- Több ezerrel kevesebb fiatal jelentkezett idén egyetemekre, mint 2023-ban

Összesen 120 990-en adták be jelentkezésüket az idén szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre – közölte az Oktatási Hivatal.

A jelentkezők száma 5459 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban, de még mindig több, mint 2022-ben és az azt megelőző években. A 2010-2011-es felvételi eljárásban még több mint 140 ezren szerettek volna bekerülni egyetemre, ezt követően csökkenni kezdett a felsőoktatás iránti érdeklődés, ami nem kis mértékben az olyan kormányzati intézkedéseknek volt köszönhető,

A jelentkezők száma 2020-ban süllyedt soha nem látott mélypontra, 91 458 főre, és 2011 óta csak tavaly haladta meg először a 120 ezret.

Ehhez ismét kormányzati beavatkozásokra volt szükség, ám a korábbi szigorításokkal és korlátozásokkal ellentétben jelentősen megkönnyítették az egyetemekre való bekerülést: egyebek mellett eltörölték a minimumponthatárokat, a felvételihez szükséges emelt szintű érettségi, valamint a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga kötelezőségét. Mindemellett számos – legfőképp vidéki – egyetemre rekord alacsony pontszámokkal is be lehetett kerülni tavaly. A döntésekben szerepet játszhatott az is, hogy

Mint arra az Oktatási Hivatal emlékeztetett, idén a pontszámítás is változott az alap- és osztatlan képzések esetében, a felsőoktatási intézmények maguk határozhatják meg, hogy milyen eredményekért, követelményekért adnak pluszpontokat. Nemrég az rtl.hu számolt be arról, hogy például a Dunaújvárosi Egyetemen a saját hatáskörben adható 100 pontból 15 pontot, a Tokaj Hegyalja Egyetemen 10 pontot kap az a jelentkező, akinek valamelyik családtagja (szülő, nagyszülő, gyermek, testvér, házastárs) az egyetemen végzett. A Károli Gáspár Református Egyetemen, a Debreceni Egyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig azzal is lehet jelentős pluszpontokat szerezni, ha valaki részt vesz az intézmények által meghirdetett fizetős, akár több tízezer forintba kerülő tanfolyamokon, szakkörökön.

Bár cikkünk írásakor a részletes, összesített egyetemi jelentkezési adatok még nem voltak nyilvánosan elérhetőek, Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár szavaiból kiderült, hogy a legnépszerűbbnek a gazdaságtudományi szakok bizonyultak a jelentkezők körében, de sokan szeretnének bekerülni a pedagógusképzésbe is, ahova idén 17 833-an nyújtották be jelentkezésüket. Ez csak kicsivel marad el a tavalyi számtól, amikor 18 673-an jelentkeztek a pedagógusképzésbe. A területen belül az óvodapedagógus (4667 fő) és a gyógypedagógus (4694 fő) szak vonzotta a legtöbb jelentkezőt tavaly, az ötéves osztatlan tanári képzésbe viszont csak 3357-en, egyéb tanári szakokra 3069-en, tanító szakra 2523-an jelentkeztek 2023-ban.

Hankó Balázs az idei adatokkal kapcsolatban azt nyilatkozta a Hír TV-nek, hogy tanárnak, tanítónak most több mint 8 ezren jelentkeztek összesen, ami nagyjából megegyezhet az előző évi számokkal. Ez azonban már tavaly sem nyugtatta meg a pedagógus szakszervezeteket, hiszen a jelentkezők közül nem vesznek fel mindenkit, a képzés során nagy a lemorzsolódás, továbbá a végzettek közül sem mindenki pedagógusként helyezkedik el. Ezt bizonyítják az Oktatási Hivatal adatai is, melyek szerint a 2023/2024-es tanévben mindössze 2231 pályakezdő pedagógus kezdett dolgozni a köznevelésben, miközben a 2018-as felvételi eljárásban – ekkor nyújthatta be jelentkezését a 2023-ban diplomát szerzők többsége – a mostanihoz hasonló számban, 17 800-an jelentkeztek a pedagógusképzésbe.

Az, hogy az idei jelentkezők közül végül mennyien kerülnek be a felsőoktatásba, nyáron derülhet ki, a ponthatárokat várhatóan július 24-én teszik közzé.