Európai Parlament;Európai Bizottság;vizsgálat;Várhelyi Olivér;

2023-11-28 06:00:00

Vizsgálatot indítana az Európai Parlament, mélységesen aggasztja a magyar uniós biztos, Várhelyi Olivér magatartása

A gyanú szerint politikus félrenéz, ha a csatlakozásra váró országokban a demokratikus visszafejlődés jeleit látja.

Az Európai Parlament egy elfogadás előtt álló jelentésében ismét sürgeti az Európai Bizottságot hogy kezdeményezzen vizsgálatot annak megállapítására, hogy Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos magatartása és politikája megfelel-e az uniós normáknak. Az EU közös kül- és biztonságpolitikájának a végrehajtásáról szóló határozat kedden kerül az EP külügyi bizottsága, majd januárban a plenáris ülése elé.

„Az EP továbbra is mélységesen aggasztónak tartja azokat a jelentéseket, amelyek szerint a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos szándékosan törekszik rá, hogy megkerülje és csorbítsa az EU-hoz csatlakozó országok demokratikus és jogállamisági reformjainak központi jelentőségét” – áll a szövegben, amely megismétli az Európai Parlament korábbi felhívását egy független és pártatlan bizottsági vizsgálat lefolytatására.

A törvényhozó testület idén januárban elfogadott jelentésében már megfogalmazta ugyanezt az elvárást az EB-vel szemben, de Ursula von der Leyen bizottsági elnök akkor lesöpörte az asztalról a felvetést.

– Nagyon csalódott vagyok, hogy az elnök teljesen figyelmen kívül hagyta a felhívásunkat. Elég okunk volt rá, hogy csaknem egy éve előálljunk ezzel a kéréssel, de Várhelyi biztos úgy tesz, mintha mi sem történt volna – nyilatkozta a Népszavának Thijs Reuten holland szociáldemokrata EP-képviselő, aki a határozati javaslatba került megfogalmazás egyik szerzője. Felidézte az EP plenáris ülésén azóta történt incidenst, amikor a biztos egy bekapcsolt mikrofonba beszélve lehülyézte a képviselőket. (Ezt a politikus később cáfolta).

Reuten felemlegette azt is, hogy a magyar biztos azután utazott Belgrádba idén februárban egy 600 milliós EU-s támogatás ígéretével, hogy Aleksandar Vučić elnök Brüsszelben megtagadta egy megállapodás aláírását a kapcsolatok normalizálásáról Koszovóval. – Elvárom a bővítésért felelős biztostól, hogy bírálatot fogalmazzon meg, amikor akár a szerb elnök, akár Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság szeparatista vezetője vagy más olyat tesz vagy állít, ami aláássa a jogállamiságot vagy akár az ország alkotmányát. De Várhelyi félrenéz, ha a demokratikus visszafejlődés jeleit látja – érvelt az EP-képviselő, miért kezdeményeznek vizsgálatot.

A parlamenti jelentés egyik paragrafusában egyébként Magyarország is előkerül, ebben a képviselők aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy az ország még mindig blokkolja a részben az Európai Békekeretből (EBK) finanszírozott ukrajnai fegyverszállítások nyolcadik részletét. Az EBK a tagállamok befizetéseiből gazdálkodik és arra szolgál, hogy elősegítse a nemzetközi céljaikat: a béketeremtést, a konfliktusmegesőzést és a biztonság megerősítését. A kormányok részben ebből az alapból dotálják az Ukrajnának szánt fegyverszállításaikat, ám Magyarország ellenállása miatt jelenleg nem jutnak hozzá a pénzügyi támogatás nyolcadik, 500 milliós részletéhez. A magyar kormány sokáig azért akadályozta a közös döntést, mert az ukrán antikorrupciós ügynökség a háborút szponzoráló entitások közé sorolta az OTP Bankot. A pénzintézet egy ideje lekerült a listáról, a magyarok azonban garanciákat követelnek arra, hogy soha nem is kerül oda vissza. Egy uniós diplomata nemrégiben az orosz matrjoska-babához hasonlította lapunknak a magyar magatartást, mondván, hiába hajtod végre, amit akarnak, mindig újabb és újabb követelésekkel állnak elő.