül érdemben változtatni, marad a lakhatási krízis – mondta a Népszavának Koji László, a szervezet elnöke. Minél tovább késlekednek ráadásul a lakók a szükséges munkák elvégzésével, később azok annál többe kerülnek majd. Az idén ráadásul mintegy 8-10 százalékos áremelkedésre számítanak a lakásfelújítások terén az ágazati szakemberek. Különösen az 50 év fölötti korosztály ódzkodik a felújítástól, mondván, nem térül meg. Koji László szerint viszont, ha figyelembe vesszük a jobb lakáskörülményeket és a javuló életminőséget, akkor azonnal megtérül a beruházás. A korszerűbb nyílászárók, fűtési rendszerek pedig csökkentik is a rezsiköltségeket. A lakásfelújítások ösztönzése érdekében ugyanakkor állami beavatkozásra is szükség volna. Ilyen lehetne például az ÉVOSZ által javasolt, a felújításokat támogató áfa-visszatérítés. Eszerint az engedély- vagy bejelentésköteles lakóingatlan-felújításoknál a felújítási áfa-érték 50 százalékát - maximum 3 millió forintot - számla alapján vissza lehetne igényelni. A kormány azonban egyelőre nem nyitott a szakmai szövetség javaslatára, mert tart az esetleges visszaélésektől. Kétségtelenül előfordulhat, hogy valaki számlákat vesz, és úgy igényli vissza az áfát, mint ahogyan az is, hogy egy vállalkozó egyéb, nem lakóingatlanon végzett munkát is lakásfelújításként számol el. Csakhogy ezek a kiskapuk javarészt bezárhatók lennének, ha kizárólag írásos szerződés, a műszaki tartalom dokumentálása és szintén írásba foglalt költségvetés bemutatásával lehetne  visszaigényelni a lakásfelújítás költségeinek áfáját. Így be lehetne azonosítani a számlákkal együtt a lakásfelújításhoz felhasznált tételeket - magyarázza Koji László. A szövetség számításai szerint a lakásfelújítás évi 500 milliárd forintos üzlet, de a munkálatok nagy része szóbeli megállapodások alapján történik. Emiatt az állam számára mintegy 300 milliárd forint nem látható. Ez mintegy 80 milliárd forintos áfatartalmat jelent, ami nem folyik be a költségvetésbe. Az energiatakarékossági felújításokra, rekonstrukciókra voltak ugyan pályázatok, de a korlátozott források miatt ezek a pénzek pillanatok alatt elfogytak. Egyébként bizonyos mintát a pályázati rendszer is adhatna, hiszen kötelező volt felújítási tervet, költségvetést benyújtani, a banki számlákon keresztül mozgó pénzek pedig átláthatóvá tették a rendszert. A szakma becslése szerint a 4,3 millió hazai lakóingatlan fele felújításra szorulna. A budapesti lakóingatlanok 60 százalékát kellene mihamarabb felújítani, mert legalább 30 éve nem nyúltak hozzájuk. Márpedig 20-25 évente minden otthonra ráférne egy nagyobb felújítás. Ha sikerülne keresztülvinni az ÉVOSZ javaslatát, az fehérítené a piacot, és javítaná a tisztességes vállalkozók versenyképességét. Némi elmozdulást jelenthet ugyanakkor a lakásfelújítások piacán a kormány által ígért falusi csok (családok otthonteremtési kedvezménye). Ennek keretében a nagycsaládosok 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak az otthonteremtéshez, amennyiben a fogyatkozó lélekszámú falvakban vásárolnak ingatlant. Ennek az összegnek azonban csupán a felét költhetik vásárlásra, a másik felét az ingatlan bővítésére, felújítására kell fordítani. A korlátozásra azért van szükség, hogy a támogatás ne hajtsa fel indokolatlanul az árakat. A falusi csokot minden olyan 5 ezer főnél kisebb településen igénybe lehet majd venni, ahol csökkent 2003 óta a lakosságszám: azaz az eredeti elképzeléstől eltérően nem lesz feltétel az országos átlagot meghaladó lélekszámcsökkenés. Ez a támogatási forma a kistelepüléseken élő nagycsaládosoknak jelenthet megoldást, hiszen ezeken a helyeken már 4-5 millió forintért családi házat is lehet venni. A nagy kérdés csak az, hogy belevágnak-e a családok a lakásvásárlásba vagy felújításba egy olyan faluban, ahol nincs se munkahely, se orvos, se iskola, de adott esetben még bolt sem.      

Alacsony presztízsű az építőipari munka

A múlt év végén az építőiparban mintegy 320 ezren dolgoztak, az ágazat az elmúlt két-három évben 70 ezer embert vett fel. Ez sajnos együtt járt azzal, hogy nagy számban jönnek olyanok is dolgozni, akik az építőipari rendhez, fegyelemhez, szakmaisághoz nincsenek hozzászokva – olvasható az ÉVOSZ tanulmányában, amely szerint az építőipari munkavállalás presztízse továbbra is igen alacsony. Az ágazatban ugyanis a havi átlagbér a versenyszféra fizetéseinek csupán a 75 százalékát éri el, a dolgozókat nem a teljesítményük arányában fizetik, általános az órabéres foglalkoztatás. Az ÉVOSZ kezdeményezésére az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság minden évben javaslatot tesz a minimális építőipari rezsióradíjra. A 2018-as évre ennek mértékét 3300 forintban szabták meg. Ez azonban csupán ajánlásszerűen jelenik meg, kötelező alkalmazása nélkül így az ár-értékarányos vállalkozási magatartás és a legális foglalkoztatottság kikényszerítése nem oldható meg. Az ÉVOSZ szerint ezért nagyobb hangsúlyt kell adni a minimális rezsióradíj betartásának és ellenőrzésének, ehhez pedig a jogszabályi háttér erősítésére is szükség van. Rövidtávon a munkabérek emelkedése ugyan árfelhajtó hatású is lehet, hosszabb távon azonban javíthatja a ma sok kívánnivalót hagyó minőségi munkavégzést, a stabil szakmunkásgárda kialakulását és a legális foglalkoztatást.

Szerző