Megújítják a D-vitamin-ajánlást

Az első magyar szakmai javaslat tíz éve készült, a mostani a negyedik aktualizálása.

A D-vitamin, illetve annak hiánya több betegség kialakulásában is szerepet játszhat a csontrendszerrel kapcsolatos problémáktól a nőgyógyászati-szülészeti kórképekig, a koronavírus-járvány pedig még inkább fókuszba helyezte a megfelelő D-vitamin-szint kérdését. A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikája ezért megszervezte a negyedik országos konszenzus konferenciát. A közleményük szerint az új ajánlás április végére készülhet el.

Az első hazai, D-vitaminnal kapcsolatos, egységes ajánlás tíz évvel ezelőtt készült, a mostani a negyedik alkalom, hogy az új tudományos eredmények alapján az érintett szakmai szervezetek aktualizálják az iránymutatást – mondta Takács István, a D-vitaminnal kapcsolatos konszenzus konferencia fő szervezője, a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatója.

Az ajánlás pontosan tartalmazni fogja, hogy kinek mennyi D-vitamint javasolnak, mi számít az egyes betegeknek normál szintnek, mekkora mértékű hiány ronthatja az állapotukat, mikor szükséges D-vitamin-pótlás.

Az új tudományos eredmények alapján egyre ismertebb a D-vitamin csontbetegségekben játszott szerepe, és ma már tudható, hogy a termékenységre és a magzati egészségre is hatással van a D-vitamin megfelelő szintje, így a kismamáknál és a babát tervezőknél jobban oda kell erre figyelni, a terhesvitaminok többsége mellé szükséges kiegészítő mennyiséget szedni – mondta Takács István.

A koronavírus-járvány kapcsán felértékelődött a D-vitamin immunrendszert erősítő hatása is. Takács István szerint ugyanakkor sokan túlzó, több tízezres nagyságrendben szedik tartósan a készítményt, ami káros is lehet. Az új szakmai ajánlás keretében meghatározzák a Covid-19-cel kapcsolatos ajánlott adagokat is. A fertőzés ideje alatt nagyobb adag szedése javasolt (tíz napon keresztül napi 4000-6000 NE), ami segít rendezni az esetleges D-vitamin-hiányt, de ennyi idő alatt nem okozhat mellékhatást.

Általánosságban a 75 nm/l-es laboreredmény számít a D-vitamin-szint normál tartományának. A téli hónapokban napi 2000 egység D3-vitamin fogyasztása javasolt, ami elegendő ennek fenntartásához. D-vitamin-hiány, bizonyos betegségek esetén szükséges lehet ennél nagyobb mennyiséget, úgynevezett telítődózist szedni, orvosi felügyelet mellett.

Sok bajt okoz a hiánya

Mi is többször írtunk a már inkább hormonnak tartott D-vitamin jótékony hatásairól, illetve a koronavírus okozta betegségben gyakorolt hatásáról. Egy májusban napvilágot látott kutatás szerint a napfény hatására a szervezetben termelő vitamin enyhítheti a Covid-19 betegség lefolyását és azokban az országokban, ahol alacsonyabb a D-vitamin szintje, nagyobb a halálozás aránya. Az eredmény nem volt meglepő, mert korábbi, nagyobb tanulmányok is kimutatták, hogy a megfelelő D-vitamin-szint csökkentheti a légúti fertőzések okozta gyulladást, gyorsíthatja például az influenza gyógyulását, segíthet megelőzni a gyerekkori asztma kialakulását.

Szeptember elején publikáltak egy olyan tanulmányt, amely azt igazolta, hogy a megfelelő mennyiségben szedett D-vitamin csökkentheti a koronavírus-fertőzés esélyét. A hónap végén közzétett tanulmány szerint a májban aktív hormonná alakuló D-vitamin a Covid-19 betegség szövődményeinek kialakulását és a halálozási arányt is a felére csökkenti.

Megírtuk azt is, tízből kilenc magyar szervezetéből főleg tél végére kifogy a fényvitaminnak is nevezett D-vitamin. Ez azért baj, mert szinte minden szinte minden betegség kockázatát növeli, kiszolgáltatottá válik az immunrendszer, fokozódik a csontok törékenysége, romlik a szív- és érrendszer működése, nő a depresszióra való hajlam. D-vitamin-hiány esetén fokozódik az izzadás, állandósul a fáradtságérzés, megterhelőbb a stressz is.

Hogy jut be?

A D-vitamin egy részét a szervezetünk állítja elő napfény hatására, másik részét pedig ételekkel vihetjük be, a fő D-vitaminforrást az anyatej, illetve az állati eredetű tejtermékek – kefir, joghurt, tejszín, kemény sajt – jelentik, de megtalálható a margarinban, a különféle halakban (hering, lazac, tőkehalmáj,) a kaviárban, tojássárgájában, a borjú- és marhahúsban, a májban, a csiperkegombában, a zabpehelyben, és a százszázalékos narancslében is.

Jobb, ha több?

Arról, hogy mit jelent a D-vitamin megfelelő mennyiségű adagolása, megoszlanak a vélemények. Az egészség megőrzéséhez szükséges D-vitamin mennyisége szervezetenként eltérő, amelyet D-vitamin szint vizsgálattal lehet meghatározni. A szükséges mennyiséget befolyásolja a földrajzi elhelyezkedés, az életkor, valamint az anyagcsere-állapot is. Mint korábban lapunknak Szabó Gál Bence vitaminfejlesztő szakember elmondta, az optimális bevitel mértéke függ az A-, a K1- és K2-vitamin, valamint a magnézium ellátottságtól is. Ha ezek szintje megfelelő, akkor a kevesebb D3-vitamin is jobban is hasznosul.

A szakember szerint általánosságban a fentieknél magasabb, 4-10 ezer NE közötti D3-vitamint érdemes szedni, télen, túlsúly, valamint 60 év felett a többet. A túladagolásához hónapokon keresztül extrém dózisban kellene bevinni, de voltak olyan vizsgálatok is, amelyek szerint még a fél éven keresztül szedett 100 ezer NE sem borítja fel a vér kálcium háztartását. Célszerű megnézetni a vér D3-vitamin szintjét, amelynek szerinte 400 nm/l-es szintje sem számít magasnak. Ha 100-nál kisebb az érték, azt ajánlja, mindenképpen növeljük a D-vitamin bevitelét. A hasznosulásához pedig megfelelő mennyiségű és minőségű magnéziumra, K- és a zöldségekben és májban található A-vitaminra (retinolra) is szükség van.