Agócs János elnöki tisztségéről történő lemondása nincs hatással az Országos Roma Önkormányzat törvényes működésére – erről levélben tájékoztatta képviselőtársait Lakatos Oszkár, az ORÖ általános elnökhelyettese, aki aláírási joggal felruházva jelenleg az elnöki teendőket is ellátja.
Sajátos módon előzőleg Varga Ferenc, a Jobbikból a Demokratikus Koalícióba átigazolt roma parlamenti képviselő jelentette be a közösségi oldalán, hogy Agócs János lemondott posztjáról. Ahogyan azzal több cikkben is foglalkoztunk, Agócs János a gyanú szerint 30 millió forintért árulta az ORÖ elnöki tisztségét: a hatóságok tavaly tetten érték, amikor egy kecskeméti csárdában átvette a kenőpénz első részletét, 18 millió forintot. Letartóztatását ez év elejéig meghosszabbították, de – miután beismerő vallomást tett – már a határidő lejárta előtt, novemberben szabadlábra helyezték. Az ORÖ közgyűlésein azóta sem jelent meg. Először szabadságra ment, majd betegállományba vonult.
Hiába engedték ki Agócs Jánost, nem tért visszaÓriási a felháborodás az ORÖ-ben, haragszanak az elnökre, de arra is, aki lebuktattaVarga Ferenc úgy tudja, hogy Agócs csak az elnöki tisztségéről mondott le, képviselői mandátumát megtartja. Ebben az esetben – közölte – új elnököt választ az Országos Roma Önkormányzat. A politikus szerint azonban mostani állapotában az ORÖ-nek ezt nem lenne szabad megtennie. Eddigi tevékenysége alapján ugyanis a testület többségét alkalmatlannak tartja Magyarország legnagyobb kisebbségének az érdekképviseletére.
„Oszlassátok fel magatokat, ne roncsoljátok tovább a magyar cigányság megítélését!”
– javasolta a DK-s képviselő.
Lakatos Oszkár kérdésünkre megerősítette, hogy az elnöki posztról távozó Agócs János megtartja képviselői mandátumát, ám Varga Ferenc másik állítását vitatja: az ORÖ-nek szerinte nincs olyan jogszabályi kötelezettsége, hogy ebben a helyzetben új elnököt kell választania. Képviselőtársainak küldött levelében Lakatos azt írta, hogy
az elnök lemondásával összefüggő hivatalos tájékoztatási kötelezettségének a „hatályos nemzetiségi joganyagban foglaltaknak” megfelelően a soron következő közgyűlésen kíván eleget tenni.
Kérdés, hogy mikor lesz a soron következő közgyűlés. A Belügyminisztérium – az ORÖ szerint jogsértő módon – több mint 1 milliárd forintot akar behajtani a roma testülettől. A tárca bírósági és adóhatósági eljárásokat indított, az ORÖ székházára végrehajtási jog bejegyzését kezdeményezte. Az országos önkormányzat inkasszóval terhelt számlájáról az adóhatóság minden pénzt leemelt, azon nincs egyetlen forint sem. Az ORÖ nem kapta meg a harmadik negyedévre járó állami támogatást. (Itt jegyezzük meg, hogy az országos önkormányzatot keményen bíráló Varga Ferenc a Belügyminisztérium eljárását egyetlen szóval sem kifogásolta.)
Lakatos Oszkár szeretné augusztusban összehívni a közgyűlést, de ez nagyban függ attól, hogy addig sikerül-e valamilyen megállapodásra jutni a Belügyminisztériummal. Pillanatnyilag ugyanis – mondta az elnökhelyettes – nemcsak az ORÖ hivatalának működtetésére és tiszteletdíjakra nincs pénz, hanem arra sem, hogy megrendezzék a közgyűlést, költségtérítést fizessenek a vidékről érkező képviselőknek.
Az ORÖ elnökhelyettese szerint a Belügyminisztérium csőbe akarta húzni a roma szervezetet„Ha lakat kerül rá, soha többé nem nyílik újra” – Veszélyben az ORÖ tiszapüspöki iskolája, júliusban már egyetlen alkalmazott sem kapott fizetéstNem ereszti az ORÖ-t a kormány, már egymilliárd forintnál is többet követel Pintér Sándor tárcája