Magyarország addig még csak megvitatni sem hajlandó az ukrajnai fegyverszállítások további európai uniós finanszírozásának ügyét, amíg Kijev nem távolítja el az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról és nem adja vissza a kárpátaljai közösség elvett jogait – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Toledóban.
A külügyminiszter nem engedett a nyomásnak
A külügyi tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter az európai uniós külügyminiszterek informális ülését követően arról számolt be, az ukrajnai háborúval kapcsolatos napirendi pont ismét világossá tette, hogy tovább kell erősíteni a béke hangját, mert a nagy többség még mindig a háborúval van elfoglalva.
Közölte, hogy a többségi álláspont a fegyverszállítások fenntartása, ami jól mutatja, hogy már mindenki hosszú háborúval számol, ezt bizonyítja az Európai Unió azon javaslata is, amelynek értelmében évi öt-öt milliárd eurót fordítanának katonai segítségnyújtásra a következő négy év során.
– Ez a megközelítés rendkívül elszomorító (.) Ilyenkor kell feltennünk a kérdést, hogy hány ember fog meghalni, hogy még mekkora pusztítást kell elszenvednie Ukrajnának a következő négy esztendőben – jelentette ki, hozzátéve:
„ez ellen a megközelítés ellen egyedül szólaltam fel a mai nap folyamán is. Mi nem akarunk még négy év háborút, mi azt akarjuk, hogy ez a háború minél előbb véget érjen”
Majd kiemelte, hogy nagy volt a nyomás annak érdekében, hogy Magyarország szavazza meg az újabb 500 millió eurós részletet a fegyverszállítások finanszírozására, valamint a 20 milliárd eurós csomagot a következő négy évre. Márpedig ez szavai szerint azt jelentené, hogy a háborúért semennyire nem felelős magyar adófizetők pénzéből a következő években több mint 80 milliárd forintot kellene befizetni.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy a kormány még csak megvitatni sem hajlandó ezt a javaslatot addig, amíg az ukrán hatóságok le nem veszik az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról.
Hatalmas ellentmondásnak nevezte, hogy miközben azt várják el tőlünk, hogy a magyar adófizetők pénzéből több tízmilliárd forintot fizessünk fegyverszállításokra Ukrajnának, addig Ukrajna a hárommillió magyar ember bankszámláját vezető legnagyobb bankot a háború nemzetközi szponzorának tartja.
Amint arról lapunk elsőként beszámolt, az ukrán Nemzeti Korrupció-megelőzési Ügynökség (NAZK) május 4-én minősítette a háború szponzorának az OTP-t. A NAZK azzal indokolta a döntést, hogy az OTP továbbra is jelen van Oroszországban, és kedvezményes hitelnyújtási feltételeket biztosít – beleértve a törlesztések halasztásának lehetőségét – a mozgósítás során behívott vagy szerződéses orosz katonák számára is. Az ottani leányvállalatok a 377-FZ jelzésű oroszországi törvényre is hivatkoznak, amely a „különleges katonai műveletben” (háborúban) részt vevő katonákra is kiterjed, a jogszabályban pedig külön említik is a szakadár „Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot”.
Megszólalt az OTP, méltatlannak tartja, hogy Ukrajnában a háború szponzorának nyilvánítottákVégül nem volt hatszemközti tárgyalás
Szijjártó Péter az eseményről közzétett Facebook-videójában arról is beszélt, hogy Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hatszemközti tárgyalást kezdeményezett a mai napra ez ügyben vele és az ukrán diplomácia vezetőjével, Dmitro Kulebával.
– Én örömmel elfogadtam az Európai Unió főképviselőjének a javaslatát, hogy legyen egy ilyen tanácskozás, de az ukránok ezt visszautasították, nem voltak hajlandóak erről tárgyalni
– mondta, és hozzátette, hogy Borrell ismertette a közösség jogászainak szakvéleményét is, akik úgy ítélték meg, az OTP semmilyen EU-s jogszabályt vagy szankciót nem sértett meg a működésével, így ezzel is megerősítést nyert a listázás elfogadhatatlansága.
Ukrajna a terrorizmus nemzetközi támogatójának nyilvánította az OTP-tTizenötezer diák „elukránosítása” kezdődik
A miniszter az MTI összefoglalója szerint a kárpátaljai magyarok helyzetét is érintette, és sérelmezte, hogy szeptember 1-től gyakorlatilag elkezdődött mintegy 15 ezer diák „elukránosítása”, miközben Magyarországon több mint ötezer menekült gyerek folytathatja a tanulmányait.
A nemzetközi jog súlyos megsértésének nevezte a Kijev által elfogadott új szabályozást, és közölte:
hazánk számára ez lesz a fő szempont, amikor majd az EU ősszel vizsgálni kezdi, hogy mennyiben felelt meg Ukrajna az elvárásoknak a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.
Szijjártó Péter mindemellett arról is beszélt, hogy
ezúttal is volt tagállam, amely felvetette az orosz nukleáris ipart célzó szankciók szükségét, de a kormány ebben továbbra sem fog engedni. Egyrészt azért, mert ez ellentétes a nemzeti értékekkel, másrészt mert a nukleáris szankciók jól mutatják, hogyan rombolják a szankciók az európai gazdaság versenyképességét, és hogyan néznek egyesek hülyének minket.
Nyugat-Afrikában stabilitásra, nyugalomra, békére van szükség, különben újabb migrációs hullámok indulhatnak onnan, amit az EU a jelenlegi helyzetben nem tudna kezelni. Brüsszel pedig folyamatosan inspirálja a migrációs folyamatokat.