Változatlanul látszattevékenységnek minősíti a Paks 2-es atomerőműről kiadott múlt hét végi és e hét eleji magyar és orosz közleményeket Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampányfelelőse. A nyilatkozatok nem utalnak semminemű érdemi, új fejleményekre. Ezek ráadásul titokban maradhatnak, mivel egy kormányzati módosítás révén a két fél közötti, friss megállapodásokat immár a parlamentnek se kell bemutatni. Miközben a két ország között 2014-ben aláírt szerződés alapján a két tervezett, 5-ös és 6-os számú blokkból az elsőnek két év múlva már üzemelnie kellene, egyelőre a teljes beruházás tényleges megindításához szükséges, érdemi engedély is hiányzik. Ennek kiadására ráadásul az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) voltaképp határideje sincs – hangsúlyozta a környezetvédő szervezet szakértője.
A paksi bővítés előkészítésének lezárásaként aláírták a kivitelezési szerződés módosítását – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) múlt hét pénteken. Ezzel megindulhat a „valódi, fizikai építkezés” – idézték Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert. A tárcavezető videóhívás keretében tárgyalt Alekszej Lihacsovval, a kivitelezés mögött álló Roszatom vezetőjével és személyesen fogadta Alekszandr Merten projektigazgatót, az orosz állami vállalat atomerőmű-építéssel foglalkozó cégének alelnökét. Utóbbival közös sajtótájékoztatójukon a miniszter az újabb nukleáris reaktorblokkok építését az MTI tudósítása szerint változatlanul „kritikus nemzeti érdeknek” nevezte. (Meghívó híján lapunknak nem állt módjában az ügyről kérdéseket feltenni.)
Tovább trükközik az Orbán-kormány, hogy az oroszoké maradjon a paksi bővítésA pénzügyi, majd annak nyomán a kivitelezési szerződést „a megváltozott körülmények miatt” kellett módosítani. Így „gyorsabban, könnyebben és egyszerűbben” tudnak előre haladni. A munkaterületen már megépült 467 méternyi résfal. Kezdődik a hatos blokk alatti talajkitermelés, és „nagy erőkkel” folyik a további tervezés. Zajlik a hosszú gyártási idejű berendezések előállítása, és ősszel a talajszilárdítás is megindulhat. Mindezek nyomán a tárcavezető az ilyen kivitelezések kulcsmozzanatát, az úgynevezett első betonöntést „eredeti célkitűzésüknek megfelelően” 2024 végéig várja. A szerződésmódosítások révén „folynak a pénzügyi teljesítések”. A „nemzetközi beruházást” nem sújtja „semmilyen szankció”, a kivitelezésben „több nyugati vállalattal” is együttműködnek. Jelezte: a jövőben sem „engednek” semmilyen, a nukleáris iparral szembeni, nemzeti érdekeinket sértő, európai kereskedelmi korlátozást. A jövőben azok az országok lesznek erősek, amelyek maguk állítják elő az általuk felhasznált energia nagy részét. Márpedig szerinte Magyarország földrajzi és természeti adottságai tükrében csak atomerőművekkel állíthat elő nagy mennyiségű, biztonságos, környezetkímélő és olcsó energiát - véli. Márpedig „az energiaellátás fizikai kérdés: a kívánságműsor hétvégenként van a rádióban meg a tévében” – fogalmazott. Ezért, aki „gáncsolja” a paksi projektet, az Magyarország, a magyar nemzeti érdek ellenfele - fűzte hozzá.
Szijjártó Péter: Aki gáncsolja a paksi projektet, az bizony Magyarország ellenfeleA Paks 2 atomerőmű fővállalkozója, a Roszatom mérnöki részlegéhez tartozó Atomsztrojekszport hozzákezdett a helyszínen az új VVER-1200-as blokkok kivitelezési munkálataihoz – tette közzé hétfőn az orosz állami társaság. Ennek részeként az orosz vállalat alvállalkozója, a Duna Aszfalt Kft. megkezdte a leendő 6-os blokk munkagödrének talajkiemelési előkészületeit. A Bauer Magyarország nevű alvállalkozó pedig előkészíti a talajszilárdítást és folytatja a résfal építését – írják az oroszok. (Míg a Duna Aszfalt a kormányközeli Szíjj Lászlóé, a Bauer német.)
A kivitelezési szakasz azután vette kezdetét, hogy a magyar és az orosz fél 2023. augusztus 18-án aláírta a két új atomerőművi blokk létesítéséről szóló szerződés módosítását. Ezt követően a megrendelő, vagyis a Paks II. Atomerőmű Zrt. „értesítette” a fővállalkozót arról, hogy a projekt a második, kivitelezési szakaszba lépett.
A 6-os blokk alatti, négy futballpályányi területről az ősz végére 5 méteres mélységig körülbelül egymillió köbméter földet termelnek ki. Az „engedély” nyomán az oroszok elkezdik a „főépítmények létesítésének megkezdését” és indulhat a főberendezések gyártása is. A beruházás mintegy 10 ezer munkahelyet jelent – írják ünnepélyes hangulatú közleményükben.
Engedélyezték a csúszást
Ez év októbere helyett 2024. tizedik haváig elegendő kitermelni az 5. és 6. blokk alatti, 5 méteres mélységű talajt – áll az OAH augusztus eleji engedélyében. Ennek előzményeként rögzítik, hogy az engedélyt eredetileg 2021-ben adták ki. Tíz napra rá indulatos közleményben tisztázták: a talajelőkészítési és résfalazási engedélyek kiadása után a beruházó azonnal megkezdhette volna a munkálatokat. Ezekkel nem kellett megvárniuk az (egy éve kiadott) létesítési engedélyt. A határidőt a beruházó késése miatt hosszabbították meg – szögezték le.
Ez még csak előkészítés, hiányoznak engedélyek
Mivel a jelek szerint máig nem teljesültek az OAH által épp egy éve kiadott „létesítési engedély” úgynevezett „visszatartási pontjai”,
ennek híján Pakson változatlanul semminemű, a nukleáris biztonságot érintő beruházás nem kezdődhet meg
– szögezte le a hivatalos közlések kapcsán megkeresésünkre Perger András. Ezek a többletfeltételek elsősorban az úgynevezett frissített Nukleáris Biztonsági Jelentés benyújtását és elfogadását igénylik – tette hozzá. A felek ünnepélyes bejelentéseikben láthatólag gondosan kerülik annak tényszerű közlését is, hogy mely szerződést miben módosították. Ráadásul ezt egy új, kormányzati intézkedés révén már a parlamentnek sem kell bemutatni. Mindazonáltal másodlagos jelek arra utalnak, hogy a változtatások nem érintenek lényeges pontokat. Legalábbis az Európai Bizottság néhány hét alatt láttamozta a hozzájuk benyújtott iratokat.
Így vélhetőleg sem a 2014-ben meghatározott,
12,5 milliárd eurós költségkeretet, sem a fővállalkozó személyét, sem a 2030-as átadási időpontot nem módosították.
Pedig Lantos Csaba energiaügyi miniszter már ez év elején 2032-t említett. Sőt nemrég 2031-et már a szerződéses időponthoz láthatólag a végsőkig ragaszkodó Szijjártó Péter sem zárta ki. Perger András szerint a Roszatom az utóbbi évtizedek során általában 8-10 év alatt húzott fel atomblokkokat, mégpedig a – Pakson a miniszter által most jövő év végére tett – első betonöntéstől számítva. Ebből tehát inkább 2032-2034 következik. De az oroszok az Unió jogi környezetében, miként nálunk is, látványosan lassabban haladnak. És ezeket a háború és a hozzá kapcsolódó, ellenséges nemzetközi hangulat sem könnyítette. Megtévesztő Szijjártó Péter ama megjegyzése is, mintha a 2024-es első betonöntés az eredeti ütemtervet követné. Hisz az eseményt az elmúlt évek során is rendre a következő vagy az azutáni évre tették. Így 2018 végén a Roszatom 2019-2020-at várt. De Szijjártó Péter még tavaly májusban is a mostanihoz hasonló magabiztossággal tette az első betonöntést 2023 második felére.
A telephelyen most zajló építkezési munkálatok ugyanakkor – a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség besorolása szerint - változatlanul előkészítésként értelmezhetők – szögezte le Perger András. Ráadásul a talajvíz kizárása érdekében a résfalazásra is csak utólag kötelezte a feleket a hatóság, amelynek költségviselését a szakértő kevéssé látja át. A talajkitermelésre utaló bejelentések szintén megtévesztők: az OAH a talajvízprobléma miatt az 5. éa 6. blokk alatti munkagödröt ugyanis egyelőre nem engedi az eredeti, 22 méteres, csak a talajvíz 5 méteres szintjéig kiásni. Az 5-ös blokk alatti, ebbéli tevékenység lezárásával most a 6-os következik.
A felek megfogalmazása ellenére tehát
a beruházás "gyorsítása" kapcsán új, hatósági „engedély” nem született: arról (amúgy szokásos módon) csak a felek egyeztek meg egymás között.
A jelek szerint ugyanakkor a fejlesztést az Ukrajna elleni orosz támadás tovagyűrűző kereskedelmi korlátozásaitól a hasonló uniós terveket folyamatosan vétózó magyar kormánynak (EU-szerte immár egyedüliként) mindeddig „sikerült” megvédenie. Bár az elszámolást végző Vnyesekonombank pénzügyi szankciós listára került, a felek mára találhattak áthidaló megoldást. Igaz, a lankadatlan brüsszeli szankciós felvetések a közeget változatlanul nem teszik támogatóvá. (Bár az EU területén jelenleg működő, orosz tervezésű blokkok amerikai fűtőanyagutánpótlására hazai részvétellel zajlanak a brüsszeli tárgyalások, ennek megvalósíthatóságát a szakértő 6-7 évre teszi.)
A Paks 2-es szerződések módosítását viszont a valóságban nagyrészt az a „körülmény” tette szükségessé,
hogy az elmúlt évek során sem az orosz fővállalkozó, sem a magyar megrendelő nem bizonyult képesnek a hazai és az uniós előírásoknak megfelelő terveket letenni a hatóság asztalára.
Így az eredeti ígéretekhez képest már legalább fél évtizedes a csúszás. Az engedélyezés változatlanul, kizárólag az OAH felelőssége. A hatóság működését a kormány tavaly átalakította: az elnöki székbe az Orbán-kormány addigi energiaügyi helyettes államtitkára ült. Ráadásul tavaly az OAH úgy adta ki a beruházás legfontosabb hatósági mérföldköveként emlegetett „létesítési engedélyt”, hogy abban az összes, lényeges, további mozzanatot újabb hozzájárulásokhoz kötötték. A Greenpeace szakértője szerint tehát
a hatóság ellenállni látszik a gyorsítást célzó, kormányzati nyomásnak.
Bár a nyár elején, amikor kiderült, hogy Berlin akadályozza a Siemens Paks 2 számára gyártott berendezéseinek leszállítását, kiváltásukra a – még új fővállalkozóként is felmerülő - franciák ajánlkoztak, ez a téma azóta elült. A környezetvédő szervezet természetesen, változatlanul ellenzi Paks 2 megépítését, ami amellett, hogy veszélyes, drága, elavult szellemiséget idéz és valójában nem növeli az ország függetlenségét.
Jóváhagyta a paksi hitelről szóló szerződésmódosítást az orosz állami duma Bizonytalan Paks 2 biztonsága, az oroszok nem teljesítik az Orbán-kormány atomálmaitTrükköznek a paksi szerződéssel, a parlament helyett elég Varga Mihály az orosz gigahitel feltételeinek átírásáhozPrecíz megvezetés
A résfal egy, az új blokkokat 2,5 kilométer hosszan körbeölelő, néhol 32 méter mélységig is nyúló, vízzáró réteg – írja a Paks II. Zrt. Feladata részint, hogy az építkezés munkagödrébe ne vagy csak ellenőrzött módon és minimális mértékben kerüljön talajvíz. A másik, legalább ennyire fontos feladat, hogy a jelenlegi, Paks 1-es atomerőmű Paks 2-vel határos, 4-es blokkja alól, az építkezés nyomán, ne szivárogjon el az ott lévő a talajvíz. Ilyen eset ugyanis veszélyeztetné a reaktorblokk jelenlegi elhelyezkedését – vázolta Perger András. A résfalazás a talajvíz mínusz öt méteres szintjéig munkagödör mentén zajlik, elsőként a Dunához közelebbi, keleti oldalon – írja a magyar cég honlapja. Az első szakaszban vasbeton résvezető gerenda készül, ami a réselőgépekre szerelt résmarkoló precíz megvezetésére szolgál. A réselőgéppel kiásott, 32 méter mély rés állékonyságát a folyamatosan utántöltött és megfelelő szinten tartott cementes és bentonitos zagy biztosítja.