Szűk többséggel nyert, erre számított?
Erre, de számoltam azzal is, hogy nem választanak meg. A választás előtt két héttel lett végleges, hogy Kincses Gyula nem indul újra, és két napon belül derült ki az is, hogy én leszek az, aki a szűkebb körből tovább tudja vinni ezt a vonalat. Több hónapos hátrányban voltam a küldöttek megkeresésével, a programom ismertetésével.
A választási eredmény ismeretében mit tenne másként?
Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a kamarán belüli polarizáció megelőzésére. Az, hogy többen visszalépnek egy választástól, ha nem az általuk preferált jelölt kapja a legtöbb szavazatot az elnöki pozícióra, megosztottságra utal, és ez nem szerencsés. Azokkal a jelöltekkel, akikkel együtt dolgoztunk, beszéltünk erről, és arra az esetre, ha nem én kaptam volna a megbízást, csak egyikük mondta azt, hogy akkor ő nem vállalná a megmérettetést, de mindenki más ment volna tovább. Fontos, hogy a nézetkülönbségek ellenére is tudjunk együtt dolgozni a szakmai kérdésekben. Ezekben pedig nem nagyon van/volt különbség a kamara vezetéséért induló két csapat között.
Mit tud tenni a gördülékeny együttműködés érdekében?
A közösségépítés az egyik fontos feladatunk, továbbá sokkal több párbeszédet szeretnék a döntések megszületése előtt. Az elmúlt négy évben főleg az elnökségben meg a területi szervezetek tanácsában, azaz a megyék vezetői között folytak a viták. Ezt a kört szeretném szélesíteni például az országos küldöttekkel, akik tulajdonképpen a MOK parlamentje, a legfőbb döntéshozó testülete.
Technikailag ez hogyan valósítható meg?
A szombati küldöttgyűlés nemcsak új elnökséget választott, hanem elfogadott egy új ügyrendet, amely lehetőséget teremt arra, hogy online ülésezzünk, és írásban is szavazzunk dolgokról. Ez így sokkal rugalmasabb működést jelent, hiszen a kamara vezetősége könnyebben, gyorsabban el tudja érni, tudja reagáltatni a kamara tagjait.
Álmos Péter váltja Kincses Gyulát a Magyar Orvosi Kamara élénVegyes vezetése lett a kamarának, miután mindkét elnökjelölt csapatából kerültek be emberek. Az elnökség működése egyszerűbbé vagy bonyolultabbá válhat, mint a korábbi testületé volt?
Az orvoskamara szerepét illetően a két program között nem volt érdemi különbség. Kozma Gábor a „hogyanban” változtatott volna, mi pedig a függetlenségére nagyon is vigyázó szervezetet képzeltünk el, képzelünk el.
Eszerint azzal, hogy ön kapott többséget, a határozottabban szókimondó stílusra szavaztak a küldöttek. Van már konkrét terve arra, hogy mi a következő lépés?
Mindenképpen kezdeményezni fogom az együttműködés folytatását a kormányzattal, merthogy most is van együttműködés. Ugyanakkor a dolog a másik része, hogy a konfrontáció kerülésével nehezen tudom elképzelni a hatékony érdekképviseletet. De ez nem asztalborítást jelent, csak azt, hogy vannak olyan területek, sérelmek, amelyek továbbra is rendezést igényelnek. Ilyen például a kollégák kirendelése a központi kórházakból a területi kórházakba. Vagy az, hogy alapellátásban nem látják pontosan az orvosok: merre megy az átalakítás. Alapvető probléma, és nagyon fontos lenne az egészségügy minden szereplőjének, hogy lássuk, melyek a fő irányok a tervezett kormányzati reformban. Már van egy elsőfokú bírósági ítélet arról, hogy a Boston Consulting Group tanulmányát nem kell nyilvánosságra hozni, tiszteletben tartjuk ezt a bírósági döntést, de ettől a kormány még nagy vonalakban vázolhatná, hogy milyen elképzelései vannak. Az átalakítás csak így tud súrlódásmentesebbé, kiszámíthatóbbá válni mindenki számára, ha van jövőképünk is az egészségügyről.
Az az eddigiekből is tudható, hogy a kormány nem akarja engedni, hogy bárki belelásson az egészségügyi átalakításával kapcsolatban terveibe. Erre lát valami megoldási lehetőséget?
Azt gondolom, a döntéshozók is érzékelték, hogy bár a kormány egyes terveit kemény eszközökkel át tudta vinni, azok mégsem úgy működnek, ahogyan azt eltervezték. Például az ügyeleti rendszer működéséhez, amiről mindig sikerként számolnak be, nagyon komoly erőforrásokat kell megmozgatnia a háttérben a mentőszolgálatnak. És az is látható, hogy hosszú távon ez nem tartható. A kórházak gazdasági és szakmai integrációja sem zökkenőmentes. Például az egyetem környéki központokhoz odatettek több városi és vidéki kórházat, amelyek működtetése, fenntartása olyan extra terhet ró az egyetemi központokra, ami már azok működését is rontja, feszültségeket szít. A visszásságokat jeleznie kell az orvosi kamarának is. Mivel az orvosi kamara előrejelzései eddig beváltak, ez lehet alap arra, hogy talán jobban hallgatnak majd a figyelmeztetéseinkre arról, hogy mi az, ami gyakorlatban működhet, és mi az, ami nem.
Történt valami olyasmi a küldöttgyűlésükön szombaton, ami esetleg azt vonná maga után, hogy valaki törvényességi felügyeleti eljárással fordul a felügyeleti szervhez?
Nem tartom indokoltnak, de ez politikai döntés lesz. A kamarával kapcsolatos törvénymódosítás nagyon gyorsan és nem precízen történt. Emiatt a törvényben lettek pontatlanságok, ellentmondások. Mi azzal is próbáltuk a szabályosságot garantálni, hogy a felügyelőbizottságunk még a küldöttgyűlés előtt egyeztetett a törvényességi felügyeletet ellátó Takács Péterrel, jelezve neki, hogy milyen anomáliák vannak jogszabályban, amiket orvosolni kell, hogy minden rendben legyen. Egy szabályos, demokratikus választás zajlott, úgyhogy azt gondolom, hogy nincs ok aggodalomra.
Gratulált-e önnek már valaki a kormányból a választási sikeréhez?
Szombat este óta nem, de nem biztos, hogy a hétvégén ez elvárható.
„Az Orbán-kormány látta, hogy van erőnk, tehát el kell takarítania az útból” – Interjú a Magyar Orvosi Kamara elnökévelMegszületett a döntés, az Orbán-kormány kifizeti a kórházi adósságok kétharmadátEgyik pillanatról a másikra 15 ezer szakdolgozó tűnhet el az ellátórendszerből