oktatás;Magyarország;nyugdíj;Belügyminisztérium;fizetésemelés;hamis vád;Klebelsberg Központ;

Hangulatkeltéssel vádolták a Népszavát, aztán csak a cikkünk nyomán adtak fizetésemelést a nyugdíjba vonuló tanároknak is

A Klebelsberg Központ egyszer sem válaszolt a nyugdíjasok helyzetét firtató kérdéseinkre, a Belügyminisztériumnak kellett lépnie.

A Belügyminisztérium (BM) nem vitatja a tankerületek mint munkáltatók alapos megfontoláson alapuló döntési jogkörét. Ebben az Orbán-kormánynak vagy a tárcának nem szükséges semmilyen álláspontot kialakítania – közölte a BM a Népszavával, miután arról érdeklődtünk, egyetért-e azzal, hogy az RTL Híradó értesülése szerint több tankerületi központban is megtiltották azoknak a tanároknak a visszavételét, akik tavaly nem írták alá új szerződésüket a státusztörvény alapján. Szombaton a tankerületeket felügyelő Klebelsberg Központ (KK) elnöke, Hajnal Gabriella úgy nyilatkozott a kormánypárti Mandinernek: a korábban távozó tanárok most a béremelés miatt „visszasomfordálnának” az iskolarendszerbe.

Bár azt a BM is elismerte, hogy a munkáltatók, a tankerületi központok számára jogszabály nem tiltja jogviszony létesítését azokkal a pedagógusokkal, akik nem fogadták el az új pedagógus életpálya törvény szerinti jogviszonyváltást, ám szerintük a munkáltató szabadon dönthet arról, hogy kivel kíván foglalkoztatási jogviszonyt kötni. Hozzátették: 2023. szeptember 15. és 29. között 1215 pedagógus nyilatkozott arról, hogy nem fogadja el az új jogviszonyt és a várható idei jelentős béremelés ellenére saját maga döntött arról, hogy a továbbiakban nem kíván a köznevelésben dolgozni, döntésükről pedig “esetenként pedagógushoz méltatlan formában és módon nyilatkoztak.”

Letöltötték a felmentési idejüket, egy hónapig fel voltak mentve a munkavégzés alól, felvették jogos járandóságaikat, végkielégítésüket, majd távoztak. A döntést a pedagógusok hozták meg, nem a fenntartók – írta a szaktárca.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet lapunknak azt mondta, a munkáltatók valóban dönthetnek arról, kit kívánnak foglalkoztatni, ám senkit semmilyen okból nem diszkriminálhatnak, mert az ellentétes az esélyegyenlőségi törvénnyel. – Márpedig az, hogy itt egy jól körülírható csoportot visszautasítanak arra hivatkozva, hogy ők ellenezték a státusztörvényt, nyílt diszkrimináció, vagyis jogsértés, amivel bírósághoz lehet fordulni. Igaz, ezt nehéz bizonyítani, ha nincs írásos nyoma, de az, hogy a KK elnöke ezt egy interjúban nyíltan elismerte, már egy hivatkozási alap – fogalmazott az érdekvédő.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint kicsinyes bosszú a tankerületek részéről, hogy egyetlen állami iskolában sem engednék tanítani a státusztörvény miatt korábban felmondott tanárokat. Álláspontja szerint ez ráadásul nemcsak az esélyegyenlőséget sérti, hanem a gyermekek minőségi oktatáshoz való jogát is.

– Ott, ahol nincs fizika-kémia tanár, de jelentkezne valaki és emiatt visszautasítják, az hol érdeke a gyerekeknek? Vagy akár a szülőknek? Inkább tanítsa felsőben a fizikát egy alsós tanító, mert a tankerület épp bosszút áll?

– firtatta a PSZ elnöke.

Egy másik ügyben viszont történt előrelépés. A múlt hét csütörtökön a Népszava írta meg, hogy a januári béremelésből kihagyták azokat a pedagógusokat, akik idén nyugdíjba mennek, és hamarosan megkezdték, vagy már tavaly elkezdték felmentési idejük letöltését – mégpedig azért, mert ők a közeli nyugdíjazásuk miatt nem kerültek át a státusztörvény hatálya alá. Ezt követően a BM most kedden bejelentette: a nyugállományba vonuló pedagógusok méltatlan helyzetbe kerültek, ezért ők is kapnak fizetésemelést.

Totyik Tamás szerint nem véletlen, hogy a kormány ilyen gyorsan lépett az ügyben, ugyanis számítanak arra, hogy a nyugdíjba vonuló pedagógusok egy részét visszafoglalkoztathatják, vagyis tovább taníthatnak a nyugdíj mellett. A PSZ elnöke szerint jelenleg is sok nyugdíjas pedagógus dolgozik az iskolákban, nélkülük még nehezebb lenne megszervezni az oktatást a tanárhiány miatt.

A nyugdíj előtt álló pedagógusok ügyében az elmúlt napokban többször érdeklődtünk a tankerületeket felügyelő KK-nál, de válaszokat egyetlen megkeresésünkre sem kaptunk. Hétfőn viszont közleményben reagáltak egy cikkünkre, amelyben „hangulatkeltéssel” és „álhírek” terjesztésével vádolták lapunkat, miután arról írtunk, hogy egy iskolaigazgató szerint a tankerületektől nem kaptak részletekbe menő tájékoztatást a pedagógusok béremelésével kapcsolatban. A KK szerint ez a hír úgy nem valós, hogy közben elismerte, ők is csak feltételezik, hogy az igazgatók tájékoztatása maradéktalanul megtörtént. Emellett a többi között a Népszava “álhíreinek” is köszönhető, hogy a nyugdíj előtt álló pedagógusok is kapnak fizetésemelést, valamint korábban lapunk hívta fel a figyelmet arra is, hogy a béremelésről szóló koncepcióból és rendeletből a szakképzésben oktatók kimaradtak. Az Orbán-kormány ezt követően jelentette be, hogy hazai forrásból az oktatóknak is biztosítanak fizetésemelést.