Valaki nagyon rosszul emlékszik a megállapodásokra az MSZP-ben

Kunhalmi Ágnes szerint Ujhelyi István volt a legfőbb várományosa annak, hogy listavezető legyen a 2024-es EP-választáson. Ujhelyi egész máshogyan tudja, ezért is hagyta el a pártot.

A kívül-belül elavult, unalmassá vált szocialista párttal nem lehet évtizedes távlatokra tervezni – mondta Ujhelyi István szocialista EP-képviselő a parlamenti választás után a Népszavának, amikor még az MSZP megújítására szövögetett terveket. Aztán mégsem indult a társelnöki tisztségért, nemrég pedig a pártból is kilépett.

Ezúttal nehezen állt rá, hogy nyilatkozzon. Többszöri próbálkozásunkra végül közölte:

Elmondása szerint a tagság egyértelműen támogatta elképzeléseit, de minél közelebb került a pártközponthoz, annál nagyobb lett az elutasítottság. Annak pedig nem látta értelmét, hogy belső csatározásokat folytasson a pártvezetéssel.

Ujhelyi István a közelmúltban bejelentette, hogy népszavazást kezdeményez Magyarország uniós tagságának megerősítéséről. Ettől is visszalépett, a hivatalos indoklás szerint azért, mert a Jobbik hasonló javaslattal élt. Ujhelyi most érzékeltette, hogy más okok is álltak a háttérben: „Előzőleg egyeztettem az MSZP társelnökeivel (Kunhalmi Ágnessel és Tóth Bertalannal – a szerk.), az egyetértésükkel és a jóváhagyásukkal jelentettem be a népszavazási kezdeményezésemet. Csak aztán ebből is kifaroltak.”

Nemrég Ujhelyi István a Szabad Európának nyilatkozva azt állította, hogy valójában a „megmondóembernek” nevezett Molnár Zsolt pártigazgató, parlamenti képviselő irányítja az MSZP-t, az történik, amit ő akar. Kérdésünkre konkrétumként hozzátette:

Ujhelyi szavaiból kitűnt, hogy számára ez volt az utolsó csepp: hiszen „még az Európai Parlamentben végzett munkámat se becsülik meg”.

Bár a pártból kilépett, EP-mandátumát nem adja vissza. Úgy érzi, megdolgozott érte. Ujhelyi István tisztában van azzal, könnyen lehet, hogy 2024 után már nem lesz EP-képviselő, de nem ez foglalkoztatja: szervezi az általa életre hívott Esély-mozgalmat, ahova – tájékoztatása szerint – 2500-an jelentkeztek be az elmúlt hetekben.

Molnár Zsolt lapunknak „erős költői túlzásnak” minősítette, hogy egy személyben irányítaná az MSZP-t.

Ilyen nem történt – a pártigazgató így reagált arra, hogy Ujhelyinek „tolmácsolta” volna, az MSZP nem őt szándékozik listavezetőként indítani az EP-választáson. Molnár Zsolt magyarázata szerint az állítás azért sem megalapozott, mert az MSZP tisztújítás előtt áll: márpedig a listavezetőről az új pártelnökség és a választmány feladata dönteni. Eddigi tevékenységével Ujhelyi István kiérdemelte ugyan, hogy listavezető legyen, azonban hitbizománya, privilégiuma, előjoga senkinek nincs a pártban, így neki sincs – hangsúlyozta Molnár Zsolt.

Tóth Bertalant, aki nem pályázik újra a társelnöki posztra, nem sikerült megszólaltatnunk.

A másik társelnök, Kunhalmi Ágnes (aki viszont indul a tisztújításon) elmondta: teljesen váratlanul érte, hogy Ujhelyi István kilépett az MSZP-ből. A pontos magyarázat – jegyezte meg – alighanem csak utólag fog kiderülni. Ujhelyitől eltérően úgy látja, hogy az EP-képviselő által javasolt „radikális változások” nem nyerték el a tagság jelentős többségének tetszését. Nem értettek egyet például azzal, hogy most cseréljék le a párt nevét és a jelképének számító szegfűt.

Éppen ezért – folytatta – Ujhelyi Istvánt ezzel a programmal nem szívesen látták volna társelnökként a párt élén. Az EP-ben végzett munkáját ellenben mindenki elismerte, a 2024-es választásra ő volt a legfőbb várományosa a listavezetői helynek – utasította vissza Kunhalmi azt a feltevést, hogy az MSZP vezetői másnak nézték ki a posztot.

Kunhalmi Ágnes azt is állítja,

Eredetileg – idézte fel – nem is népszavazásról, hanem egy megerősítő országgyűlési határozati javaslat benyújtásáról volt szó. Ebben a kérdésben már nemcsak az MSZP tagságának többségével került szembe, hanem ötletét más ellenzéki pártok is elutasították: a rezsicsökkentés miatt időszerűtlennek ítélték a kezdeményezést, nem mellesleg a „HUXIT” veszélyétől is tartottak.

Kunhalmi Ágnes nem vitatja, hogy egy újabb politikus távozása bizonytalanságot okozhat a baloldali közvéleményben. Ezzel együtt biztosra veszi, hogy a 2024-es EP-választáson a párt eléri, sőt meg is haladhatja az ötszázalékos küszöböt. Ahhoz, hogy a szocialisták tovább erősödjenek, szerinte valódi baloldali gazdaságpolitikai fordulatra és annak következetes képviseletére lesz szükség.