Lázár János még a végleges kormánydöntés előtt, de nem teljesen váratlanul tett ajánlatot a fővárosnak a tarifaközösség létrehozására

Sokakat meglepett Karácsony Gergely főpolgármester igen visszafogott válasza Lázár János közlekedési miniszter keddi, ultimátumszerű javaslatárra, miszerint az agglomerációs szerződés lejárta után egy lehetőség maradt: fogadják el kölcsönösen egymás bérleteit, vagyis a Budapest-bérlet továbbra is érvényes lesz a MÁV és a Volánbusz járatain és a HÉV-eken a városhatárig, cserébe a BKK fogadja el a vármegye és országbérleteket a fővárosi üzemeltetésű járatokon. A városvezető szerint jó az irány, a közösségi közlekedés integrációja az ő kampányígéretei között is szerepelt.

Kabinetfőnöke, Balogh Samu még jobban nekibuzdult, ő már egyenesen azt ajánlotta, hogy egészen Bicskéig hosszabbítsák meg a tarifaközösséget. Legyen csak egy bérlet az egész régióban, sőt, a tarifaközösség után a közlekedésszervezést is regionális szintre kell emelni. A lázári ajánlat nem csupán a külsős szereplőkben keltett zavart, hanem a belső körben is.

Erre utal, hogy Karácsony egyik helyettese, az önkormányzati választásokon az V. kerületben polgármester-jelöltként indulni akaró Kerpel-Fronius Gábor jelölő pártja, a Momentum petíciót indított a Budapest-bérlet megvédéséért.

Alapvetésként le kell szögezni: a regionális tarifaközösség bevezetését minden közlekedési szakember helyesli és már régóta ajánlgatja. (Az utazóközönség számára ez erősen leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egyetlen bérlettel használhatnak valamennyi közösségi közlekedési eszközt az adott régióban, jelen esetben Budapesten és Pest megyében.) A főváros utolsó, még Vitézy Dáviddal, mint közlekedési államtitkárral aláírt, agglomerációs járatokról szóló megállapodásába is bekerült, hogy távlati cél egy új közös jegy- vagy bérlettípus kidolgozása. Csakhogy az Orbán-kormány és az ellenzéki vezetésű főváros közötti mindennapos csatározássá felerősödő konfliktus a távoli jövőbe lökte ezt a tervet. Erre rakódott rá az agglomerációs járatok körüli elszámolási vita és az évi 12 milliárd forintos állami támogatás ügye. Erről ugyanis a szokásos önkormányzati feladathoz kötött normatíváktól – például óvoda-működtetés – eltérően évről-évre támogatási szerződést kell kötni. Ráadásul a kormány hol csak az év végén, hol pedig csak egy részét fizette ki az összegnek. Tavaly például csak 10 milliárdot kapott ezen a címen Budapest.

Ehhez képest volt igen meglepő Lázár János ajánlata a tarifaközösség létrehozására. A Népszava értesülése szerint a fővárost nem érte teljesen váratlanul a javaslat. A régi mederben nem volt folytatható az együttműködés, a váltás pedig csak a tarifaközösség keretei között képzelhető el. A közlekedési miniszter egy szóval sem említette, de a városvezetés elképzelhetetlennek tartja a kölcsönösen elfogadott modell szerinti elszámolás nélküli bérletelfogadást.

– hoztak érzékletes példát lapunknak.

Az elszámolás nélküli bérletelfogadás a MÁV-HÉV Zrt. számára is jelentős kiesés lenne, hiszen a Budapesti Közlekedési Központtal kötött megállapodás alapján a BKK menetdíj-bevételeiből befolyó összeg 11 százalékát kapja meg. A MÁV és a Volánbusz a vonatok és a távolsági buszok városhatáron belüli használatáért a menetdíjbevétel 1 százalékára jogosult, így a főváros a BKK menetdíjbevételének 12 százalékát fizeti ki az állami cégeknek. Ez több milliárd forintos tétel évente.

A BKK 2023-as üzleti tervében 240 milliárd forint ráfordítás szerepel. Ennek zömét a BKV viszi el, de jelentős összeget hasít ki belőle a több fővárosi buszjáratot üzemeltető ArrivaBus is, míg a keret harmadik, legkisebb része a BKK közlekedésszervezői feladatinak finanszírozására megy el. A bevétel legjelentősebb részét a fővárosi önkormányzat közösségi közlekedésre biztosított forrása teszi ki ami tavaly cirka 138 milliárd forint volt. Erre jön rá a fent már említett 12 milliárdos állami normatíva, a BKK egyéb bevételei – reklám, Mol Bubi, stb. –, illetve a menetdíj bevétel.

Ez utóbbi szintén két részből áll: a bérletek és jegyek eladásából a járvány után lassan visszakapaszkodva tavaly már 68-70 milliárdra nőtt az összeg. Ehhez adódik hozzá az állam által törvényben rögzített, a 65 év felettiek ingyenes utazását ellentételező szociálpolitikai kedvezmény. Ennek összege 12,5-13 milliárd forint volt 2023-ban. Itt érdemes hozzátenni: a Lázár által kedden bejelentett tarifa-rendszer átalakítás, amelynek során a 65-ből csak 22 kedvezménytípus marad, üzletpolitikai kedvezmények törlését jelenti. Ezek a MÁV és a Volánbusz üzleti szabályzatában szerepeltek, nincs törvényi hátterük, ezekre a két cég nem kapott szociálpolitikai támogatást az államtól, így megszüntetésükhöz, átalakításukhoz sem volt szükség törvénymódosításra. Ehhez hasonlatosan saját üzleti (közgyűlési) döntéssel biztosítja az ingyenes utazást a 14 év alattiaknak a fővárosi önkormányzat. Ennek kieső bevételét szintén nem ellentételezi az állam.

Az agglomerációs elszámolás összege 2024-ben már akkora lenne, hogy meghaladná a 12 milliárdos normatíva összegét, ha pedig ki se fizetik a teljes összeget, jelentős mínuszt jelentene a fővárosnak. Ezért állhat a főváros érdekében egy új típusú megállapodás, amelynek nehézségét a bevételek megosztása jelenti. Ha nincs semmilyen megállapodás, akkor a főváros által adott pénz nagyon hiányozna az állami cégek kasszájából is. Így mindkét fél számára elemi érdek a korrekt elszámolás, kérdés, hogy ez ebben a politikai viharban kialakítható-e.

Az ügylet a főváros számára nagyon sok kockázatot rejt. Ha a teljes árú vármegyebérlet (9450 forint) hajszállal olcsóbb is, mint a Budapest-bérlet (9500 forint), ráadásul azzal mindenen lehet utazni, míg a BKK-bérlettel nem, akkor a budapestiek a vármegye-bérletet fogják megvenni. Ez akár egyharmados menetdíj-kiesést is jelenthet a BKK-nak. (Információink szerint Pest megyében 15 milliárd forint értékben adtak el tavaly vármegye-bérletet.) Kivéve persze, ha a Budapest-bérlet árát annyira lecsökkentenék, hogy érdemesebb legyen ezt venni. A 14 év alattiak törvénybe foglalt ingyenes utazása esetén állami ellentételezés jár, így a BKK a jelenlegihez képest plusz bevételhez jutna. A vármegye-bérlet 25 éves korig nyújtott 50 százalékos kedvezményének ellensúlyozása viszont szintén fogas feladvány lesz a BKK-nak. (Budapest-bérlet vásárlása esetén teljes árat kell fizetni.)

A pluszok és mínuszok számítgatása zajlik most mindkét oldalon. A főváros a korábbitól eltérő modellt alakítana ki, amelynek alapja egy tisztán utaskilométereken alapuló, menetdíjbevétel alapú elszámolás lenne. (A különféle BKK szolgáltatásokat az állami cégek ettől függetlenül rendelnék meg és ettől függetlenül számolnák el.) A mindenki számára elfogadható mechanizmus kialakítására nagyon kevésnek tűnik a március elsejéig rendelkezésre álló idő, de az önkormányzat azt reméli, hogy az átmeneti időre szóló, tavaly december végén kötött megállapodást nem mondja fel a MÁV és a Volánbusz. Ám sem erre, sem egy korrekt elszámolási metódus elfogadására nincs garancia. Rendkívüli közgyűlés összehívását mindenesetre nem tervezi a városvezetés, mivel a közgyűlésen egy konkrét, a minisztériummal kitárgyalt megállapodásról lenne értelme beszélni, ehhez viszont kemény szakmai előkészítésre van szükség. Ilyen kérés egyébként nem érkezett a képviselőktől sem.