Augusztus 1-jétől Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium eddigi uniós ügyekért felelős államtitkára lesz az EU-s ügyekért felelős miniszter a kormányban – jelentette be Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kinevezést az is indokolja, hogy 2024 második felében Magyarország tölti be az unió soros elnöki tisztét, így az új miniszter feladata az elnökségre való felkészülés koordinálása az ország uniós szövetségeseivel, illetve a kormányon belül a szaktárcákkal is.
A Gulyás-féle indok azonban nem igazán erősíti meg Bóka miniszteri kinevezését, hiszen Magyarország 2011 első felében már ellátta az uniós soros elnöki feladatait, s akkor a felkészülést és az elnökséggel kapcsolatos teendőket a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkársága irányította Győri Enikő fideszes EP-képviselő vezetésével. Akkor egyébként ugyanúgy felmerült, mint az elmúlt napokban, hogy Magyarország alkalmas-e a tisztség ellátására: 2011-ben éppenséggel az új médiatörvény váltott ki tiltakozásokat kül- és belföldön egyaránt, míg jelenleg az uniós értékek hazai helyzete okoz aggodalmat. Az Európai Parlament június eleji állásfoglalásában el is ítélte a magyar kormány EU-ellenes kampányait, amelyek azt a célt szolgálják, hogy eltereljék a figyelmet az unió alapértékeitől való magyarországi eltérésről és az országban elharapódzott rendszerszintű korrupcióról.
EU-s ügyekért felelős minisztere is lesz az Orbán-kormánynak, gyorsan törvényt is módosítanak miattaAzt ugyan Gulyás nem említette, hogy Bóka János önálló minisztériumot kap vagy tárca nélküli miniszterként felel a területért, ám hétfő délután a parlament honlapján megjelent egy törvénymódosítási tervezet, mely szerint Európai Uniós Ügyek Minisztériuma néven új tárca jönne létre. Ehhez azonban módosítani kell a minisztériumokról szóló tavalyi jogszabályt, és erről még a parlament nyári szünete – a rendkívüli ülésszak péntekig tart – előtt szavazni kell a képviselőknek.
Ha Varga Juditnak nem kell távoznia a minisztériuma éléről, a Fidesznek eszébe sem jut, hogy önálló tárcát kapjanak az uniós ügyek
– mondta lapunknak Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző. – Ez egy folyamat sokadik kényszerlépése: Szijjártó Péter külügyminiszterként a keleti nyitással és mindenféle gazdasági ügyekkel foglalja el magát, Navracsics Tibornak az uniós pénzek begyűjtésén kell fáradoznia, Varga Juditot a különféle kényes ügyei miatt pedig jobbnak látták eltávolítani a kormányból. Az utóda, Tuzson Bence viszont nem ért az uniós ügyekhez, így nem maradt más lehetőség, mint egy hozzáértőt kiemelni, ha már a saját táborban nem akadt alkalmas személy a posztra. Bóka János kinevezése amúgy logikus lépés, hiszen ismert az EU iránti elkötelezettsége, és adhat egyfajta új európai arcot a kormány politikájának, amire amúgy komoly szükség is lenne.
Hasonlóképpen jó döntésnek nevezte Bóka János kinevezését Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, korábbi SZDSZ-es külügyi államtitkár és EP-képviselő, akinek brüsszeli stábjában dolgozott annak idején a leendő miniszter.
– Felkészült szakember kerül a posztra, aki hosszú ideje ezen a területen dolgozik – jelentette ki lapunknak. – Igazából nem tudom, mi a kormány szándéka az új minisztériummal, s annak vezetőjével:
nem hiszem, hogy felismerték és belátták volna, hogy az eddigi uniós politikájuk teljesen elhibázott, és új irányt keresnek, ám ha mégis így lenne, akkor első lépésnek remek megoldás Bóka János kinevezése.
Szent-Iványi István szerint az önálló uniós minisztérium felállítása önmagában nem jelent semmit, az EU-ban vannak országok, ahol külön tárca foglalkozik az ilyen ügyekkel, máshol csak tárca nélküli miniszter, de akadnak olyanok is, ahol államtitkári szinten kezelik a teendőket. Úgy vélte, idehaza az önálló minisztérium nem hoz gyakorlati változást,
inkább csak státuszbeli jelentősége lesz, hogy az Általános Ügyek Tanácsában miniszteri szinten képviseli majd magát az ország.
A Fidesz-KDNP a 2010-es hatalomra kerülése óta amúgy eddig nem érezte szükségét önálló EU-ügyi minisztériumnak. A második Orbán-kormányban a Martonyi János vezette külügy, a Matolcsy György, majd Varga Mihály irányította nemzetgazdasági tárca, a Fellegi Tamás, aztán Navracsics Tibor, végül Németh Lászlóné vezette fejlesztési, valamint a Fazekas Sándor irányítása alatt álló vidékfejlesztési minisztérium között oszlottak el az uniós ügyek. Négy évvel később, 2014-ben az új kabinetben a külügy-, majd a hozzácsapott külgazdasági minisztérium (Navracsics Tibor, majd Szijjártó Péter) mellett az emberi erőforrások- (Balog Zoltán), a földművelésügyi- (Fazekas Sándor), az igazságügyi (Trócsányi László), a fejlesztési (Seszták Miklós) és a nemzetgazdasági (Varga Mihály) tárca, valamint a Miniszterelnökség (Lázár János) felelt az egyes EU-s területekért.
A negyedik Orbán-kormányban a Miniszterelnökség (Gulyás Gergely), az Agrárminisztérium (Nagy István), az Emmi (Kásler Miklós), az igazságügyi (Trócsányi László, majd Varga Judit), az innovációs és technológiai (Palkovics László) és a Pénzügyminisztérium (Varga Mihály) jutott szerephez a külügy (Szijjártó Péter) mellett, míg tavaly óta a külügy és külgazdaság (Szijjártó Péter), az igazságügy (Varga Judit), a már megszűnt technológiai és ipari (Palkovics László), az agrár (Nagy István), az építési és közlekedési (Lázár János), a gazdaságfejlesztési (Nagy Márton) és a területfejlesztési (Navracsics Tibor) tárca kapott ilyen-olyan, az EU-val kapcsolatos feladatot. A fő csapásirányt utóbbi, valamint az igazságügyi minisztérium jelölte ki, ám Varga Judit múlt heti lemondását követően utóda, Tuzson Bence állítólag maga kérte Orbán Viktor kormányfőtől, hogy egy „tiszta” igazságügyi tárcát vezethessen, így az uniós ügyeket leválasztották az IM-ről, s augusztus 1-től Bóka János önálló miniszterként veszi át a feladatot.
Volt képviselőjelölt és egyetemi docens is
A 45 éves leendő tárcavezető jogi diplomája megszerzése után előbb a Szegedi Tudományegyetemen Állam- és Jogtudományi Kara Nemzetközi jogi és Európa-jogi Tanszékén, majd az Információs Hivatalban dolgozott, 2004-től öt éven át képviselői munkatárs volt az Európai Parlamentben Szent-Iványi István SZDSZ-es EP-képviselő asszisztenseként, és 2009-ben szabad demokrata EP-képviselőjelöltként indult az európai parlamenti választáson. Mivel nem került be az EP-be, tanársegédként, majd adjunktusként dolgozott a szegedi jogi karon, később a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense, 2016 és 2017 között a dékánhelyettese lett. Ezután két évig az Országos Bírósági Hivatal Magyar Igazságügyi Akadémia igazgatójává lépett elő, 2018-tól lát el kormányzati feladatokat: államtitkárként felel különféle uniós ügyekért.
