Nagy területet érintő és szerteágazó vízügyi fejlesztések zajlanak Tatabánya, Tata és Komárom térségében. A hivatalos jelentésekből nem derül ki, miért van szükség ekkora léptékű fejlesztésekre, de a helyi civilek sejteni vélik az okot – derül ki a 24.hu cikkéből.
A komáromi felhasználáshoz képest indokolatlan a mennyiség
A portál szerint óriási munkálatokkal járó vízügyi beruházássorozat zajlik Komárom-Esztergom vármegye középső részén. A többi között Tata és Komárom között egy nagy kapacitású ivóvíz-távvezeték épül, amely a térség karsztvíz-bázisaiból képes lesz naponta olyan mennyiségű vizet elvezetni, ami a jelenlegi komáromi felhasználáshoz képest irreális mértékű. Emellett fejlesztik a víziközműveket Tatabánya térségében is, ahol akkumulátoripari beszállítók telepedtek meg.
Ballabás Gábor geográfus, a tatai Miénk a Grund Városvédő Egyesület (MAG) szakértője azt mondta, a fejlesztések alapvetően két nagy térséget érintenek. Az egyik esetében egy Tata és Komárom közötti ivóvíz távvezetéken keresztül Tata és Tatabánya karsztvízbázisaiból naponta 10 ezer köbméter víz juttatható el Komárom Koppánymonostor városrészéhez, ahol a két akkugyár is működik. A hivatalos álláspont szerint ezek a készletek a komáromi ivóvízellátó rendszerbe kerülnek. Emellett Komárom ivóvízellátásának bővítését és a város ipari parkjának víziközműhálózat-fejlesztését is engedélyezték, ezek mára már nagyrészt lezárt projektek. A beruházáscsomag a Magyar Közlönyben megjelent összegző adatok szerint mintegy 12 milliárd forintba kerül, ebből 6 milliárdot a távvezeték építése tesz ki. A fejlesztéseket a Mészáros és Mészáros Kft., valamint az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft. konzorciumban kivitelezi.
Az Európai Bizottsághoz fordul a Párbeszéd, a párt szerint az új debreceni akkugyár vízfelhasználása sérti az uniós keretirányelvetA nagy vizes közműfejlesztések másik fő célterülete a Tatabánya-Környe ipari park. A térségbeli fejlesztéseket Bencsik János, a Tatai-medence országgyűlési képviselője tavaly ősszel az évszázad beruházásaként aposztrofálta. A mintegy 72,6 milliárd forintos fejlesztés megvalósításában egyebek közt ugyancsak a Mészáros és Mészáros Kft. és az EuroAszfalt Kft. vesz részt.
„Erről csak az nem tud, aki nem akar hallani róla”
Monostori Éva, az Élhetőbb Monostorért civil szervezet képviselője a portálnak azt mondta, hogy ha a komáromi üzemek igényeit elbírná a meglévő víz- és csatornahálózat, nem lett volna indokolt ilyen nagyszabású víziközmű-fejlesztéseket kezdeményezni. Nemcsak a parti szűrésű kutak vízhozam-kivételét maximálták és kötötték be a gyártóüzemek közvetlen közelébe, hanem kifejezetten az ipari parkhoz kapcsolódóan egy új, 1500 köbméteres kapacitású víztorony is épült.
Hozzátette, hogy a Tata–Komárom távvezeték egyelőre nem ért el Komáromig, és nincs tudomásuk arról, hogy a végpontja hol lesz. Az építési munkálatok azonban már zajlanak a város külterületén.
A civilek nem tartják kizártnak, hogy az akkugyárakat látják majd el a Tatai-medence karsztvizével, ám a hatóságok kommunikációja nyomán inkább az a vélekedés terjedt el, hogy az ipari parkig nem hozzák el a vizet, hanem a gyártócégeket a már meglévő dunai vízbázisból fogják kiszolgálni. Az emiatt fellépő vízhiány kompenzálása miatt fogják Tata térségéből áthozni a vizet.
Annyi biztos, hogy tavaly decemberben kormányhatározat jelent meg arról, hogy az ipari park vonzáskörzetében mezőgazdasági területeket minősítsenek át ipari területté. Idén januárban a kormány arról rendelkezett, hogy a komáromi ipari park bővítését nyilvánítsák nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű üggyé.
Jelenleg az SK Innovation két akkugyára összesen 46 hektáros területen működik, a kormánydöntés pedig 43 hektárnyi területet vont az ipari park hatásköre alá. Ezen felül megjelent egy önkormányzati határozat is, amely a bővítésen felül további közel 200 hektárnyi művelés alatt álló területet minősített át ipari területté. Az érdekképviselő szerint a városban szóbeszéd szintjén elterjedt, hogy azért van szükség a nagyszabású bővítésre, mert az SK Innovation egy harmadik akkugyárat is fel akar építeni a városban. Aztán 2021 első felében bejelentették, hogy az SK Innovation új beruházása a Fejér vármegyei Iváncsán valósul meg. Mára már sokan kész tényként kezelik, hogy egy negyedik ütem is megvalósul, amelyről Monostori szerint a környéken „csak az nem tud, aki nem akar hallani róla”.
Minden szükséges támogatást megadnak a CATL debreceni akkugyáránakA Fidesz szélerőmű-szabályozásának mintájára akadályoznák meg az akkugyárak megépülésétA most körvonalazódó bővítések és beruházások alapján pedig úgy tűnik, hogy az új akkugyár akár jóval nagyobb is lehet, mint a két meglévő együttvéve, sőt, jó eséllyel a gyártó beszállítói is az ipari parkba települhetnek. Érdemes egybevetni az Iváncsa és Komárom térségi víziközmű-fejlesztésekről szóló kormányhatározatokat. Hasonló előírásokat tartalmaz mindkettő a feltételeket és a beruházások volumenét illetően, miközben az iváncsai gyár háromszor akkora kapacitású lesz, mint a koppánymonostoriak jelenleg – mutatott rá, és úgy értékelt, annak, hogy a fejlesztés ezidáig nem indulhatott el, kizárólag az volt az oka, hogy a közműhálózat nem bírta el azt a vízigényt, ami az új gyár működéséhez szükséges lenne.
A komáromi városvezetés és a dél-koreai cég is cáfol
A komáromi városvezetés az idei közmeghallgatáson tagadta a gyárépítésről szóló információkat. A 24.hu-nak is úgy nyilatkoztak: nem tudják megerősíteni azt az értesülést, hogy a bővítési terület az SK Innovation új gyáregységének ad majd otthont, sőt, egyelőre más vállalkozásokkal sem folytattak tárgyalásokat. Arról, hogy a várható kapacitás miért haladja meg ilyen jelentősen a város és térsége, valamint az SK akkugyárainak együttes vízigényét, a polgármester azt írta, nem áll rendelkezésükre információ, és az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz irányította a portált, ahonnan egyelőre nem érkezett válasz. Nayeong Kim, a dél-koreai cég sajtóképviselője határozottan cáfolt: visszajelzése alapján az Iváncsán épülő üzemen kívül nem terveznek további bővítést Magyarországon.
A tatai civil szervezetek a 24.hu által megszólaltatott képviselői viszont ennek ellenére sem zárják ki, hogy a cég újabb beruházásra készül Koppánymonostorban, vagy a korábban már kiépített kapacitásokra az SK helyett új cég érkezik. A kínai Sunwoda Electronics például nemrég bejelentette, hogy hazánkban építene európai bázist, de a helyszínt nem közölte.
A városban egyébként az elmúlt hónapokban megélénkült a munkaerő-kölcsönző cégek aktivitása, amelyek leginkább a Távol-Kelet és India irányából hoznak be vendégmunkásokat.
Nincs elég magyar munkás, kelleni fog néhány száz kínai a debreceni akkugyárnak„Az akkugyárak létesítésénél is ez történik: kisemmizés általi felhalmozás”