Szelestey Lajos;
Európai Néppárt;kizárás;Orbán;
2021-03-03 07:15:26
Szabad szemmel: Mindenkinek jobb lenne Orbán nélkül
A világsajtó az Európai Néppárt és a magyar miniszterelnök viharos szakításának lehetőségét boncolgatja.
Orbán Viktor kilátásba helyezte, hogy ott hagyja a Néppártot, mert különben az a megaláztatás fenyegeti, hogy kiteszik a szűrét. Nagyon úgy néz ki, hogy robbanással ér véget a héten a politikus és a pártcsalád viharos viszonya. Ma kell ugyanis jóváhagyni az EPP frakciójának új működési szabályzatát, mellesleg kétharmaddal, hogy néhány hét múlva szavazni lehessen a fideszes EP-képviselők kollektív felfüggesztéséről.
A pártcsalád nyomás alatt van, hogy hozzon határozott intézkedést, miután Deutsch Tamás gestapós módszerekkel vádolta meg Manfred Webert, amiért az támogatta a jogállami mechanizmust. Orbán is egyre élesebben támadja a szövetség vezetését. Annak elnökéről, Tuskról az állítja, hogy politikai játszmát folytat a Fidesz ellen. A megosztott Néppárt azonban hónapokon át csak hímezett-hámozott
A Fidesz tagságát két éve felfüggesztették, de ettől még 11 képviselője Strasbourgban pozíciókat kapott és felszólalhat a plenáris üléseken. Az északi, osztrák és Benelux tagok következetesen kiállnak Orbán kizárása mellett, míg a nagy pártok idáig csendesen hümmögtek, a németekkel az élen. De már nekik is elfogyott a türelmük a magyar mumus miatt.
Ha a magyar miniszterelnök saját jószántából venné a kalapját, az arcmentő megoldás volna az EPP számára, mert ha marad, akkor csak még rosszabb lesz a viszony a házi erős emberrel. Budapest és Varsó az Európai Bírósághoz akar fordulni, hogy ne kössék az uniós támogatásokat a jogállami normák betartásához, jóllehet a mechanizmus megszületésében nagy szerepet vitt a Néppárt és az EP is.
Orbán valószínűleg éppen akkor szakít a kereszténydemokratákkal, amikor Merkel is távozik a színről. Hogy a kancellár keblére ölelte Orbánt, az pályája egyik legkétesebb húzásának bizonyulhat. De ő abból indult ki, hogy a berkeken belül jobban lehet hatni a kormányfőre, mintha az szabadon garázdálkodhatna a táboron kívül. Egy évtized elteltével azonban azt látni, miközben erősödik az illiberalizmus és sok néppárti tag élesen jobbra fordul, hogy Orbán alighanem sokkal tartósabban rajta hagyja a keze nyomát a Néppárton, mint a német vezető.
Orbán nélkül tisztességesebb volna a Néppárt, így nagyon helyes, hogy sok tagszervezet szabadulni igyekszik a magyar politikustól – írja a jobboldali lap. A tét az európai polgárság világnézeti felfogása, s itt két fél áll egymással szemben: Kelet-Európa bezárkózással reagál a migrációra és a társadalmi változásokra, míg a Nyugat nyitottsággal és korszerűsödéssel.
Az EPP-ben ez az ellentét a CDU és a Fidesz összeütközésében jelentkezik. Az uniópártok elhatárolódnak a jobboldali populistáktól, míg Orbán valóra váltja azok elképzeléseit.
Weber frakcióvezetőként sokáig próbálta egyben tartani a boltot, mert azt szerette volna, ha a frakció nem gyengül meg Strasbourgban. Ám már nem szabad tovább taktikázni, mert a Magyarország egyre inkább meghajlítja és aláássa az EU-s jogot, illetve értékeket. Orbán a jelek szerint egyre inkább kételkedik a további együttműködés előnyeiben, amikor a parlamenti csoport többsége meg akar válni tőle. Az elválás tisztességes volna, mert az EPP soha nem képviselte a polgárság radikalizálódott jobboldali részét. Mindig is középre igazodott.
Orbán, a bajkeverő igazán vehetné a kalapját magától is, mert ez volna a legjobb mindenki számára – mutat rá a független svájci lap. Hiszen ily módon megspórolná a pártcsaládnak, hogy az kénytelen legyen kizárni. De lehet, hogy hamarosan pontosan ez következik be, mert a kormányfő a jelek szerint igyekszik elkerülni, hogy EP-képviselőinek jogait kollektívan befagyasszák az EP-ben. Azaz, hogy kitegyék a szűrüket a frakcióból.
A Fidesz tagsága szakítópróbát jelent a konzervatív Néppárt számára. Amikor Deutsch nekirontott Webernek, az már a befolyásos német küldöttségnek is sok volt. Hogy Merkel ilyen sokáig ragaszkodott Orbánhoz, annak oka egyrészt az volt, hogy úgy ítélte meg: nem szabad azt a politikai szélre szorítani. Másrészt főként az játszott szerepet benne, hogy Magyarország a német autógyárak meghosszabbított termelési szalagjának számít.
Több tagpárt is azzal fenyegetőzik a Benelux-térségből, illetve Skandináviából, hogy kiválik a szövetségből és a parlamenti csoportból, ha a Fidesz még sokáig marad. Nem fizetődött ki az EPP számára, hogy próbálta megbékíteni Orbánt, mert az egyre inkább tekintélyelvű. Nem érdekli a párbeszéd a Néppárttal. Így itt most már a pártcsalád identitása és szavahihetősége forog kockán.
A jobboldali-nacionalista miniszterelnök már a koronaválság előtt is Trump, illetve az autokrata Putyin barátságát kereste és egyben támadta Brüsszelt. De már látszik, hogy hol lesz az új helye az európai politikai palettán, hiszen a minap nagyon meleg hangú levelet küldött az olasz posztfasiszták vezérének, az együttműködés jegyében, a keresztény-konzervatív értékek alapján.
Orbán tűszúrásai az EU ellen: a politikus igen látványosan a kínai és orosz vakcinát pártolja a járvány elleni harcban, ám nem veszi igénybe az összes adagot, amelyet az EU félretett Magyarország számára. Igaz, mivel kormánya a gazdasági mentőcsomag egyik fő kedvezményezettje lesz, ilyen alapon most nem támadhatja Brüsszelt. Viszont az oltóanyag beszerzése pont olyan téma, ami miatt homokzsákként használhatja az uniót.
Propaganda sikereket arat, miután azt hangoztatja, hogy a Bizottság a beszerzéseknél inkább az árra figyelt, semmint arra, hogy mielőbb rendelkezésre álljon a többféle ellenszer. A hétvégén a média jelenlétében adatta be magának a Sinopharm készítményét. A kínai és orosz oltóanyagnak hála, Magyarország jól áll az oltásokkal – legalábbis papíron. Valójában azonban megelőzi pl. Lengyelország és Görögország, pedig azok csakis a nyugati vakcinákból gazdálkodnak.
A magyar kormány határozottan visszautasította Karácsony Gergely vádját, hogy garasoskodna a beszerzéseknél. Meg egyébként is: a kínai szer éppen hogy nem olcsó.
Szlovákiában politikai válság robbant ki, miután a kormány titokban megállapodott az oroszokkal a Szputnyik V szállításáról, azaz betársult Orbán Viktor mellé, noha a szer nem kapta meg az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyását. Matovics arra hivatkozik, hogy most nem az számít, honnan jön a vakcina, életet kell menteni.
Ezzel szemben Korcsok külügyminiszter kijelentette, hogy szeretne részleteket megtudni az ügyletről, annál is inkább, mivel szerint az oltás a Nyugat elleni orosz hibrid hadviselés része. Azaz Moszkva a megosztásra használja, viszont a vásárlás árnyékot vet Pozsony uniós elkötelezettségére. Az Emberekért Párt vezetője, aki egyben miniszterelnök-helyettes azt hangsúlyozta, hogy a készítményt addig nem lehet használni, amíg az EMA nem bólint arra rá.
Ezt a nemzeti hatóság főnöke azzal toldotta meg, hogy igen kockázatos, ha olyan szert adnak be, amelyet még nem vettek lajtsromba. Caputová államfő pedig arról beszélt, hogy élni kell minden lehetséges beszerzési forrással, mert meg kell védeni az emberek életét, de itt a Szputnyik V nem jön számításba, mert senki sem szavatolja, hogy biztonságos.
Az illetékes európai szerv igen nehézkesen adja ki az engedélyt a vakcinák számára és ez megrendíti a bizalmat az uniós oltási stratégia iránt. Úgyhogy Ausztria és Dánia már nem akar az EU-ra várni: azt tervezik, hogy Izraellel közösen szervezik meg a kutatást és a gyártást. Ezért mindkét ország kormányfője felkeresi Netanjahut.
A hírre a Bizottság szóvivője úgy reagált, hogy könnyű 10 millió ember nevében beszélni, de a földrészen 450 millióan élnek, és erről nem szabad megfeledkezni. Azon felül 27 különböző tagállamról van szó, így az izraeli modellt nem lehet az egész unióra ráhúzni. Szavaiból azonban mindenképpen némi idegesség csendül ki, mivel Brüsszel már így is sok bírálatot volt kénytelen elkönyvelni, tekintve, hogy átláthatatlan módon tárgyalt a gyártókkal és lassú a jóváhagyási folyamat.
Az osztrák külön útba persze belejátszik, hogy Kurz kancellár az EU totojázása miatt nehéz helyzetbe került, hiszen az ősszel még azt ígérte, hogy idén tavasszal helyreállnak a normális állapotok. Hogy ez sikerül-e, azon igen sok múlik a politikus számára. Viszont a magyar, szlovák és cseh kormánnyal ellentétben, ő nem fordít hátat a közös európai stratégiának. Vagyis nem vesz orosz és kínai vakcinát.
FAZ
Kína azt közölte, hogy 53 országnak kíván segíteni oltóanyaggal, de a listát mindezidáig nem tette közzé. Egyben 45 kormánynak ígérte meg, hogy félmillió-félmillió adagot ad át neki, és az biztos, hogy 25 ország, köztük Magyarország már élt is a lehetőséggel. A legtöbb esetben hagyományos exportügyletről van szó, amihez helyenként Peking nyújt hitelt. De több esetben a gyártási eljárást is megosztotta, pl. Brazíliával, az Emirátusokkal és Thaifölddel. Idáig négy különféle készítményről tudni, hogy Kínában engedélyezték. Hivatalos adatok szerint a gyárak ezekből az idén 2,6 milliárd adagot tudnak piacra dobni.
Csak éppen még egyik üzem sem tette közzé az adatokat a tesztelés kritikus 3. szakaszáról. Kettő már kezdeményezte a WHO-nál, hogy az járuljon hozzá a szer használatához, ami legkésőbb a jövő hónapban várható. Peking azzal is gyorsítani igyekszik a folyamatot, hogy felajánlotta: 10 millió adagot küld a világszervezetnek a fejlődő ország megsegítésére.
Odahaza ugyanakkor már 52 millió embert oltott be, de ez a lakosság hatalmas számához képest édeskevés. Az amerikaiak pl. sokkal jobban állnak. Kínában azonban a nyájimmunitás elérésére csupán jövőre lehet számítani.
FAZ
A kommentár szerint járvány idején édes mindegy, honnan van a vakcina, mielőtt be kell adni, már ha hatékony. Csak éppen az EU esetében éppen a gyorsasággal volt baj és az így keletkezett vákuumba gyorsan benyomult Oroszország, ahogyan az már csak szokás a hagyományos geopolitikában. Moszkva már eladott a szerből a magyaroknak és a szlovákoknak, de a csehek is érdeklődnek iránta.
A Kremlt nem humanitárius szempontok vezérlik, hírek szerint odahaza nincs elég oltóanyag. Putyin kihasználja a lehetőséget, hogy az egykori Varsói Szerződés országaiban ismét kételyeket ébresszen az unió iránt. Kína, az autoriter fegyvertárs szintén szállít Európába, így Magyarországra is.
Brüsszel csak magát okolhatja, hogy ilyen lehetőséget kínál fel a vetélytársaknak. De hogy most Ausztria és Dánia is a maga útját kívánja járni, az mutatja, milyen mértékben ingott meg a bizalom az EU iránt. Ez pedig minden csak nem jó reklám az Európa-ház számára.
Szorult helyzetbe hozza a pár, még megmaradt független magyar újságot, hogy a Posta – anyagi nehézségekre hivatkozva – a második félévtől leállítja a napilapterjesztést. A német zöld EP-képviselő, Daniel Freund szerint a stratégia egyértelmű: a kormány teljes mértékben meg akarja határozni, mit olvassanak, nézzenek és hallgassanak a polgárok. A bíráló orgánumokat módszeresen kicsinálja. Miközben a hatalom azt állítja, hogy nincs semmiféle befolyása a médiára.
Lukács Csaba, a Magyar hang főszerkesztője ugyanakkor már arra kíváncsi, mi lesz a következő húzás. Hiszen lehet, hogy a Posta beszünteti a hetilapok kézbesítését is. Akkor pedig nem lesz kihez fordulni segítségért. Ha kipostázzák az előfizetőknek a példányokat, az 3-4-szeresével dobja meg a költségeket, miközben reklámbevételek alig-alig adódnak. Az érintett szerkesztőségek persze össze is állhatnak, ám nincs rá pénzük és a logisztika is hiányzik.
Hargitai Miklós, a MUOSZ elnöke azt mondja, hogy a terjesztés mindenképpen veszteséges, de a hálózatot fenn kell tartani. Az új viszonyok közepette lehet, hogy a napilapok kénytelen lesznek a kormányközeli Mediaworks-höz fordulni, mert az maga juttatja el kiadványait az olvasókhoz. Ráfizetéssel, viszont szépen kap az állami hirdetésekből.
Polyák Gábor szerint a Postának a kormány súgta meg, mit csináljon, mert a Fidesz nem csupán arra figyel oda, mivel etetik a publikumot, de mostantól kezdve aki még számít az újságpiacon, az ki van szolgáltatva a Mediaworks-nek.
Mind a három magyar érdekelt azt mondja, hogy Orbán a jövő évi választás megnyerésére összpontosít. Hargitai ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a Posta bejelentése egy mellékmondatban már tartalmazta a fenyegetést, hogy a kasza hamarosan a hetilapokat is elérheti. Mégpedig az egyetlen jelentős kiadót, a Centrál Médiacsoportot, amelyhez a 170 ezer példányban megjelenő Nők Lapja is tartozik. Úgy hírlik, hogy a hatalom oligarchái szemet vetettek a kiadóra.