A kívül-belül elavult, unalmassá vált szocialista párttal nem lehet évtizedes távlatokra tervezni – mondta Ujhelyi István szocialista EP-képviselő a parlamenti választás után a Népszavának, amikor még az MSZP megújítására szövögetett terveket. Aztán mégsem indult a társelnöki tisztségért, nemrég pedig a pártból is kilépett.
Kilép az MSZP-ből Ujhelyi IstvánEzúttal nehezen állt rá, hogy nyilatkozzon. Többszöri próbálkozásunkra végül közölte:
„Radikális változásokat akartam, a párt vezetői azonban megfojtották, amit csinálni szerettem volna. Elszívták előlem a levegőt.”
Elmondása szerint a tagság egyértelműen támogatta elképzeléseit, de minél közelebb került a pártközponthoz, annál nagyobb lett az elutasítottság. Annak pedig nem látta értelmét, hogy belső csatározásokat folytasson a pártvezetéssel.
Ujhelyi István a közelmúltban bejelentette, hogy népszavazást kezdeményez Magyarország uniós tagságának megerősítéséről. Ettől is visszalépett, a hivatalos indoklás szerint azért, mert a Jobbik hasonló javaslattal élt. Ujhelyi most érzékeltette, hogy más okok is álltak a háttérben: „Előzőleg egyeztettem az MSZP társelnökeivel (Kunhalmi Ágnessel és Tóth Bertalannal – a szerk.), az egyetértésükkel és a jóváhagyásukkal jelentettem be a népszavazási kezdeményezésemet. Csak aztán ebből is kifaroltak.”
Nemrég Ujhelyi István a Szabad Európának nyilatkozva azt állította, hogy valójában a „megmondóembernek” nevezett Molnár Zsolt pártigazgató, parlamenti képviselő irányítja az MSZP-t, az történik, amit ő akar. Kérdésünkre konkrétumként hozzátette:
Molnár Zsolt tolmácsolta felé a pártvezetésnek azt az álláspontját, hogy nem neki kellene vezetnie a szocialisták listáját a 2024-es EP-választáson.
Ujhelyi szavaiból kitűnt, hogy számára ez volt az utolsó csepp: hiszen „még az Európai Parlamentben végzett munkámat se becsülik meg”.
Bár a pártból kilépett, EP-mandátumát nem adja vissza. Úgy érzi, megdolgozott érte. Ujhelyi István tisztában van azzal, könnyen lehet, hogy 2024 után már nem lesz EP-képviselő, de nem ez foglalkoztatja: szervezi az általa életre hívott Esély-mozgalmat, ahova – tájékoztatása szerint – 2500-an jelentkeztek be az elmúlt hetekben.
Molnár Zsolt lapunknak „erős költői túlzásnak” minősítette, hogy egy személyben irányítaná az MSZP-t.
A valóságban egyike annak a hat-nyolc embernek, akinek jelentős ráhatása van a párton belüli döntésekre, de „minden lépésemet egyeztetem, komolyan veszem, hogy betartom a szolgálati utat”.
Ilyen nem történt – a pártigazgató így reagált arra, hogy Ujhelyinek „tolmácsolta” volna, az MSZP nem őt szándékozik listavezetőként indítani az EP-választáson. Molnár Zsolt magyarázata szerint az állítás azért sem megalapozott, mert az MSZP tisztújítás előtt áll: márpedig a listavezetőről az új pártelnökség és a választmány feladata dönteni. Eddigi tevékenységével Ujhelyi István kiérdemelte ugyan, hogy listavezető legyen, azonban hitbizománya, privilégiuma, előjoga senkinek nincs a pártban, így neki sincs – hangsúlyozta Molnár Zsolt.
Tóth Bertalant, aki nem pályázik újra a társelnöki posztra, nem sikerült megszólaltatnunk.
A másik társelnök, Kunhalmi Ágnes (aki viszont indul a tisztújításon) elmondta: teljesen váratlanul érte, hogy Ujhelyi István kilépett az MSZP-ből. A pontos magyarázat – jegyezte meg – alighanem csak utólag fog kiderülni. Ujhelyitől eltérően úgy látja, hogy az EP-képviselő által javasolt „radikális változások” nem nyerték el a tagság jelentős többségének tetszését. Nem értettek egyet például azzal, hogy most cseréljék le a párt nevét és a jelképének számító szegfűt.
Éppen ezért – folytatta – Ujhelyi Istvánt ezzel a programmal nem szívesen látták volna társelnökként a párt élén. Az EP-ben végzett munkáját ellenben mindenki elismerte, a 2024-es választásra ő volt a legfőbb várományosa a listavezetői helynek – utasította vissza Kunhalmi azt a feltevést, hogy az MSZP vezetői másnak nézték ki a posztot.
Kunhalmi Ágnes azt is állítja,
különösen nagy problémát okozott, hogy Ujhelyi testületi döntés nélkül jelentette be népszavazási kezdeményezését Magyarország uniós tagságának megerősítéséről.
Eredetileg – idézte fel – nem is népszavazásról, hanem egy megerősítő országgyűlési határozati javaslat benyújtásáról volt szó. Ebben a kérdésben már nemcsak az MSZP tagságának többségével került szembe, hanem ötletét más ellenzéki pártok is elutasították: a rezsicsökkentés miatt időszerűtlennek ítélték a kezdeményezést, nem mellesleg a „HUXIT” veszélyétől is tartottak.
Kunhalmi Ágnes nem vitatja, hogy egy újabb politikus távozása bizonytalanságot okozhat a baloldali közvéleményben. Ezzel együtt biztosra veszi, hogy a 2024-es EP-választáson a párt eléri, sőt meg is haladhatja az ötszázalékos küszöböt. Ahhoz, hogy a szocialisták tovább erősödjenek, szerinte valódi baloldali gazdaságpolitikai fordulatra és annak következetes képviseletére lesz szükség.
Már nem néppárt, de szűkebb körben még vonzó lehet
Ujhelyi István kilépése az MSZP-ből erősítheti azt a választói percepciót (észlelést), hogy a szocialista párt egyre jobban veszít politikai befolyásából, támogatottságából – állapította meg Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója.
Mikecz Dániel szerint a választói benyomások egy pártról önbeteljesítőek, hiszen egy következő választáson a „beárazott” pártra kevésbé hajlandóak szavazni korábbi választói is. Az MSZP szavazói számára ráadásul ott van választási lehetőségként a Demokratikus Koalíció, amely már korábban is képes volt nem csak társadalmi bázisát, de politikusait is átcsábítani.
Még egy kisebb párt is vonzó lehet ugyanakkor a választók egy adott csoportja számára, ha az olyasmit tud képviselni, megjeleníteni, amit a több párt nem. Az LMP parlamenti küszöb feletti listás eredménye 2010 és 2018 között, valamint a Mi Hazánk 2022-es eredménye mutatja ezt – hívta fel a figyelmet Mikecz Dániel.
A bázis, a szervezet megszilárdításához arra van szükség, hogy az MSZP újragondolja saját szerepét is. A választási és a közvélemény-kutatási eredmények is azt támasztják alá, hogy az MSZP már nem néppárt, ami lehetőséget ad azonban arra, hogy ne az egész társadalomnak, hanem célzottan, egy-egy választói csoportnak címezze üzeneteit. Mikecz Dániel fontos kritériumként említette, hogy a pártnak ehhez jobban meg kell ismernie saját választóit, a szocialistákkal távolabbról szimpatizálókat, valamint következetesen képviselnie a kiválasztott ügyeket, aktivizálható társadalmi csoportokat.
