Az óvoda nappali tagozatán alighanem lehet egy olyan íratlan szabály, hogy nem dobálózunk színültig rakott pelenkákkal – máshogy aligha volna élhető hely a dedó. A nemzetközi közösséget alkotó uniós országok együttélésében is vannak szabályok, de sajnos vannak íratlanok is, mert ki a bánat gondolt arra az eshetőségre a magasztos eszméket dédelgető alapító atyák közül 1951-ben, hogy a távoli jövőben egy magát notóriusan európainak nevező ország kipcsak szarkavaróvá silányuló kormánya a bezsebelt eurómilliárdokból működtetett emésztőrendszerét ágyúként fordítja a Nyugat ellen, betárazza a csőbe a nemzeti konzultativitás jegyében felállított orbitális budit, fellövi a Mont Blanc fölé, a másik kezét pedig további eurómilliárdokért tartja?
Az efféle pelenkakufár himpellérekre nem tud felkészülni a neveléstudomány. De nem is kell neki. Ez már rendvédelmi és biztonságpolitikai feladat, no meg űrkutatási, mert a kérdés nem más, mint hogy mekkora galaktikus péklapátot kell üzembe helyezni a szovjet mintájú fosgolyó visszanyeséséhez, Brüsszeltől egészen a puritán Karmelitáig, ahol szebb napokon mindenki a maga sorsának a pogácsa, ma meg… a kormányzati rágcsatender kedvezményezettje is az éhkoppot nyeli a Nagy Magyar Kabinetnadrág Szíjhúzás jegyében.
Bezzeg a tankerületi adminisztráció!
A 24.hu összesítése szerint több pénzt fordítottak a 2605 tankerületi hivatalnok jutalmazására, mint a 106 ezer iskolai közalkalmazottéra, a Belső-pesti Tankerületi Központ vezetője például (itt szakmai vezető a vendégszövegekben és inkvizícióban jártas Marosi Beatrix) egymaga több mint kétszer annyi jutalmat vett fel 2020-ban, mint a hozzá tartozó 3000(!) tanár összesen. És a helyzet számszakilag nem sokat javulhatott azután sem, hogy a központ megvált a Kölcsey gimnázium öt tanárától, akik polgári engedetlenséggel tiltakoztak az oktatás lehetetlen helyzete miatt. A portál tizenegy olyan tankerületet talált, ahol az igazgató nem érezte kínosnak, hogy egymaga több jutalmat kap, mint az alá tartozó tanárok összesen. Ha a föld képes volna megnyílni, az most sokat segítene a tankerületi pernahajdereken, akiknek volt pofájuk (vö. Szijjártó Péter: Pofátlan végkielégítések, 2010 – az akkor elfogadott különadótörvényt nyolc évvel később visszamenőlegesen hatályon kívül helyezte a Fidesz) ehhez a horribilis harácsoláshoz. Ha a forint teljesen kidől, a Fidesz emlékére egy napra bevezethetnénk a magyar konvertibilis vanazát mint fizetőeszközt (vö. van az a pénz).
Miközben a tanároktól sajnálják a pénzt, saját magukra annál többet költöttek a tankerületekbenÉs ha már pofa: Czuczor Gergelynek és a HírTv szerkesztőségének sem kell a szomszédba menni a grandiózus archámszövetért. Fent nevezettet a pedagógustiltakozásokat ellenző tanárként mutatta be a kormánymédium, aki elmondta: „az egész magyar társadalmat súlyosan érintik az elhibázott szankciókból eredő különféle problémáink, a rezsiárak, az infláció, és ebben a helyzetben inkább összefogásra lenne szükség”, de a béremelésért tüntető tanárok ehelyett „hangulatot keltenek”. A szintén a 24.hu által közölt tények szerint Czuczor a Fidesz budaörsi elnöke. Ha felvállalták, hogy vele érvelnek a társadalmi felzúdulással szemben, akkor nyilván nem tartják ezt velejéig arcátlannak. Ez esetben már csak azt nem értem: miért hallgatták el, hogy a tanár úrnak jövedelemkiegészítésként fideszes politikusnak tetszik lenni, és máskülönben tanácsadóként is üzemel havi 800 ezerért egy cégben. Ha valamit, akkor a kormányzat és médiakóklereinek a találékonyságát tanítani kellene, kis fekete keretesben a Mégis, hogyan történhetett meg megint? című 1. osztályos demokráciaelméleti tankönyv történelmi szemétdombszekciójában.
De vissza Brüsszelhez! Brüsszel egy város – e geográfiai faktumot Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős tagja osztotta meg a magyar kormánnyal, arra az őrületre reagálva, miszerint a kabinet ismét a brüsszeli bürokráciát kárhoztatja minden szarért-bajért (aminek sosincs nincs gazdája, tehát könnyű tologatni), orosz háborús agresszióra válaszul meghozott szankcióért. Ez az a francia politikus, korábbi gazdasági és pénzügyminiszter, akit Varga Judit igazságügy-miniszter olyan bőséges mosolyok között forgalmazott személyes Insta-oldalán, mintha éppen akkor kapta volna meg tőle nájlonszatyorban a teljes magyar helyreállítási alapot, amit a rezsim demokrácianyűvése miatt teljes joggal tart vissza az unió (nota bene: a magyar korrupcióban a magyar pénzügyi válság eminens okát tisztelhetjük).
Három szóval elintézte az uniós biztos az Orbán-kormány EU-ellenes kampányátA Brüsszeli Szankció tehát az új Soros. Miközben Európa képes volt fél év alatt 43 százalékról 7-re csökkenteni az orosz gázfüggés arányát, addig az Orbán-kormány tagjai havonta repkedtek Moszkvába, nyilván nem a függést oldandó. Október 23-a előestéjén ezért nem árt észben tartani, hogy – mint a nagy magyar kereszténydemokrata gondolkodó, Simicskó István mondta öt évvel ezelőtt, a forradalomra emlékezve messzemenőkig helytállóan – „a szabadságnak ára van”. Nem tette ugyan hozzá, de mi, magyarok a zsigereinkben érezzük mindannyian, hogy a rabságnak még nagyobb. És nincs az a gázmennyiség, amitől ne rázna tőle a hideg bennünket. Ezért vigyázó tekintetünk a holnapon. Ugye, Zalaegerszeg!
