„Azzal próbálják lebeszélni a tanárokat a sztrájkról, ha beleállnak, az iskola nem kap fejlesztési pénzt a tankerülettől”

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint már egyfajta lelki nyomásgyakorlás is megjelent az intézményekben.

Nem teljesen váratlan az, hogy az egészségügyi szakdolgozók béremelést követelő akcióinak már az előkészítését is igyekszik akadályozni az államapparátus. A tanártiltakozások idején is mindent bevetettek azért, hogy minél visszafogottabb hatása legyen a megmozdulásoknak. Lassan egy éve, hogy elindult a munkabeszüntetési hullám a közoktatásban, ez idő alatt az oktatásirányítás számos eszközt talált még a jogszerű sztrájk akadályozására is.

Első lépésként a kormány rendeletben, majd törvényben korlátozta az iskolai sztrájk körülményeit - például a tanórák 50 százalékát, végzős osztályokban a 100 százalékát meg kell tartani a munkabeszüntetés ellenére is, továbbá a sztrájkolók közül is bárkit be lehet osztani felügyeletre, helyettesítésre -, emellett gyakran előfordul, hogy az intézményvezetők rendkívüli szünetet vagy tanítás nélküli munkanapot rendelnek el a sztrájk napjára, ami a tiltakozó akció lényegét veszi el.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás lapunknak azt mondta, már egyfajta lelki nyomásgyakorlás is megjelent az intézményekben:

A PSZ alelnöke hallott olyan esetről is, amikor egy vidéki település polgármestere fenyegette meg az egyik pedagógust azzal,

A körülmények ellenére január 23-ától mégis országszerte több száz iskola és több ezer pedagógus csatlakozott a szakszervezetek által meghirdetett újabb sztrájkhéthez, ami Totyik Tamás szerint január 31-én csúcsosodhat ki, amikor a szakképzésben dolgozók is sztrájkba léphetnek, valamint más érdekképviseletek, civil szervezetek is akciókat szerveznek.

Pénteken a budapesti Eötvös József Gimnázium diákjai szerveztek demonstrációt az Astoriára, hogy kiálljanak sztrájkoló tanáraik mellett. Jövő hét keddre pedig az Egységes Diákfront hirdetett országos ülősztrájkot az iskolákban.