- Novembertől legfeljebb 180 nappal lehet meghosszabbítani a veszélyhelyzetet

Novembertől legfeljebb 180 nappal lehet meghosszabbítani a veszélyhelyzetet – derül ki a törvénymódosításból, amelyet Kocsis Máté nyújtott be kedden a Parlamentnek.

A Telex beszámolója szerint a módosításban az áll, hogy

A módosítás lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés (legfeljebb) 180 nappal újra és újra meghosszabbítsa a veszélyhelyzetet a „az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében.”

Emlékeztetnek arra, Orbán Viktor miniszterelnök május 24-én jelentette be, hogy aznap éjféltől háborús veszélyhelyzet lesz. A kormányfő ezt azzal magyarázta, hogy a szomszédban háború zajlik, egy olyan háború, „amelynek még senki sem látja a végét”. Orbán szerint mozgástérre és azonnali cselekvőképességre van szükség. Ezzel az indoklással módosították az Alaptörvényt, amely kiegészült azzal, hogy humanitárius katasztrófa vagy szomszéd országban zajló fegyveres konfliktus esetén is el lehet rendelni ezt az állapotot.

A veszélyhelyzet a magyar jogrendben egy úgynevezett minősített időszak, amely során különleges jogrend lép érvénybe. Ez azt jelenti, hogy a kormány veszélyhelyzetben olyan rendeleteket fogadhat el, amelyekkel felfüggesztheti bizonyos törvények alkalmazását.

Szintén benyújtották a parlamentnek a vagyonnyilatkozati szabályokat módosító törvényjavaslatot is.

A portál felidézi, hogy a kormány 17 pontból álló csomagjának – amelyet azért vállalat, hogy hozzájusson az uniós forrásokhoz – sarkalatos eleme a korrupció visszaszorítása. Ennek részeként vállalta a kormány az Integritás Hatóság felállítása és egy korrupcióellenes munkacsoport létrehozása mellett a „korrupcióellenes keretrendszer megerősítését”, ezen belül pedig a vagyonnyilatkozatok szabályozásának módosítását. Ez a nyilatkozatok személyi hatályának és tartalmának kibővítését és a nyilatkozatok ellenőrzésének megerősítését jelenti.

„Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról” elnevezést viselő előterjesztés változtatna a vagyonnyilatkozat-tételi eljárás szabályain az alábbi intézményekben és személyeknél, illetve velük együtt élő hozzátartozóknál (házas- vagy élettárs, gyerek):

• A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja;

• A Médiatanács tagja;

• Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke;

• A köztársasági elnök;

• A volt köztársasági elnök;

• Az alapvető jogok biztosa és helyettese;

• A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese,

• Az Alkotmánybíróság tagjai, elnöke és volt elnöke;

• A legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese;

• A Költségvetési Tanács elnöke;

• Az országgyűlési háznagy;

• A parlamenti képviselő;

• A parlamenti nemzetiségi szószóló;

• A Nemzeti Választási Iroda elnöke és elnökhelyettese;

• Az MNB elnöke, alelnökei és a monetáris tanács tagjai;

• A Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja;

• A Közbeszerzési Tanács elnöke, alelnöke és tagja;

• Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felső vezető.

A törvényt az unióval folytatott tárgyalásokon vállaltak értelmében idén november 1-jéig kell elfogadnia a parlamentnek. Navracsics Tibor, az EU-tárgyalásokért felelős miniszter épp kedden egy interjúban úgy nyilatkozott: "Most mindennél jobb az esélye annak, hogy meg tudjuk kapni az európai uniós forrásokat, de elképzelhető, hogy egyes részletekben lesz még finomítás".