- Karácsony Gergely: Lázár János kétmilliárddal többet kért az agglomerációs járatokért, és akkor is megszüntette volna a Budapest-bérletet

Egy több mint kétmilliárd forintos emelés, a HÉV-ek és a vonatok, a Volánbuszok, illetve a kék agglomerációs buszjáratok működtetéséhez kért a fővárostól hozzájárulás növelése miatt Karácsony Gergely budapesti főpolgármester és Draskovics Tibor, a BKK igazgatósági elnöke „fúrta meg” a Budapest-bérletet – állítja az Index a birtokába jutott dokumentumok alapján. 

A kormányközeli portál főszerkesztője, Fekete-Szalóky Zoltán nevén megjelent cikk a Draskovics Tibor és Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója közötti levelezés alapján számol be erről. E szerint Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a szerződés lejártának a közeledtével, december végén tett ajánlatot a fővárosi vezetésnek a Budapest-bérlet fenntartására, és az agglomerációs járatok, HÉV-ek és buszok közös működtetésének folytatására. A tárca  8,6 milliárd forintot kért, a főváros azonban sokallta a 2020-as 7,4 milliárd forintot 16 százalékkal növelő összeget.

Walter Katalin BKK-vezérigazgató a közlekedési vállalat igazgatósági tagjainak címzett levelében az szerepel, hogy „december 20-án az ÉKM informálta a fővárost, hogy nem kívánja meghosszabbítani az agglomerációs megállapodást, mivel a főváros nem ment bele az időközben teljesen eltúlzott követelés megfizetésébe (6,5 milliárd forint volt az eredeti, 2016-os, Tarlós István-féle megállapodás, 2020-ra már ehhez képest 7,4 milliárdot kért az állam, tavaly sikerült ugyanezen a szinten zárni, idén 9,2 milliárdot, majd utolsó ajánlatként 8,6 milliárd forintot követelt az állam).”

Draskovics Tibor korábbi pénzügyminiszter pedig úgy fogalmazott, „több lehetséges forgatókönyvet kell felállítani, és hatásukat elemezni. Ezt a munkát én széles horizonton gondolom, akár a jelenlegi tarifapolitika alapvető átgondolását, az e-jegy-ügyek halasztását, a BKK szerepét is beleértve.”

A Budapest-bérlet utáni bevételek a fővárosi közlekedésszervező cégéhez a BKK-hoz folynak be, miközben az üzemeltetés költségei az állami fenntartású MÁV-ot terhelik. Ennek fejében fizette eddig a főváros az agglomerációs közlekedési hozzájárulást, amely egyébként évről évre vita tárgya. Az Orbán-kormány 2021-ben és 2022-ben is többet kért, de akkor a Vitézy Dávid vezette minisztériumi tárgyalócsapattal meg tudott állapodni a főváros.

Az Index cikkére Karácsony Gergely szerda délelőtt Facebook-posztban válaszolt, emlékeztetve, hogy a költségvetési törvény szerint 12 milliárd forint járna Budapestnek a közösségi közlekedés költségeihez való állami hozzájárulásként, ezt azonban Lázár János minisztériuma nem akarja odaadni. Az ÉKM 2023. végi ajánlata úgy szólt, hogy fizessen a főváros a HÉV és a Volán számára a 2022-es év elszámolásaként az eddigi 6,58 milliárd forint fölött plusz 2,17 milliárd forintot, de ennek az „ajánlatnak” se a 12 milliárd forint folyósítása, de az agglomerációs megállapodás meghosszabbítása nem volt a része. Ez azt jelenti, hogy Budapest hiába fizetne többet, az Orbán-kormány akkor is megszüntetné a Budapest-bérletet. „Nincs semmilyen észérv a Budapest-bérlet megszüntetésére, az Orbán-kormány a beborult költségvetését és a tönkrement MÁV helyzetét akarja Budapest kárára kezelni. (...) A hét éve a kormány által einstandolt HÉV azóta egyre csak rohad, a január is járatritkításokkal kezdődik, hogy egyáltalán még működik, az nagyon nagy részben a BKK által nyújtott szolgáltatásoknak köszönhető” – írta a főpolgármester.

Budapest és az Orbán-kormány viszonyát egyébként több pénzügyi vita, így a szolidaritási adó körül jogi huzavona fényében nem feltétlenül meglepő. 

Azzal, hogy 2023. december 31-én a szerződések lejártak, a fővárosi önkormányzat elveszítette jogát a HÉV és az agglomerációs Volánbusz-járatok menetrendjének alakítására, megszűnt a közös Budapest-bérlet jogi alapja. Minden nap több százezer ember utazásáról van szó, az egyik érintett járat, a csepeli HÉV el sem hagyja a városhatárt, a BKK-bérlet korlátozása vagy megszűnése azt jelentené, hogy nekik kétszer annyit kellene fizetniük azért is, hogy iskolába vagy munkába menjenek. 

Kedden a Népszava írta meg, hogy ha betartanánk az uniós szabályokat, a budapesti HÉV-ek nem is közlekedhetnének. Tarlós István előző főpolgármester és Seszták Miklós akkori közlekedési ügyekért felelős miniszter, illetve a közlekedésszervezőként bevont Budapesti Közlekedési Központ (BKK) között 2016 novemberében aláírt szerződés ugyanis 2023. december 31-én lejárt. A MÁV-Hév Zrt., illetve azon keresztül a BKK közlekedésszervezői szolgáltatását így „saját szakállára” rendeli meg Lázár János minisztériuma. 2016-ban az Orbán-kormány agglomerációs közlekedési hozzájárulásként még 6,5 milliárd forintot kért a fővárostól, amely fix összegként szerepelt az akkori szerződésben.

Kitértünk arra is, hogy a helyzetből három kiút van. Az első az új megállapodás az Orbán-kormány és a budapesti vezetés között. A második, hogy a felek hagyják bedőlni a hibrid rendszert, csakhogy ekkor a fővárosnak kellene sűrítenie a meglévő, részben  párhuzamos járatok menetrendjét, illetve új járatokat kellene indítania az ellátatlan területeken, erre viszont a már most veszteséggel működő BKV miből fedezné ennek költségét. A harmadik a Lázár János által átszabott tarifarendszer is, a vármegyebérletek fővárosi elfogadására azonban semmi remény, hiszen az 30 milliárdos veszteséggel és csőddel járna a BKK számára.

Mint megírtuk, a MÁV – vélhetőleg Lázár János minisztériumának nyomására – az év utolsó napján közleményben tudatta, hogy a „technikai megállapodás értelmében 2024. január elsejétől továbbra is a megszokott gyakorlat szerint használhatók a Budapest-bérletek az agglomerációs Volánbusz-járatokon és a MÁV-HÉV járatokon, ugyanakkor a tulajdonosi jogokat gyakorló, Építési és Közlekedési Minisztérium döntésének megfelelően az átmeneti megoldás legfeljebb március elsejéig, az új tarifarendszer bevezetéséig lesz érvényben”.

A Budapesti Közlekedési Központ december 29-i háromoldalú átmeneti megállapodása azt lett volna hivatott biztosítani annak a több százezer utasnak, aki közigazgatási határoktól és szolgáltatóktól függetlenül nap mint nap igénybe veszi a közösségi közlekedést, hogy ne kelljen a Budapest-bérleten túl még egy másikat is váltania. Korábban a BKK ki is adott egy közleményt erről, ám ebben a 2024. március 1-i határidő még nem szerepelt.