Előfizetés

Megbukott a kormány klímavédelemből

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.10.17. 09:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Az Európai Bizottság által közzétett uniós értékelésben csúnyán leszerepeltek a saját kormányzását klímabajnoknak tartó Orbán Viktor éghajlatvédelmi céljai. Az egységes elvek szerinti listán a – megosztott – utolsó helyre kerültünk.
Málta mellett Magyarország vállalta az uniós tagállamok közül az EU felé a leggyengébb 2030-as klímavédelmi intézkedéseket – derül ki az Európai Bizottság által a minap nyilvánosságra hozott szöveges értékelések alapján képzett számításunkból. A testület, okulva a 2020-as klímavédelmi célok megfogalmazásának és elérésének kudarcából, 2030-ra valamennyi tagállamtól egységes módszertan szerinti elképzeléscsomagot kért be. Ezek lettek a Nemzeti Klíma- és Energiatervek (NEKT), aminek első változatát tavaly, a végsőt pedig idén év elején küldte el az Orbán-kormány Brüsszelbe. Az előjelek sem voltak biztatók: miután szakértők az első változat célértékei láttán nem csak hogy elkeseredtek, de az iratot jórészt tárgyalhatatlanul pongyolának is ítélték. Az anyaghoz később az Európai Bizottság is lesújtó megjegyzésekkel látta el. A tagállamokra adott megjegyzésekből képzett akkori összehasonlítások alapján Magyarország Romániával együtt került a leghátsó padba. Brüsszel a tavalyi évet biztosította arra, hogy a megjegyzések, bírálatok alapján a tagállamok javítsanak terveiken. Bár a magyar kormány váltig büszkélkedik klímavédelmi erőfeszítéseivel – Orbán Viktor egyenesen klímabajnoknak nevezte Magyarországot –, a többi tagállammal, egységes elvek alapján összevetve nekünk még a – megosztott – utolsó helyről sem sikerült elmozdulnunk. Az Európai Bizottság a héten tette közzé az országonkénti, - az arra fogékonyak számára – akár számszerűsíthető jelentéseit. Az első szempont a vállalt üvegházgáz-kibocsátás-csökkentési mérték. Miközben az 1990-es szinthez viszonyított – az Orbán-kormány által is széles körben hangoztatott – adatot is bekérték, a végső értékelésként közzétett, összefoglaló táblázatukban csak bizonyos kibocsátások 2005-höz viszonyított csökkentési értéke szerepel. Eszerint Magyarország 7 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-vágást vállal. Ezt az EU a korábbi, közös megállapodásba illeszkedőnek ítélve nyugtázza. (Mindazonáltal épp most zajlik a csökkentés fokozásáról előrehaladott uniós vita, amit Orbán Viktor abszurditásnak nevezett.) Számszerű összevetésünkben az üvegházgáz-csökkentési értékelést nem vettük figyelembe, mivel ez – néhány tagállam kivételével – megegyezik, amennyiben az EU szinte mindenkitől elfogadja a közös célokhoz nyújtott, saját adottságok szerinti erőfeszítéseket. (Ebben csak Görögország és Portugália kap bírálatot, Szlovákia, Szlovénia és Svédország viszont kiemelt dicséretben részesül.)
Bár a magyar kormány – azon belül is az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) – elhivatottságukat bizonyítandó az első és a végső NEKT-változat között 1 százalékponttal 21 százalékra növelték a 2030-as megújulóenergiarészarány-célt, az EU ezzel változatlanul elégedetlen. De az elmaradást nem a közösen vállalt, átlag 32 százalékos célhoz képest hánytorgatják fel. Hanem amiatt, hogy Magyarország – szintén egységes módszertan szerinti – saját adottságai legalább 23 százalékos vállalást tennének lehetővé. Eme visszafogott jelzőnél senki sem kapott rosszabb osztályzatot. Igaz, további hét, az elvárható értéknél kevesebbet vállaló tagállam is megkapta ezt a billogot. Többen pont ugyanannyit ígérnek, de akad 11 olyan tagállam is, amely a tőle elvárható értéknél többet vállalva „elég nagyratörő” jelzőt kap. (Szükséges is ez a lendület a 32 százalékos átlagcél elérése érdekében.) A legkedvezőtlenebb jelzőket kaptuk meg mindkét energiahatékonysági célszámunkra is. Külön értékelték ugyanis a teljes, az energiatermelőket is magába foglaló, úgynevezett elsődleges, illetve a csak a fogyasztóknak értékesített, úgynevezett végső fogyasztásra vetített csökkentési vállalásokat is. Pontszámításunk szerint tehát mindhárom „tantárgyból” elégtelent kaptunk. A velünk együtt szamárpadba kényszerült Málta egyébként hozzánk képest üvegházgáz-csökkentésben többet, megújulóenergia-részarányban pedig kevesebbet vállalt. A számok tükrében a Bizottság rövid szöveges összefoglalója első helyen az épületek energiahatékonyságának javítását célzó beruházások támogatását javasolja a magyar kormánynak. Emellett a tömegközlekedés fenntarthatósági átalakítását, valamint az alternatív közlekedési módok elterjesztését javasolják. A megújuló energia terén napelemek telepítését, a hálózatok és más berendezések korszerűsítését, a tárolás fejlesztését és „intelligens” megoldásokat indítványoznak. (Míg a napelemekre vonatkozó kívánság találkozik az Orbán-kormány elképzeléseivel, a szintén tiszta megújulóenergia-hasznosításnak számító szélerőművek telepítését a kabinet ellehetetlenítette. Ráadásul Magyarország adottságai jelenleg leginkább a faégetésnek kedveznek, miközben ennek megújulóenergia-besorolása széles körű szakmai bírálatok tárgya.) Táblázatuk szerint Magyarország számára a 2021-2027-es uniós költségvetés 30,4 milliárd eurós – 11 ezer milliárd forintos – támogatást biztosít, és további, nyitott alapokat is felsorolnak. Felmérésünk alapján az uniós vállalási verseny győztese Spanyolország, amely megújulóenergiás vállalása elég nagyratörőnek, energiahatékonysági céljai pedig elegendőnek bizonyultak.
Az Orbán-kormány mögött álló propagandagépezet ugyanakkor eddig is felkészülten várta Magyarország hasonló, elfogulatlan klíma-összehasonlítási listákon elért cudar helyezését. A kormány képviselői, vagy akár Áder János „zöld” köztársasági elnök szinte egymásra licitálva közölnek olyan statisztikákat, amelyek éppenséggel kevésbé tüntetik fel Magyarországot kedvezőtlen színben.

Magyarországnak igyekeznie kell

A magyar klímatervekről eddig is tudtuk, hogy a vállalások nem reflektálnak érdemben az éghajlati válságra – közölte az adatok kapcsán megkeresésünkre Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse. Most az Európai Bizottság is alátámasztotta ezt, amikor véleményében kifogásolta az alacsony magyar megújulós, és a még annál is elégtelenebb energiahatékonysági célkitűzéseket. Bár a kibocsátás-csökkentési értékeket érdemben nem minősítették, ezek messze elmaradnak a szükségestől. A közös uniós cél várható decemberi emelése után Magyarországnak ezeket is mihamarabb növelnie kell – fogalmazott a környezetvédő szervezet képviselője. Az ITM-től lapzártánkig nem kaptunk véleményt. 

ITM: a környezetvédelem küldetés

Az ITM eddig 279 tisztán elektromos taxi megvásárlására ítélt meg 256 pályázó számára összesen 2,3 milliárd forint támogatást – idézi a szaktárca tegnapi közleménye Schanda Tamás miniszterhelyettest, parlamenti és stratégiai államtitkárt. A környezet védelme a kormány számára nem csak egy divatos jelszó, hanem egy küldetés, amelyet a koronavírus-járvány idején is teljesítenek; az elmúlt fél évben sem álltunk meg, végrehajtjuk a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervet – fogalmazott a közlemény szerint Schanda Tamás. 

A módszertan

A megújulóenergia oszlopban a visszafogott jelzőre 1, az elegendőre 2, épp a szükséges alattira 3, a megfelelőre 4, az elég nagyratörőre pedig 5 pontot adtunk. Az energiahatékonyság terén a nagyon alacsony 1, az alacsony 2, a mérsékelt 3, az elegendő pedig 4 pontot kapott. Luxemburg adathiány miatt nincs a listán, de meglévő mutatói kedvezők.

Az szja mérsékléséről nincs szó, az önkormányzatoktól pedig elvesznek

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.10.17. 07:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A pálinkafőzés viszont adómentes lesz.
Válság idején az adóterhek növelése, megszorítás, bármilyen általános sarc bevezetése azonnal elvonhatja azt a csekély lehetőséget is, amely adott időszakban a talpon maradáshoz kínálkozik. Eme veretes dörgedelmet Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, ahol a főváros helyi adóemelési terveit bírálta. Eközben Tállai főnöke Varga Mihály is letette az asztalra kormány őszi adócsomagját, ám abban érdemi adókönnyítés nem található, olybá tűnik, mintha a pénzügyminisztériumi javaslat nem is reagálna a válságra. Megszorításra, adóemelésre ugyanakkor van példa, és talán épp ez az őszi adócsomag egyik legfontosabb pontja. A javaslat szerint ugyanis az önkormányzatok akár örökre is elbúcsúzhatnak a gépjárműadó-bevételektől. A kormány a járványra hivatkozva az idei és a jövő évi bevételeket már elvette, hogy azt gazdaságvédelemnek nevezett sportcsarnoképítésre fordíthassa. A parlament előtt lévő javaslatban a kormány látszólag előzékeny az önkormányzatokkal, mondván 2021-ben, ha már úgyse kapnak egy fillért sem, akkor ezt az adót nem a helyi adóhatóságok, hanem a NAV szedi be. A törvényjavaslat nem tér ki rá, de ez alapján akár az is előfordulhat, hogy ettől az adóbevételtől is elbúcsúzhatnak az önkormányzatok. Az adócsomagban kisebb adóemelések is el vannak rejtve, ez leginkább dohánytermékekre kivetett jövedéki adót érintik. Az uniós irányelvek miatt 2021-ben kétszer, január elsején és április elsején emelkedik a cigaretta és más szívnivalók adója, az e-cigaretták töltőfolyadékára kivetett sarc pedig jelentősen, akár 50 százalékkal is nőhet. Komolyabb változások nem várhatók a személyi jövedelemadózásban sem, a kedvezményeket viszont egyszerűsíti a kormány – derül ki a parlament előtt fekvő javaslatból. A bizonyos betegségek után járó úgynevezett személyi kedvezményt is az adóalapból számolják jövőre, akárcsak a családi adózásnál. Így a ha mindkettő jár, akkor egyszerűbb annak kiszámítása, bár a javaslatnak csekély a jelentősége, hisz az szja-bevallásokat már évek óta a NAV készíti el, így valójában a kormány a saját munkáját könnyíti meg. A korábbi években beharangozott szja-csökkentésnek nyoma sincs a tervezeteben annak ellenére, hogy a jegybank pár hete javasolta a kormánynak, hogy ha valamikor, akkor a válság idején lenne ideje miniszterelnök által évek óta ígértetett egy számjegyű – kilenc százalékos – szja bevezetésének. Az egyetlen, a lakosságot kedvezően érintő adózási változás, hogy januártól a cégek plusz adóteher nélkül finanszírozhatják dolgozóik védőoltását, mert mint kiderült ez eddig adóköteles juttatásnak minősült. A köztisztviselők örülhetnek annak, hogy megszűnik a hátrányos megkülönböztetésük a cafeteriában: 2021-től már ők is 450 ezer forintig kaphatnak béren kívüli juttatást az eddigi évi nettó 200 ezer forinttal szemben. Érdemi adókönnyítések helyett a kormány az adóadminisztráció egyszerűsítésével kedveskedik a versenyszférának, még a korábban beígért nagy adócsökkentési hullám sem folytatódik. Ennek a legnyilvánvalóbb jele, hogy az cégek áfa-bevallási tervezetét 2021 közepétől már elkészíti a NAV – személyi jövedelemadózáshoz hasonlóan. A most bevezetendő újítás a kormány régi terve és egy organikus fejlődés eredménye, amely 2014-ben az online kasszák bevezetésével kezdődött, majd folytatódott az e-számlákkal. A NAV januártól minden érdemi gazdasági aktusra, nyugtára, számlára rálát – ehhez rendelkezik is a megfelelő informatikai kapacitással –, s innen már csak egy lépés az adóbevallás elkészítése. Ez fontos segítség a cégeknek, ugyanakkor nem pótolja azokat az akár ideiglenes adócsökkentéseket, amelyekkel segíteni lehetne a cégeket, hogy átvészeljék koronavírus-járvány okozta válságot.  Ugyanakkor nem lehet azt mondani, hogy a kormány nem tudja mit kellene csinálnia, hisz például a kisvállalati adó, a kiva mértékét amellett, hogy a korábban ígértnek megfelelően egy százalékponttal 11 százalékra csökkenti, a bevételi értékhatárt a jelenlegi egyről hárommilliárd forintra, a kilépési pedig háromról hatmilliárd forintra emeli. Ezzel a jelenleginél szélesebb körben vehetik igénybe a kiva nyújtott előnyöket a cégek, vagyis a számukra a lehető legjobbkor jön az adócsökkentés. 

Révbe jut a pálinkaharc

Célzott adócsökkentésre is javaslatot tesz a kormány a parlamentnek, mégpedig a válság által egyik leginkább sújtott ágazat, az idegenforgalmi cégek esetében. A javaslat szerint a koronavírus-járványnak leginkább kitett turisztikai ágazat szereplőinek hoz könnyítést a köztes értékesítők mentesítése a turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetése alól. Ezzel nagyjából három milliárd forintot hagynak mintegy kétezer, turizmusban tevékenykedő vállalkozásnál. Paradox módon eddig a legnagyobb nyilvánosságot a javaslat lényegtelenebb pontja, az adómentes pálinkafőzés kapta: amint mára közismert a az Európia Bíróság döntése után újra bevezethető az adómenetes házi gyümölcspárlatkészítés, ennek mértékét évi 86 liter 50 fokos pálinkában szabja meg a tervezet. A javaslatnak egyébként nagyobb a költségvetési hatása, mint a turisztikai cégeknek nyújtott három milliárd forintos adókedvezmény, annak ellenére, hogy adócsökkentésnek semmilyen versenyképességnövelő, gazdaságélénkítő hatása nem lesz. 

Dunaújvárosban tüntettek a Dunaferr dolgozói

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.16. 18:29

Fotó: Béres Márton / Népszava
A bérek kifizetéséért és az új kollektív szerződésért hívott utcára a szakszervezet.
A Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség és a Dunaferr Ifjúsági Szervezet azért rendezett demonstrációt, mert a cég vezetése augusztus 14-én egyoldalúan felmondta a társaságcsoport kollektív szerződését és azóta sem tárgyalt az aláírásra jogosult szakszervezetekkel, illetve az októberi bért – a Munka Törvénykönyvét megsértve – nem fizették ki egy összegben határidőig, mostanáig csak egy részét kapták meg a munkavállalók – írja az MTI.
Mint arról a Népszava is beszámolt, már Budapesten, az orosz nagykövetség előtt is demonstráltak szerdán a dolgozók. A dunaújvárosi tüntetésen résztvevő mintegy háromszáz dolgozó a cég főépületénél gyülekezett, majd onnan vonultak át rendőri kísérettel a város jelképének számító, Somogyi József Martinász című szobrához. A szobornál Molnár László, a Dunaferr Vasas elnöke hangsúlyozta, hogy felelősséget éreznek a vállalat jövőjéért, Dunaújváros és a régió jövőjéért, ugyanakkor féltik a jövőjüket, mert az elmúlt időszakban olyan folyamatok indultak el, amelyek érzésük szerint 
„rossz irányba fordítják Magyarország egyetlen acélgyárának szekerét”.

Rámutatott, hogy a 2008-as gazdasági világválság óta, a 2017-es és 2018-as évet leszámítva, szinte folyamatosan veszteségesen működik a cég, ám erről nem a munkavállalók tehetnek, a menedzsment mégis a munkavállalók sarcolását tartja egyedül járható útnak. 
A gyár haldoklik, de nem életképtelensége miatt, hiszen vannak megrendelések, jók az eladási árak, hanem a felelős tulajdonosok hiánya miatt, akiknek a segítségét kérte.

Spieglné Balogh Lívia, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke beszédében azt üzente a tulajdonosoknak és a befektetőknek, hogy a dunaferres munkavállalók szeretik a munkájukat, elhivatottak a szakmájuk iránt, a dolgukat felelősségtudattal és pontosan elvégzik, mindezekért pedig a legalapvetőbb elvárásuk és joguk, hogy a jövőben is kollektív szerződéssel garantálják juttatásaikat. Követelte, hogy írásban rögzítsék a szakszervezetek és a munkáltató együttműködését, a cégvezetés mindenkor a magyar törvényeknek, megállapodásoknak megfelelően járjon el, időben, teljes egészében fizesse ki a járandóságokat. Jelezte, a szakszervezetek készek a tárgyalásokra.
Gombos György, a Dunaferr Ifjúsági Szervezet elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkavállalók az évek alatt egyre több munkát végeznek, miközben a munkakörülmények semmit sem javulnak. Szerinte egyetlen munkavállaló sem tehet arról, hogy a cég ilyen helyzetbe került, ezért a cégvezetés a felelős, amely „több mint egy évtizede egyre mélyebb gödörbe taszítja a vállalatot”. A demonstráció végén a jelenlévők fehér-fekete lepellel letakarták a szobrot, ezzel jelképezve a szomorú jelent és a reményteli jövőt – áll az MTI beszámolójában.