- Kikezdhetetlen a Sziget, de az államtól elvárható lenne, hogy támogasson néhány veszteséges fesztivált

Tisztázták már viszonyukat az augusztusi fesztivál ellehetetlenítését néhány hónapja belengető Demeter Szilárddal, a Sziget déli felét az államtól ingyen átvevő, alapítványi hátterű Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) Nzrt. vezérigazgatójával?

Nem tisztem megvédeni Demeter Szilárdot – a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját, egyszersmind magyar könnyűzenéért felelős miniszteri biztost -, de – amiként azt egy héttel később az eredeti interjú helyszínén is kifejthettem –, a sajtó ezúttal önkényesen kiragadta az amúgy tényszerűen téves kérdésre adott válasza egy részét. A felvetés úgy hangzott, hogy miért támogatja a magyar állam a Sziget fesztivált, amikor az már nem a magyaroknak szól.

Nos, egyik állítás sem igaz. Bár a Sziget máig messze a legnagyobb hazai idegenforgalmi esemény, immár jelképes állami támogatást sem kapunk. Összességében kétségkívül képesek vagyunk a nyereséges működésre, de az államtól mégis elvárható lehet néhány, önmagában nyilvánvalóan veszteséges, kifejezett kulturális érték bemutatásának támogatása. Mindemellett a teljes könnyűzenei iparnak nyújtott központi segítséget is hiányolom. Bár ez leginkább a Covid-19 alatt fájt, a mai helyzetet jól jellemzi, hogy

A vezérigazgató válaszából azt már sokkal kevesebben idézték, hogy a magyar kultúrában játszott, kiemelkedő szerepünket elismeri, így egyáltalán nem tervez nekünk keresztbe tenni. Kétségtelen: a PKÜ a szomszédunk lett. Bár területünk 90 százaléka a fővárosé, a fesztivál üzemeltetése az Óbudai-sziget PKÜ-birtokolta déli részén, a H-hídon keresztül zajlik. Ellehetetlenítésről ugyanakkor szó sincs. Kapcsolatunk teljesen korrekt. Tavaly ők működtették a magyar fellépőket felvonultató Hajógyár-színpadot, és idén is élénk tárgyalásokat folytatunk a hazai előadók megjelenési lehetőségeiről. Az ügynökség két területet kapott meg az államtól. Az egyikre Sziget Village néven az idei rendezvényen belül is kempinget telepítünk. A másik az Óbudai-sziget hatalmas, déli fele, az egykori „Vizoviczki-birodalom”, ahol most több, lehetséges kulturális helyszín – így egy disco, egy féli szabadtéri szórakozóhely és egy hatalmas koncertterem – is üres áll. Bár a területre a PKÜ nagyívű, minket is élénken foglalkoztató, könnyűzenei fejlesztéseket álmodott, az állami megszorítások miatt ez az átalakítás a jelek szerint egyelőre csúszik. A területen található az eltemetett Hadrianus-palota is, amely „fölé” kerül idén a lakókocsival érkezőknek helyet adó Caravan Camping.

Akkor a régóta feszegetett, déli irányú terjeszkedés egyelőre nincs napirenden?

Nincs. Mi a meglévő területünk mind kedvezőbb kihasználására, a fesztivál alatt ott megforduló, napi százezer látogató és személyzet minél jobb kiszolgálására törekszünk. Tavaly egyszer teljesen megtelt a helyszín és két további napon is majdnem ki kellett tenni a teltház táblát. A fizikai terjeszkedésen akkor kell komolyabban elgondolkoznunk, ha az érdeklődők száma több nap is meghaladja a kiadható jegyekét.

Idén mennyi látogatóra számítanak?

Nehéz a becslés, mert a két év kényszerszünet utáni tavalyi, első Sziget a korábbi évekről áthozott jegyek miatt sok szempontból rendhagyónak számított. Így a hat napra vetítve összesen 450 ezer látogatót számoltunk össze. Bár 2018-2019-ben félmilliót is meghaladó csúcsokat értünk el, ezek hét napra vonatkoztak. Így a mostani, hat napos számokkal nem vethetők össze. Idén is mindent beleadunk: a Szigetre várjuk mások mellett Billie Eilisht, az Imagine Dragonst, David Guettát és még rengeteg világsztárt. De már annak is örülnénk, ha hoznánk a tavalyi látogatószámokat.

Kattintson és regisztráljon cikkünk elolvasásához a mobil Népszaván! Egy hétig szabad a betekintés.

• Mennyire nőnek idén a jegyárak?

• Mi lesz a látogatók ki- és beengedését szolgáló, egyre siralmasabb állapotú K-Híddal?

• Napirenden lehet a Sziget eladása?

– derül ki cikkünkből még.