Több hónapot késve az Országgyűlés kedden vitát rendezhetett a két észak-európai ország, Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról.
A vita régóta érett már, a két észak-európai ország ugyanis még 2022. május 18-án nyújtotta be a csatlakozási kérelmet, július 4-én pedig a társulási tárgyalásokat is lezárták. Október 16-ra a NATO-nak már csak két olyan tagja maradt, amelynek a parlamentje nem hagyta jóvá a svéd és a finn csatlakozási szándékot. Törökországnak és Magyarországnak nem sikerült még döntenie az ügyben.
„A Fidesz beveheti a delegációba Steven Seagalt, Mickey Mouse-t” – A svéd és finn NATO-csatlakozásról vitáztak a parlamentbenFinnország és Svédország több évtizeden át semleges volt, politikai vezetése az orosz fenyegetés, Ukrajna február 24-i megtámadása miatt döntött a NATO-csatlakozási kérelem benyújtásáról.
Ön szerint van érdemi oka annak, hogy az Orbán-kormány késlelteti Svédország és Finnország NATO-csatlakozását? Szavazzon!
Ami Magyarországot illetti, azon kívül, hogy az Orbán-kormány ezzel is Oroszország érdekeit védi, nem egészen világos, hogy miért nem kerül Országgyűlés elé az ügy. Amíg a kabinet minden lehetséges külföldi fórumon biztosítja a finn és svéd partnereket, hogy nemsokára sort kerít a parlamenti ratifikálásra, Maróth Gáspár, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős volt államtitkára egy októberi rádióinterjúban feketén-fehéren kimondta, hogy hisztériának tartja a két észak-európai ország NATO-csatlakozását. Azt többszöri finn és svéd felszólításra maga Orbán Viktor ígérte meg, hogy az Országgyűlés 2023. tavaszi ülésszakának a kezdetén napirendre tűzik a kérdést.
A honvédelmi államtitkár hisztériának tartja a svéd és a finn NATO-csatlakozást, szerinte Oroszországgal szemben hihetetlen túlerő alakul kiLátszatvita a Orbán Viktor és a Fidesz-frakció nézeteltérése a svéd-finn NATO-csatlakozásról, a színjáték csak Vlagyimir Putyinnak szólSvéd és finn NATO-csatlakozás: az Orbán-kormány itthon halogat, külföldön fogadkozikEközben az ankarai vezetés biztonsági aggályokra – az EU és az USA által is terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) kapcsolatos fenntartásokra – hivatkozva kezdettől fogva ellenezte a svéd és a finn NATO-csatlakozást, és nyíltan vétóval fenyegetett.. Június 28-án egy madridi csúcstalálkozón végül született egy háromoldalú memorandum a török kétségek eloszlatására, de az ankarai vezetés aligha fogja törvényhozás elé vinni a svéd és a finn NATO-csatlakozás ügyét a 2023. júniusi parlamenti választás előtt. Az is előfordulhat, hogy a törökök csak a finnekét hagyják jóvá.
A finn külügyminiszter szerint országa kénytelen lehet fontolóra venni a NATO-csatlakozást a svédek nélkülA török elnök utolsó csatlósa lett a magyar kormány