A mostani 79,9 milliárd forint ugyan jelentősen elmarad a márciusban mért történelmi csúcstól – ami 134 milliárd forint volt – ugyanakkor a mostani adat bőven meghaladja az elmúlt tíz évek átlagát. A júniusi kórház-konszolidáció ellenére az elmúlt évek tapasztalatai alapján borítékolni lehet, hogy a jelenlegi költségvetési-gazdasági környezeteben, az év végére további beavatkozás nélkül újra bőven százmilliárdra fog nőni a kifizetetlen tartozás.
A költségvetés szempontjából ezek a kiadások már megtörténtek, vagyis azokat rendezni kell, azaz elvileg ez növeli a folyó hiányt, csak még nem számították bele. A nagyobb gond a szállítók oldalán jelentkezik: ugyanis míg az állam számára sem kis tétel egy összegben kifizetni 80 milliárd forintot, a beszállító cégeknek, sok esetben mikrovállalkozásoknak komoly működési problémát okoznak a kifizetetlen számlák. Egyrészt mert a beszállítók finanszírozzák a kórházak, rendőrségek működést, illetve a kifizetetlen számlák utáni adókat is be kell fizetniük a költségvetésbe, vagyis kétszeresen hitelezik az államot.
Júniusban tehát csökkent tartozásállomány – ez szinte a csak a kórházaknál történt meg, itt az előző májusi 58,2 milliárdról 48 milliárdra mérséklődött az adósság a MÁK adatai szerint. Igaz, ebben nem szerepelnek az alapítványi egyetemek (Debrecen, Szeged, Pécs és a fővárosi Semmelweis) klinikái. A négy cég általában még 15-20 milliárddal szokott tartozni. Bár az alapítványi egyetemek ugyanúgy állami forrásból működnek, mint az állami felügyelet alatt maradt felsőoktatási intézmények, a MÁK úgy tesz, mintha azok nem közintézmények lennének, ezért a adósságaikat a „modellváltás” óta nem közlik.
A 41 milliárd forintos adósságrendezés után is marad egy 41 milliárdos tartozása a kórházaknakDe nem csak a egészségügyben akut a forráshiány, immár évek óta a rendőrség és a büntetés-végrehajtás is komoly adósságot görget maga előtt. Olyannyira, hogy míg az elmúlt években a nagy adósok listájának az élére szinte kizárólag kórházak kerülhettek, a mostani adósságrendezés után a dobogón csak rendőri szervek vannak. A legnagyobb adósság nem is az Országos Rendőr-Főkapitányságnál, még csak nem is a legnagyobb (fővárosi) kapitányságnál van, hanem a különleges műveletekért is felelős Készenléti Rendőrségnél tartja nyilván a kincstár.
A MÁK adatai szerint
a rendőrség 23,3 milliárd forintnyi kifizetetlen adósságot görgetett maga előtt, míg a börtönök 4,2 milliárdos adóssággal küzdöttek.
Mint jól látható, az adósságállomány 96 százaléka a Belügyminisztérium költségvetési intézményeinél keletkezett, hisz az egészségügyet is a BM felügyeli. Ezen felül még szabad szemmel látható tartozást a kormányhivataloknál tartott nyilván az az Államkincstár – június végén ez az összeg 1,5 milliárd forint volt – ami költségvetési szempontból nem jelentős tétel, meg sem látszana az összeg kifizetése a költségvetés hiányában, amely június végén már meghaladta a 2656 milliárd forintot, az egész évre tervezett deficit 105,6 százalékát.
A féléves költségvetési hiány elérte az éves terv 106 százalékát, a büdzsét a lassú honvédségi fegyverbeszerzések menthetik megA kormányhivatalok működésébe is évek óta kódolva van egy maximum 3-5 milliárdos adósság, amit képtelen rendezni a kormány. Az, hogy egy közintézmény nem fizeti ki az adósságát, önmagában romboló az üzleti morálra, ám, hogy pont a különböző állami ellenőrzési szerveket magukba foglaló kormányhivatalok nem fizetnek, az ahhoz hasonlítható, mintha a NAV tartozna egy cégnek és ott ellenőrzést tartana.
Csak az adósságok kamataira 3000 milliárdot fizet idén az Orbán-kormány, és ebben még nincs benne az új kínai kölcsön költsége