egészségügy;Borsod megye;háziorvosok;alapellátás;Országos Mentőszolgálat;ügyeleti rend;

Borsodban folytatódik az Orbán-kormány ügyeleti rendszer reformja

A megyében a tervek szerint áprilistól csak egyetlen gyermekügyeleti pont marad: Miskolcon, a megyei kórházban.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében folytatódik áprilistól az új alapellátási ügyeleti rendszer bevezetése – tudta meg a Népszava. Ez lesz a következő országrész, amelyben az Országos Mentőszolgálat szervezi, irányítja ezt a szolgáltatást. A megyében praktizáló háziorvosok „felkészítése” is megkezdődött.

Az egyes járási központokban a megyei kórház főigazgatója, egy jogász, és az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) észak-magyarországi regionális igazgatója tartja azokat az értekezleteket, amelyeken meggyőznék az alapellátókat, hogy vállaljanak feladatot az új rendszer működtetésben. Ebben a megyében az alapellátási körzetek közel hatoda üres.

Ebből a legkritikusabb a vegyes praxisok helyzete, amelyek több, mint negyedében, a gyermekorvosi körzetek hetedében nincs tartósan orvos.

Azaz a lakosság egy részének már most sincs saját háziorvosa. A mostani átszervezéssel ügyeleti időben a 1830-as számot hívhatják a megyében élők. Ezen a számon a mentőszolgálat diszpécsere adhat tanácsot vagy szükség esetén ügyeleti autót, súlyosabb esetben azonnal mentőt is küldhet a telefonálónak.

Mint arról beszámoltunk: egy január elsejétől hatályos jogszabály alapján a kormányzat alaposan átszabja a háziorvosi ellátást, benne az alapellátási ügyeleti rendszert. Eszerint - Budapest kivételével – az OMSZ-ra bízná a feladat megszervezését. A lakosság által most még elérhető ügyeleti pontok mintegy harmada megszűnik.

A jövőben országosan 81 járásnak lenne összesen 102 ügyeleti központja. Lesz ugyanakkor olyan járás, ahol nem lesz ügyeleti pont. Több megyében a mostani csaknem tucatnyi orvosi ügyeletből legfeljebb 3-4 maradna. Ám ahol maradna ilyen, ott az adott járás háziorvosai, saját asszisztenseikkel is fogadhatnák a betegeket. Eddig 40 ezer lakosra jutott egy ügyeletes orvos, ha a terv megvalósul, úgy a jövőben hétköznaponként 90 ezernek, hétvégén 60 ezernek lenne egy felső fokú végzettségű ellátója. A koncepció bírálói szerint mindez főként az aprófalvas megyékben komoly betegbiztonsági kockázatot is jelenthet.

Az új rendben a háziorvos nyolctól délután négyig a rendelőjében dolgozna, négytől este tízig, illetve hétvégén és ünnepnapokon beosztható lenne a 81 járási egészségközpont valamelyikébe ügyelni. A tervezet készítői úgy becsülték, hogy járásonként 1,5-2 hétköznapi esti műszak jutna havonta egy-egy háziorvosra.

Az előzetes tervek szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 14 településen (közöttük városokban is) megszűnne az eddigi háziorvosi ügyelet. Így járna Abaújszántó, Borsodnádasd, Csokvaomány, Emőd, Felsőzsolca, Gesztely, Múcsony, Nyékládháza, Pálháza, Rudabánya, Sajószentpéter, Szirmabesenyő, Szendrő, Tiszalúc.

Áprilistól mindössze egyetlen gyermekügyeleti pont marad Miskolcon, a megyei kórházban. 

Azaz a megye legtávolabbi pontjáról is ide kell majd hozni hétköznap 16-22 óra között, hétvégén 8 és 22 óra között a gyerekeket.

Háziorvosi ügyelet 10 településen marad. 

Így Miskolcon, Ózdon, Kazincbarcikán, Mezőkövesden, Tiszaújvárosban, Encsen, Szerencsen, Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon és Edelényben. Ezek közül éjszaka is felkereshető ügyeleti pontként (este tíz után) már nem fog üzemelni a sárospataki szakrendelő, illetve az edelényi kórház ügyeleti pontja.

Február, illetve március óta az új rendszer szerinti ügyelet működik Hajdú-Bihar-, Szabolcs-Szatmár-Bereg-, és Győr-Moson-Sopron megyében. Az utóbbi két területen alig vállaltak a háziorvosok ügyeletet, ezért például Győr-Mosonban a városi kórházakban jelöltek ki ügyeleti pontokat, s így márciusban rezidensekkel láttatják el az alapellátási ügyeleti feladatokat.