;

NATO;Svédország;Finnország;Vadai Ágnes;

Sanna Main finn és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök  egy február 2-i stockholmi sajtótájékoztatón

- Még tovább tolja a finn és svéd NATO-csatlakozás megszavazását a Fidesz

A jelek szerint tovább kell győzködni a frakció azon kétkedőit, akik csaknem 13 év után most először ellenállást  mímelnek Orbán Viktor akaratával szemben. 

„Most érkezett a levél Semjén Zsolttól. A kormánypártok nem akarnak parlamenti ülést a jövő héten” - írta Facebook-oldalán a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese kedd kora délután.

Vadai Ágnes közlése szerint mindez azt jelenti, hogy megint elmarad a finn és a svéd NATO-csatlakozás ratifikációja. 

„Ez a kormány oroszbarát, EU- és most már NATO-ellenes!”

- vonta le a következtetést az ellenzéki politikus. 

A történtek annak fényében végképp figyelemreméltóak, hogy a V4 november 24-i kassai találkozóján Orbán Viktor azt mondta, hogy a 2023-as év első parlamenti ülésén ratifikálja Finnország és Svédország NATO-tagságát. Ezt később megígérte Sanna Marin finn kormányfőnek is, Ez már egyébként ahhoz képest is egy másik időpont, hogy a fideszesek ugyanebben a hónapban azt mondták a NATO madridi parlamenti közgyűlésén, hogy december 7-én lesz a szavazás. Később aztán úgymond „vita” alakult ki a Fidesz februári, kihelyezett frakcióülésén a két ország csatlakozásáról.

Éppen ezért egy úgynevezett „parlamenti”, de valójában fideszes delegáció ment ki Stockholmba és Helsinkibe, amelyet követett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is, „tájékozódási és vitarendezési” célból. Eközben a nyilatkozatok szintjén a kormányzat a legnagyobb támogatását fejezte ki. Az érvek közt előbukkant, hogy a törvényalkotás menete miatt nem lehet erről előbb szavazni, miközben a Magyar Orvosi Kamara szétveréséről szóló törvényjavaslatot sikerült 24 óra alatt átnyomni. 

Sokakat ugyanis szubjektív és abszurd besorolás után fosztanak meg a magasabb összegű díjazástól.