Hiába tettek panaszt a debreceni akkugyáras népszavazást elutasító bírósági ítélet ellen, az Ab nem akarja érdemben vizsgálni az ügyet

Nem látnak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést. Két leszavazott alkotmánybíró más véleményen van.

Visszautasító végzést hozott az Alkotmánybíróság a Debrecent és az akkumulátorgyárakat érintő helyi népszavazás ügyében – írja a hvg.hu.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek az óránkénti átlagos vízigénye meghaladja a 130 köbméter értéket?” – még januárban ezzel a szöveggel adott be helyi népszavazási kérdést a Momentum helyi önkormányzati politikusa, Mándi László.

Ezt a helyi választási bizottság elutasította, majd ezt tette a Debreceni Törvényszék is, amelyhez a párt fordult. A bíróság szerint ugyanis a kérdés nem egyértelmű. „A választópolgároktól nem elvárható, hogy a kérelmező kérdésében szereplő korlátozás valamennyi hatását átlássák”, tehát hogy „az óránkénti 130 köbméternél nagyobb átlagos vízigényű ipari létesítmények létrehozatalára vonatkozó tilalom milyen konkrét következményekkel, változásokkal járna.”

Ezzel szemben alkotmányjogi panaszában Mándi László úgy érvelt, hogy „a népszavazási kérdés hitelesítésre való alkalmasságát nem befolyásolja, ha a választópolgár nem ismeri előre, hogy a kérdésből következő jogalkotási kötelezettségének az alkotmányos keretek betartásával a jogalkotó pontosan miként tesz eleget”.

Azonban az alkotmánybírók többsége a hvg.hu cikke szerint úgy látta: azt az Ab nem ítélheti meg, hogy a Debreceni Törvényszék helyesen látta-e a kérdés egyértelműségét, mert ez nem feladata. A bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést az Ab nem lát, ezért

Különvéleményt Szabó Marcel és Schanda Balázs alkotmánybíró adott be. Emlékeztettek rá, hogy a debreceni választási bizottság korábban az LMP azonos szövegű, de 130 helyett 450 köbméteres vízigényről beadott kérdését jóváhagyta – csak aztán az LMP mégsem kezdett aláírásokat gyűjteni –, és erre nincs magyarázat. „Az a jogértelmezés, amely két, nem csupán azonos tárgyú, de lényegileg is ugyanolyan módon megfogalmazott kérdés egyértelműségét homlokegyenest ellenkezően ítéli meg anélkül, hogy érdemi magyarázatot adna az eltérő megítélés jogi indokaira, … szélsőségesen önkényes és nyilvánvalóan alaptörvény-ellenes, mely végeredményben a helyi népszavazáshoz való, Alaptörvényben biztosított jog gyakorlását is teljes mértékben ellehetetleníti.” Ennek alapján „semmilyen, a helyi közügy körébe tartozó kérdésben nem lehetséges helyi népszavazást kezdeményezni, lehetetlenné téve egy Alaptörvényben biztosított jog gyakorlását”.

Szerintük a panaszt érdemben kellett volna vizsgálni, és a Debreceni Törvényszék végzését meg kellett volna semmisíteni.

Mint arról lapunkban többször beszámoltunk, Debrecenben a helyiek jelentős része ellenzi az építkezést. A Civil Fórum Debrecen Egyesület friss közvélemény-kutatásából, amelynek eredményeit két önkormányzati képviselőjük, Gondola Zsolt és Illés-Rácz Mariann osztotta meg a nyilvánossággal, az derült ki, hogy a korábbinál is több debreceni ellenzi, hogy a város határában akkumulátorgyár épüljön.