Kedden ütemtervet írt alá a helyszínen a Paks 2-es atomerőmű-bővítés „elkövetkező éveire” Alekszej Lihacsov, az atomerőmű-bővítésben fővállalkozóként részt vevő, orosz állami Roszatom vezérigazgatója, valamint a beruházásért a magyar kormány részéről felelős Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A bejelentés ünnepélyességéhez képest az elfogadott ütemtervről Facebookon közvetített „sajtótájékoztatójukon” érdemi részleteket nem árultak el. Hacsak azt nem, hogy az elmúlt évtized során mind későbbre tolódó átadási időpontok számszerű megjelölése helyett ezúttal, egybehangzóan, már csak a „jövő évtized elejére” ígértek hálózati csatlakozást. Igaz, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szabályai szerint az átadás nem ez, hanem a kereskedelmi üzemkezdet.
Szijjártó Péter azt ígéri, a 2030-as évek elején termelni fognak az új blokkok PaksonA nukleáris alapú áramtermelésnek Szijjártó Péter és Alekszej Lihacsov szerint sincs alternatívája. Ezt számos szakember másként látja, sőt, korábban, más összefüggésben e hozzáállást Orbán Viktor is élesen bírálta. De vélhetőleg a világ államainak atomerőművet nem működtető négyötöde - termelés szerint kilenctizede - sem osztja ezt az éles nézetet. A külgazdasági és külügyminiszter azt is megismételte, hogy a nukleáris energiával szembeni támadásoknak nincs „semmifajta” alapjuk. A Fidesz által érzékelt valóságban ezek szerint nem szerepel, hogy a 2011-ben megsérült fukusimai blokkok sugárzó hűtővizét, más megoldás híján, jelenleg is az óceánba eresztik, vagy hogy a zaporizzsjai atomerőmű körül dúló harcok folyamatosan nukleáris katasztrófával fenyegetik Európát.
Greenpeace: Példátlan nukleáris válság alakult ki az orosz megszállás alatt álló ukrajnai Zaporizzsja AtomerőműnélJapán elkezdte az óceánba engedni a fukusimai atomerőmű hűtővizétSzijjártó Péter ezúttal úgy fogalmazott, „a paksi bővítés már nem a papírmunkáról szól”, hanem „végleg” megkezdődött az új atomblokkok építése. Bár a külügyi tárca által kiküldött MTI-tudósítás szerint a miniszter a reaktorépítés indulását jelentette be, valójában az azokat magukba foglaló blokkokat említette. De a valóság ezt is cáfolja:
bizonyos, elkerülhetetlen papírmunkák ugyanis az új atomblokkok építését is akadályozzák.
Bár - amiként arra a miniszter is emlékeztetett - a beruházás tavaly augusztusban létesítési engedélyt kapott, az ebbe foglalt, biztonsági „visszatartási pontokat” az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) máig nem oldotta fel. Addig viszont a NAÜ szabályai az érdemi építkezés megkezdését is tiltják.
Az építés kezdetét nem ideológiai kinyilatkoztatások, hanem az „első betonöntés” határozza meg, ami viszont szintén a visszatartási pontok teljesítéséhez kötött.
Tekintve, hogy az OAH, saját bevallása szerint, a visszatartási pontokkal kapcsolatban sem tett soha, senkinek, semmiféle ígéretet, szakértők furcsállják, hogy a magyar és az orosz fél ilyen ismeretek híján miként alkothat ütemtervet.
A fideszes politikus számot adott az előkészítő munkálatok állásáról is, ezzel voltaképp cáfolva bevezető szavait, miszerint a beruházás most bármiféle új szakaszba lépne. Eszerint a két tervezett blokk közül, az 5-ös számú után, 5 méteres mélységig, a 6-os számú helyén is kiásták a földet. Bár Szijjártó Péter szerint a gödörmélyítés 23 méterig folytatódik, beszédéből kimaradt, hogy ez újabb OAH-engedélyt igényel, amit ráadásul - a hatóság legutolsó, múlt havi tájékoztatása szerint -
az állami Paks II Zrt. még nem is igényelt.
Az OAH nem áll ellen
Bár az ügyben fontos szerepet játszó OAH-t szokás szerint a Pakson felszólalók egyike sem hozta szóba, a látszat ellenére a kabinet és a - 2021 óta az addigi energiaügyi helyettes államtitkár, Kádár Andrea Beatrix vezette – szerv között nincs éles ellentét. Legalábbis erre utal, hogy a kormány most parlament előtt fekvő törvénytervezetét, mely szerint az új atomerőmű kulcsfontosságú biztonsági renszereinek beépítésére vonatkozó „bejelentés” 15 napon túl a hatóság részéről elfogadottnak minősül, az OAH a hvg.hu minapi megkeresésére nem ítélte kockázatosnak.
A miniszter nem tért ki arra sem, hogy az OAH a talajvízkérdések megoldatlansága miatt engedélyezett 23 méter helyett csak 5 méteres talajkiemelést. A Roszatom saját közleménye szerint az ásást a Duna Aszfalt végezte; a cég a kormányközeli Szíjj Lászlóé. A sajtótájékoztató válogatott és szótlan közönsége Szijjártó Pétertől azt is megtudhatta, hogy a területet 2,7 kilométer hosszan, 32 méter mélységig körbeölelő, vízzáró szerepű résfalból 2 kilométer már elkészült. Mivel a tárcavezető ennek állásáról havonta beszámol, kiszámítható, hogy a haladási sebesség a kezdeti, napi 11 méterről mára 20 méterre nőtt. (Igaz, a résfalazás késése, OAH-berkekben, párját ritkító módon, némi nyilvános feszültséget keltett.) A tárcavezető beszámolója szerint mostantól összesen 75 ezer talajszilárdítási furatot is elhelyeznek. Az általa ismertetett, napi százas sebesség alapján e munkálat több mint két évet igényel. Az elkövetkező félév során további 60, a kivitelezést segítő épület kialakítását tervezik.
Alekszej Lihacsov biztosította a megrendelőt Paks 2 eljövendő üzemanyagellátásáról is. A beszéd lendületébe simuló vállalás azért figyelemre méltó, mert a magyar kormány – legalábbis Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tálalásában – idén, részben ugyanebből a célból, a francia Framatome-mal is felvette a kapcsolatot.
Ezen túlmenően a felek megismételték a témával kapcsolatos, ismert ideológiai-politikai tételeiket. Igaz, az orosz vezérigazgató Szijjártó Péternél érezhetően kevesebb vitatható állítással élt. Szokás szerint mindketten a beruházás megvédését és a sebesség fokozását ígérték. Kétségtelen: a két kormány közötti beruházási szerződés 2014-es aláírásakor az első új paksi blokk indulását még idénre ígérték.
Bejelentés van, haladás nincs
Alekszej Lihacsov utolsó, másfél hónappal ezelőtti, érdemi változásokat szintén nem hozó, helyszíni bejárása során az első betonöntést már 2025. elejére tette. A Roszatom-vezérigazgató sűrű magyarországi látogatásai, illetve Paks 2-vel kapcsolatos tárgyalásai során az ezzel kapcsolatos időbeli ígéretek is folyamatosan tolódnak. Igaz, az első betonöntésre most nem hangzott el új határidő. A vezérigazgatót szeptemberben azért Magyar Levente parlamenti államtitkár fogadta, mert Szijjártó Péter épp Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott az ENSZ New York-i közgyűlésén - a nyugati diplomaták közül egyedüliként – kétoldalú, baráti hangulatú megbeszéléseket.
