A pandémia idején szinte lehetetlen kivonódni a mindennapi stressz alól, de tudni kell, hogy ez az állandósult jelenség lassan, szinte alattomosan meg is betegíthet. Hozzájárul a magas vérnyomás, de akár az asztma, a gyomorfekély vagy az irritábilis bél szindróma kialakulásához, és sokszor a stresszre adott reakciók is rizikófaktorok. Az American Heart Association szerint ugyanis a stressz sokszor olyan rossz „megoldásokat” eredményez, mint a dohányzás, amiről egyébként, mint megírtuk, sokan szoktak le a járvány miatt és alatt, az alkoholfogyasztás vagy a stresszevés. Ezek pedig köztudottan emelik a vérnyomást és károsítják az érfalakat. A tartós stressz kapcsolatba hozható az olyan agyi területek fokozott aktivitásával, amely az érzelmek feldolgozásáért felelős és növeli a szív-, érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. The Lancet című szaklapban megjelent korábbi tanulmány szerzői szerint a stressz ugyanolyan fontos rizikófaktornak számít ebből a szempontból, mint maga a dohányzás és a magas vérnyomás.
Amit lehet, befolyásolni kell
A szívbetegségekhez vezető út mindenkinél eltérő lehet, és rendszerint több tényező együttes következményeként alakul ki a betegség. A nem befolyásolható rizikófaktorok - a genetika, a kor és a nem -, valamint a befolyásolható tényezők, például a magas vérnyomás, a koleszterin- és vércukorértékek, előbb-utóbb az erek beszűküléséhez vezetnek. A folyamat nem pillanatok alatt következik be, de kezeletlenül, elhanyagolt esetekben évek alatt akár végzetes kimenetelű szívinfarktust vagy stroke-ot okozhat. A rizikófaktorok hatása nem pusztán összeadódik, hanem szinte összeszorzódik, két fontos rizikófaktornál például négyszeres az esély a szívinfarktusra, három jelentős rizikótényező jelenléte esetén pedig már tízszeres a bekövetkezésének esélye. A befolyásolható kockázati tényezők megfelelő életmód: táplálkozás, mozgás és stresszoldás mellett, orvosi segítséggel jelentősen csökkenthetők, érdemes szakértő segítséget kérni.
Kivizsgálás: nem csak tünetek esetén
„A stresszes életet élőknek ajánlatos megkeresniük a számukra működő stresszlevezető módszert, például csoportos tréning, sport, mindfulness vagy jóga formájában. Ezen kívül nem szabad elhanyagolniuk a szervezetük olyan figyelmeztető jelzéseit, mint a mellkasi fájdalom, a légszomj és a csökkent terhelhetőség, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni. Tünetmentesen is ajánlott azonban évente, kétévente néhány vizsgálattal feltérképezni, milyen állapotban van a szervezet” – mondta Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. „Pontos képet kaphatunk a szív-, érrendszerről, ha a kardiológiai vizsgálaton kívül készíttetünk egy nagylabort és egy arteriográfos vizsgálatot az erek állapotának felmérésére, valamint egy szívfrekvencia-variabilitás felmérést is. Idejében felfedezve akár komoly betegségeket, szívinfarktust, stroke-ot is megelőzhetünk” – tette hozzá a szakorvos.
