- Van, akit már Jézus Krisztus sem tudna meggyőzni, hogy ellentétes az evangéliummal, amit az Orbán-kormány a kereszténységről gondol

„Természetesen Magyarországnak, mint Magyarország, óriási megerősítés ez a pápai látogatás. Azt gondolom, hogy más vezetőknek a magyarországi látogatását a dolog természetéből eredően ki kell használni. A szentatyának a látogatása tekintetében ez nem így van” – állította még korábban az egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt később még olyan kijelentésre is ragadtatta magát, hogy ő bizony várja a baloldaliakat és a kordonbontókat is Ferenc pápa Kossuth téri miséjére. Ezen mondatok ismét ábrándozásra sarkallhatnak, milyen lenne egy normális, emberi gesztusokat sem nélkülöző politikai diskurzus – így a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnökének nyilatkozatai akár példaértékkel is szolgálhatnának. Kár, hogy eközben a nemzeti együttműködés rendszere – élén Semjén Zsolt gyerekkori jó barátjával, a Fidesz ötös számú párttagkönyvének tulajdonosával – leginkább az árokásásban jeleskedik.

Ferenc pápa távozása után visszazökkenhetünk a parttalan politikai csatározások mocsarába, ahol sok esetben alpári jelzőkkel illetik egymást a szemben álló felek. Ki válthatja szavazatokra Krisztus földi helytartójának látogatását? A szentatya több beszédet is mondott, amiből mindenki kihallhatta azt, ami neki tetszik. A kormányoldal azt, hogy többször idézte az Alaptörvényt, a Fidesszel szemben állók pedig a menekültek befogadásával kapcsolatos megnyilvánulásait hozhatják fel mint igazolási pontot. S bár a Fidesz igyekszik elkerülni a politikai haszonlesés vádját, Orbán Viktor Facebook-posztjai, valamint a pápai miséről tömegesen becsekkoló kormánypárti politikusok fényképei arról árulkodnak, mégiscsak megpróbáltak politikai tőkét kovácsolni őszentsége magyarországi útjából.

Jézus sem tudná meggyőzni őket

Kamarás István vallásszociológus úgy látja, közvetlenül nem avatkozott bele Ferenc pápa a magyar politikai életbe. Ismételten megmutatta, hogy képes sokféle társadalmi réteg nyelvén megszólalni. A Szentatyát sugárzó személyiségnek írta le, aki nem pártpolitizál, nem csatlakozik különféle divatos eszmékhez, ám képes közvetíteni az adott környezettől eltérő értékrendjét. Utóbbit mutatta meg idehaza is – vélekedett a szakértő. Nem olvasott be azoknak, akikkel nem ért egyet – hiába is várták sokan az ellenzéki oldalon. A vallásszociológus laikusnak minősítette azt a kérdésfeltevést, miszerint a látogatás megerősíti-e a NER-t.

Szerinte ez egy lelkipásztori látogatás volt, egy szakrális esemény. Ferenc pápa gyakorlatias kérdésekkel foglalkozott, konkrétan szólt emberi kérdésekről, de nem ártotta bele magát közvetlenül az ország aktuálpolitikájába. Kamarás István szerint, ha Ferenc Magyarországra jön és csak azt mondja, amit eddig pápaként mondott, akkor közvetetten már beleszól a politikába, mivel alapvetően más az elképzelése a szegényekkel kapcsolatos bánásmódról, a társadalom perifériáján élők helyzetéről, vagy éppen a menekültekről.

– utóbbit már Lukácsi Katalin hitoktató-történész mondta, aki annak idején éppen a Ferenc pápával szemben tanúsított bánásmód miatt lépett ki a KDNP-ből. Noha az utóbbi időben „letették vele szemben a verbális fegyvert”, a tettek nem változtak meg, s ha lehet, még radikálisabbak lettek. Példaként a pedofília és a homoszexualitás összemosását hozta fel, amely szerinte összeegyeztethetetlen az evangélium szellemiségével. Megjegyezte: ha valaki elolvassa Ferenc pápa pár évvel ezelőtt megjelent, Álmodjunk együtt című kötetét, olyan érzése támadhat, mintha a magyar politikai helyzetről írta volna elrettentő példaként. Lukácsi Katalin a pápalátogatás pozitívumai között említette, hogy a szentatyának sikerült meghaladnia és elsöpörnie azt a „bárgyú megosztottságot”, amely Magyarországon tapasztalható. Kifejtette, a kormánypropagandára még Erdő Péter bíborosnak is sikerült ráerősítenie, amikor a Kossuth téri szentmisén tartott búcsúbeszédében a menekültek ügyét leszűkítette az Ukrajnából érkezőkre, holott ez nyilvánvalóan nem így van.

Mai magyar gyarlóságunk

Távolabb lépve a politikától felmerül a kérdés, mit tud a katolikus egyház profitálni a pápa magyarországi látogatásából. Kamarás István szerint ha van füle rá, akkor meghallhatja a szentatya látogatásának üzenetét. Úgy véli, a magyar katolikus egyház vezetésén végig tapasztalni lehetett bizonyos tartózkodást Ferenc pápát illetően, valamint az ő radikális, prófétai megnyilvánulásaival kapcsolatban. Ennek egyik jele volt, hogy igyekeztek „lefékezni” a pápa kéréseit – például a menekültekkel kapcsolatban.

S ebbe a teóriába jól beilleszthető Ferenc pápa magyarországi látogatása, amelyen őszentsége „átadta” a trónt Erdő Péternek. Kamarás István azonban nem hiszi, hogy erről lenne szó. Természetesen ha napvilágot lát egy ilyen pletyka, az már önmagában képes befolyásolni a történéseket. Ugyanakkor Ferenc pápának nem szükséges ezért Magyarországra jönnie, hiszen már eddig is jól ismerte Erdő Pétert, mindent tud róla, illetve „kémei” pontosan informálják őt a magyar egyház első emberéről. Lukácsi Katalin a maga részéről örülne, ha a katolikus egyház tudna egyáltalán bármilyen hasznot húzni Ferenc pápa látogatásából, ami nem azt jelenti, hogy „jövő vasárnap háromnál többen mennek el a templomba”, mert ez önmagában nagyon kevés. A hitoktató reménye szerint (ennek látja a legnagyobb esélyét) felbátorodnak azok a papok, akik a „ferenci lelkületben” ténykednek, mivel azt érzik, nincsenek egyedül, és szükség van a tanúságtételükre. A jámborabb papok és hívők megerősödésében bízik, s a legteljesebb bizodalma, hogy az egész hazai hitélet spirituális megújuláson megy át. Ám vannak fenntartásai azzal kapcsolatban, mi valósul meg ebből, ismerve „mai magyar gyarlóságunkat”.

Állami szintű keresztényüldözés

Miközben a magyar állam szereti magát a kereszténység bástyájaként feltüntetni, hosszú ideje szabályos hadjáratot folytat az Iványi Gábor vezette Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) ellen. A lelkész nem tudott találkozni a pápával annak magyarországi látogatása során – s ennek aligha az volt az akadálya, hogy más felekezetben gyakorolják a hit­életet. Iványi Gábor érdeklődésünkre elmondta, rengetegen tülekedtek a szentatya körül, s ebben ő maga nem szívesen vett volna részt. Jelezte, a magyar fél állította össze a pápai programot, azon pedig egyáltalán nem csodálkozik, hogy a szervezőknek „nem jutott eszébe” a MET. Ferenc pápa szinte összes megszólalása tetszett neki, és hallani vélte megjegyzéseiből, hogy fontosnak tartja a menekültkérdést, valamint a szegények és kiszolgáltatottak iránti figyelmet. „Sajnos nem vagyok meggyőződve afelől, nem túl kérges-e a magyar kormány vezetőinek lelke. Azt hiszem, ma már kicsit menthetetlenek” – jegyezte meg a lelkész, aki véleményét Budaházy György és bűntársai szabadon engedésével látja alátámasztottnak.

Iványi Gábor kicsit burkoltnak tartotta a pápa béke melletti kiállását, de azt nem tudja megítélni, mondhatott-e ennél többet. „Amiben nincsen szerepem és amiben nincsen dolgom, azzal nem igazán foglalkozom hosszadalmasabban. Amennyi Magyarországon egy ilyen látogatásból kihozható, azt kihozták. Csalódást igazán nem okozott, jó szándékú távolságtartással, ám rokonszenvvel figyeltem a történéseket. A mérleg semmiképpen sem volt negatív” – összegzett a lelkész, aki felhívta a figyelmet, hogy a pápa a világ más részein is elmondta már azon gondolatait, amiket Magyarországon. A politikai vonatkozást tekintve úgy véli, a Fidesz saját szavazótábora ettől nem fog gyarapodni, olyan mértékben különült el. Ebből kifolyólag az sem lett volna érdemi hatással, ha a szentatya esetleg kritikusabb lett volna, mivel a kormánypártok támogatói „jobban hisznek Orbánnak, mint a pápának”.

Bűnbocsánat a terroristának

Ami a külsőségeket illeti: Ferenc pápa látogatásának operatív lebonyolítása egy laikus számára is első osztályúnak tűnt, s ebből fakadóan elégedett lehet mindenki a szervezéssel, abban nem volt semmi hiátus. Mindez nem mondható el a politikai vonatkozásokról – gondolhatunk itt az elítélt szélsőjobboldali terrorista, Budaházy György szabadon engedésére (aki magát egyébiránt hazafinak tartja.)

Ennek hajlandósága talán még nagyobb akkor, ha valaki többek közt baloldali politikusok ellen követ el erőszakos bűncselekményeket, gyengítve az akkori MSZP–SZDSZ-kormány hatalmát, elősegítve ezzel a Fidesz visszatérését. Nem tudni, Ferenc pápa értesült-e arról, hogy a látogatására hivatkozva Orbánék kegyelmet adtak egy ilyen latornak. Mert ezt a gyomorforgató farizeusságot a Novák Katalin által a szentatyának sütött sajtos stangli minden bizonnyal remek íze sem lenne képes elfedni.