A 2023. évben az állami fenntartású köznevelési intézményekben energiafelhasználást korlátozó intézkedések bevezetését a tárca nem tervezi – közölte a Népszavával a Belügyminisztérium (BM), miután arról érdeklődtünk, az idei télen is érvényben lesz-e az a szabályozás, amely szerint az állami általános iskolákban legalább 20 Celsius-foknak kell lennie, a középiskolákban viszont nem lehet 18 Celsius-foknál melegebbre fűteni a léghőmérsékletet.
A kormány tavaly ősszel rendeletben írta elő, hogy energiatakarékossági okok miatt az állami intézményekben nem lehet több 18 Celsius-foknál, kivéve az egészségügyi, gyermekvédelmi, bentlakásos szociális ellátást nyújtó intézményekben és a bölcsődékben. Továbbá azokban az oktatási intézményekben, ahol 14 évesnél fiatalabb gyerekek vannak, a hőmérsékletnek legalább a 20 Celsius-fokot kell elérnie.
„A focializmust építjük, nem a jövőt?” – Fénymásolni sem szabad, a 18-20 fokot viszont ellenőrizni akarja a tankerület az iskolákbanBár a BM tájékoztatása szerint ilyen korlátozásokra idén nem kell készülni, a vonatkozó kormányrendelet még mindig hatályban van. Érdeklődtünk a szaktárcánál, tervezik-e hatályon kívül helyezni a rendeletet, de erre a kérdésünkre nem kaptunk választ.
Ugyanakkor kiderült,
hogy vannak olyan állami oktatási intézmények, ahol idén télen is spórolni kell.
A Népszava értesülései szerint a tankerületi központok a napokban kaptak tájékoztatást a Klebelsberg Központtól (KK) energiatakarékossági intézkedések bevezetésére. Érdeklődtünk a KK-nál, ha a kormány nem tervez korlátozást, miért van erre szükség. Válaszukban mindössze annyit írtak,
a tankerületi központok és az intézmények a hatályos jogszabályoknak megfelelően járnak el, azokat meghaladó intézkedések bevezetéséről nem kaptak tájékoztatást a tárcától.
Több szakképző intézményben viszont már kiadták az utasításokat: egy lapunkhoz eljutott levél szerint, amit a Szegedi Szakképzési Centrum küldött ki szeptember végén az irányítása alatt álló iskoláknak, a szakképzési centrumokban továbbra is szükséges a „szigorú energiatakarékossági intézkedések” meghozatala és betartása, amelyek minden tanulóra, alkalmazottra kötelezőek.
– A fenntartó elvárása és a hatékony gazdálkodás érdekében a 2022/2023-as tanévre elfogadott energiamegtakarítási intézkedési tervek aktualizálása és kiadása szükséges az előttünk álló tanévre, intézményenként és a Szegedi Szakképzési Centrum összességére – írták.
Ezt követően 17 pontban sorolták fel, mire kell kiemelt figyelmet fordítani. Ezek közé tartozik
a használaton kívüli helyiségek fogyasztóinak lekapcsolása – például a világítás –,
rövid, de „intenzív” szellőztetések,
továbbá a használt helyiségekben a fűtési időszakban a belső hőmérséklet maximum 20 Celsius-fokon tartása.
Az, hogy akár 20 fokos meleg is lehet, megengedőbb szabályozásnak számít a 18 fokhoz képest, ám így is korlátozást jelent. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló miniszteri rendelet ugyanis szellemi munka esetén minimum 20-22 fokban határozza meg a hideg évszakban biztosítandó léghőmérsékletet.
– A fűtés csak indokolt esetben, időszakosan üzemeljen, munkanapokon 06:00-16:00 óra között, ezen időszakon kívüli időben, valamint hétvégén és tanítási szünetekben temperáló fűtés (térhőmérséklet 15-16 Celsius-fokon tartása) alkalmazása szükséges – olvasható a dokumentumban.
Azokban a termekben, ahol hőérzékelő távvezérlők vannak, azokat gyakran kell ellenőrizni, a léghőmérsékletet is naponta mérni és rögzíteni kell. A feladatok elvégzésére az iskolavezetésnek egy „energetikai mérésért felelős személyt” kell megbíznia, aki lehet a gondnok, karbantartó, fűtő is.
Mindemellett megtiltották az elektromos fűtőberendezések használatát, a háztartási berendezéseket (mikrosütő, kávéfőző, vízforraló) pedig csak takarékosan lehet használni.
A levélben kitértek arra is, hogy a fűtést az őszi, a téli és a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási napon, 14:00 órakor át kell állítani temperáló fűtésre, és az első tanítási napot megelőző munkanapon lehet visszakapcsolni.
Több tucat iskolában indult ellenőrzés, a legtöbb esetben amiatt, mert a tanulók lemorzsolódásának mértéke magasabb volt a megyei vagy az országos átlagnálMár a napközi sem számít százszázalékos pedagógiai munkának, a semmiből bérelvonással sújtottak három budapesti pedagógustTöbb mint ezer tanárt űzött el a pályáról Orbán-kormány, de Rétvári Bence ezt sikernek tartjaItt az európai statisztika, Magyarországon évi 10 ezer euró alatt, Dániában 50 ezer euró felett vannak a kezdő tanári fizetések