Minden eddiginél olcsóbb hiteleket ígér, de sok a kérdés Orbán gazdaságvédelmi bejelentése körül

Publikálás dátuma
2020.03.18. 19:45

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Az összes adós – a vállalatok és a lakosság - számára hiteltörlesztési moratóriumot jelentett be Orbán Viktor. A turizmusban és a sportban nem kell munkáltatói járulékot fizetni.
A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet utáni hetedik napon a kormány végre elkezdett gazdasági kérdésekkel is foglalkozni. Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai kormányülés szünetében – némi technikai fennakadásokkal, kezdetben csak néma tátogással – több olyan intézkedést is bejelentett közösségi oldalán egy videóban, amely várakozásaik szerint megvédi majd a munkahelyeket. Ezek között szerepel a Magyar Nemzeti Bank által már korábban javasolt hiteltörlesztési moratórium. A magánszemélyek és a vállalkozások szerdáig megkötött hiteleinek tőke és kamatfizetési kötelezettségét az év végéig felfüggesztik. A rövidlejáratú vállalkozási hiteleket június 30-ig meghosszabbítják. A csütörtöktől felvett új fogyasztási hitelek teljes hiteldíjmutatóját (THM) a jegybanki alapkamat - jelenleg 0,9 százalék - plusz 5 százalékban maximálják – sorolta. Ez utóbbi azt jelenti, hogy legfeljebb 5,9 százalékos lehetne a THM, ami minden jelenleg elérhető piaci ajánlatnál alacsonyabb, hiszen most a legolcsóbb személyi kölcsönnek is 6,95 százalék a hiteldíjmutatója – mutatott rá a Bank360. Szakértőik szerint ezen intézkedések valós segítséget jelenthetnek azon hiteleseknek, akiknek kiszaladt a lába alól a talaj az utóbbi napokban. 
Az azonban egyelőre nem derült ki, hogyan alakul a futamidő és a kamat a moratórium miatt. Ha a törlesztés szüneteltetése alatt is gyűlik a kamat, az egy 10 millió forintos, 20 éves futamidejű hitel esetében nagyjából félmillió forint többletköltséget jelenthet.

Ezt az összeget átvállalhatja az állam vagy a bankok. Utóbbi esetben kérdés, hogy az így keletkezett veszteség milyen hatással lesz most és később a hitelezésre. Ha viszont az így felgyűlt többletköltséget az ügyfélnek kell megfizetnie végül, akkor nem érdemes élni a szüneteltetéssel, ha egyébként megoldható a törlesztés – hívták fel a figyelmet. Az olcsó gyorskölcsönök kapcsán pedig az a kérdés vetődik fel: milyen hitelösszeg és mekkora futamidővel lenne elérhető ilyen olcsón – jelezte a Bank360. Ezen kérdések megválaszolására feltehetőleg még várni kell, Orbán Viktor szerint a tegnapi bejelentésekkel kapcsolatos részletszabályok csak ma jelennek majd meg. A miniszterelnök arról is beszélt: több szektor – a turizmus, a vendéglátás, a szórakoztatóipar, a sport, a kulturális szolgáltatások, a taxizás - már most súlyos gondokkal küzd. Így ezekben az ágazatokban – egyelőre június 30-ig – a munkáltatói járulékfizetési-kötelezettséget teljes egészében elengedik, és a munkavállalók járuléka is csökken. Nyugdíjjárulékot nem, egészségügyi járulékból pedig csak a törvényi minimumot kell fizetni (kérdés, ez mekkora segítség, hiszen ezekben az ágazatokban sokan minimálbéren vannak bejelentve vagy vállalkozói szerződéssel dolgoznak). A felsorolt ágazatokban a helyiségbérleti-szerződéseket nem lehet felmondani, nem lehet a bérleti díjat megemelni. A KATA szerint adózó taxisok átalányadóját is elengedik június 30-ig, és szintén eddig az időpontig nem kell fizetni a vendéglátósoknak és a szállodásoknak turizmusfejlesztési hozzájárulást sem. Utóbbiaknál egyébként már olyan mértékig visszaestek a foglalások, hogy a héten várhatóan az összes budapesti szálloda bezár. A lépést hamarosan a vidéki hotelek is követhetik, hiszen ott sincs már túl sok vendég. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint ebben a helyzetben a munkaadók - rövidített munkaidővel, átcsoportosítással, csökkentett fizetésekkel - igyekeznek megvédeni dolgozóikat, hogy elegendő ember legyen majd az újranyitáshoz. Erre azonban még a legoptimistább várakozások szerint is hónapok múlva kerülhet csak sor, így biztosan lesznek olyanok, akiket elküldenek – mondta lapunknak. 
Nem csak a turizmus került azonban nehéz helyzetbe, a tegnapi napra kiderült, hogy az összes hazai autógyár leállítja a termelést, ami minden bizonnyal láncreakcióként hat a beszállítókra is. A nagyobb vállalatok még ígérik, a leállások idejére is biztosítanak valamilyen juttatást dolgozóiknak, a kisebbek viszont nem akarnak állásidőt fizetni. A szakszervezetek sorra arról számolnak be, hogy a munkaadók fizetés nélküli szabadságra küldik azokat a munkavállalókat is, akik az iskolabezárások miatt nem tudnak bemenni dolgozni. Ezek az emberek nem csak a jövedelmüket, hanem a tb-ellátásukat is elveszítik erre az időre, ami családok százezreit hozza nehéz helyzetbe. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete ezért azt kérte, átmenetileg módosítsák a fizetés nélküli szabadságokra vonatkozó szabályokat. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete 75 százalékos bérrel fizetett extra szabadnapokat javasolt az érintett szülők számára. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) pedig arra tett javaslatot: az álláskeresési támogatás idejét hosszabbítsák meg, összegét emeljék fel. A kiskorú gyerekek szülei közül pedig legalább az egyikük a jövedelme megtartása mellett maradhasson otthon. A kormánynak sürgősen segítenie kell a munkavállalókon, és nem bízhatja a sorsuk elrendezését a munkáltatóval való egyezkedésre – utalt Kordás László, a MASZSZ elnöke még a miniszterelnöki bejelentés előtt Orbán Viktor egy korábbi kijelentésére, miszerint a kialakult helyzetre a munkáltatóval alkudozva kell megoldást találni. Orbán Viktor azonban úgy tűnik, a fenti kérdésekben továbbra is a munkáltatók és a munkavállalók közé dobná a gyeplőt. Ugyanis azt közölte: hogy a felek könnyebben meg tudjanak egyezni, rugalmasabbá teszik a munkavállalási szabályokat. Hogy pontosan hogyan, arra már nem tért ki, mert mint mondta: ezek bonyolult és nehéz kérdések.
Szerző
Frissítve: 2020.03.18. 21:33

A piacok nyitva tartását nem korlátozzák

Publikálás dátuma
2020.03.18. 19:08

Fotó: Népszava
A üzletek jelentős része március 17. óta nem lehet nyitva délután 15 óra után. A korlátozás nem vonatkozik azonban a piacokra – hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
A kapcsolódó kormányrendeletben rögzített főszabály szerint az üzletekben délután 15 és reggel 6 óra között kizárólag az ott foglalkoztatottak tartózkodhatnak. Az előírást az élelmiszert, illatszert, drogériai terméket, háztartási tisztítószert, vegyi árut és higiéniai papírterméket árusító, gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzletek, a gyógyszertárak, az üzemanyag-töltőállomások és a dohányboltok esetében nem kell alkalmazni – közölte az innovációs tárca. A családok folyamatos élelmiszer- és gyógyszer-ellátását biztosító boltok, patikák, a benzinkutak és trafikok tehát saját hatáskörben meghatározott nyitva tartási idejükben várják a vásárlókat. Korlátozás nélkül tarthatnak nyitva a piacok is, függetlenül attól, hogy napi fogyasztási cikkeket értékesítenek-e. A hatályos szabályozás szerint ezek nem minősülnek üzletnek, de ennél fontosabb szempont, hogy nagy részük nyílt téren működik, és kevés kivétellel jellemzően kora délutánig bezárnak – magyarázza a tárca. Az általános elővigyázatossági szabályok ugyanakkor a piacok látogatóira is érvényesek. A vevők tartsanak biztonságos távolságot egymástól, a fokozottan veszélyeztetett idősek pedig inkább maradjanak otthon, kérjenek segítséget a bevásárláshoz – javasolják. Azt is közölték: a minisztérium folyamatosan egyeztet a kereskedelmi szektor szereplőivel, nyomon követi az ellátásbiztonság helyzetét. Ha bármilyen beavatkozás szükségessé válik, az ágazati javaslatok figyelembe vételével megteszi vagy kezdeményezi a szükséges intézkedéseket. Végül megköszönték a kiskereskedelemben dolgozók példás helytállását.  
Szerző

Orbán bejelentése újabb mélypontra lökte a forintot

Publikálás dátuma
2020.03.18. 17:17

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egy euró már 356,14 forintba is került.
Ütik a forintot a bankközi piacon, a hazai deviza gyengülése nem lóg ki a környező országok devizáinak sorából, sőt még jobban is teljesít az év elejéhez mérten. Ennek ellenére sorra dőlnek el a korábban elképzelhetetlen szintek, szerdán nap közben simán átvitte az euró a 350, majd a 352 forintos szintet. Ezt kövezően érkezett Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése vállalati és a lakossági hitelek tőke- és kamattörlesztésnek felfüggesztésről. 
Erre a hírre egészen 356,14 forintig emelkedett az euró árfolyama. Ez olyan szint, amit egy hónappal ezelőtt még senki nem képzelt el, ugyanakkor a jelenlegi pénzügyi pánikban már minden elképzelhető.

Nem lehet tudni, hogy a forint meddig gyengül, de mindaddig amíg nem érkeznek a koronavírussal kapcsolatban kedvező hírek Európából, addig jósolni sem lehet a hazai deviza mozgását, utána viszont gyorsan normalizálódhat a helyzet, ami 350, hosszabb távon 340 forintos euróárfolyamot jelenthet a bankok szerint. A jegybank elvileg erősíthetné a forintot, ám e jelenlegi helyzetben ennek tartóssága megkérdőjelezhető lenne. Ezen kívül a gyenge forint most nem az elsődleges problémája a Magyar Nemzeti Banknak, hanem láthatóan minden javaslatával arra koncentrál, hogy tompítsa a korongvírusválság gazdasági hatásai, illetve a majdani fellendülést segítse, s ennek egyik eszköze lehet a gyenge forint. A forint gyengülése nem egyedülálló régióban. A devizánkkal együtt esik a cseh korona és a lengyel złoty is, sőt ezen devizák január óta nagyobb mértékben értékelődtek le mint a forint.
Szerző
Témák
forint árfolyam
Frissítve: 2020.03.19. 09:02