- Szijjártó Péter: Rólunk, magyarokról a világon kifejezetten pozitívan vélekednek

Az európai választópolgárok és a demokrácia arculköpése, hogy a Patrióták Európáért frakciónak nem jutott egy poszt sem az Európai Parlamentben.

Erről a külgazdasági és külügyminiszter beszélt a Mathias Corvinus Collegium (MCC) esztergomi rendezvényén szombat délután. Szijjártó Péter szerint felmerül a kérdés, hogy idehaza kövessék-e Brüsszelt, ugyanis a magyar parlamentben, ahol „állítólag diktatúra van, meg mindent lefölöz a kormánypárt, meg semmi nem jut az ellenzéknek, ott mindig úgy van, hogy az ellenzéki pártok is kapnak alelnöki pozíciókat.” Példaként a költségvetési és a nemzetbiztonsági bizottságot hozta fel. Szerinte az Európai Parlament vezetői, az úgynevezett „európai liberális mainstream”, valamint az újságírók lennének az elsők, akik kikérnék maguknak ezt a fajta gyakorlatot. Ez megint csak egy világos jel, hogy kettős mérce van az európai politikában. 

„Amit szabad a liberális mainstreamnek, azt nem szabad a patriótáknak. Amit szabad a baloldalnak, azt nem szabad a jobboldalnak. A szerencsénk az, hogy végső soron nem az Európai Parlament dönt Magyarország sorsáról, hanem a magyar választópolgárok, és a magyar választópolgárok világos jelt adtak arra az európai parlamenti választáson, hogy folytassuk a munkánkat” - fogalmazott a politikus, megjegyezve, hogy soha ennyi szavazatot a Fidesz európai parlamenti választáson még nem kapott, mint az idei esztendőben.

Szijjártó Péter a későbbiekben arra is kitért, hogy állítólag nem tud beszélni olyan kollégájával a transzatlanti közösségen túl, aki ne a gratuláció, a nagyrabecsülés, a megbecsülés hangján szóljon hozzá, arra kérve őt, tartson ki az ukrajnai háborúban elfoglalt álláspontja mellett a magyar kormány. Azt hangoztatta, több szempontból is bizonyított tény, hogy a konfliktusnak nincsen megoldása a csatatéren. Érvének alátámasztására azt hozta fel, hogy Magyarország európai szövetségesei több száz milliárd eurónyi fegyvert vittek a frontvonalra, s nem történt semmi, ami Ukrajna szempontjából pozitív lenne ebből a szemszögből. A miniszter megjegyezte, hogy amikor megkérdezi az általa „háborúpártinak” tartott országok vezetőit, hogy mennyi fegyver kell még, akkor erre nem tudnak válaszolni. Megismételte, egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy hol lesz a külügyminiszterek szeptemberi, informális csúcsa, s szintén hasonlóan röviden rendezte le, hogy Annalena Baerbock német külügyminiszter lemondta budapesti látogatását. Ezzel kapcsolatban csak annyit mondott, a diplomáciában előfordul, hogy módosítani kell egy találkozó időpontját, ez az élet természetes rendje, ő maga pedig szívesen fogadja német kollégáját. 

Szijjártó Péter jelezte, továbbra is testvéri népnek tekintik a lengyeleket, ám megjegyezte, hogy kormányuk az egyik legképmutatóbb Európában. Erre példaként azt hozta fel, hogy ők is vesznek orosz kőolajat - igaz kerülőúton - miközben éppen ezért bírálják a magyar kormányt. Nyomatékosította, minden a szankciók által nem sújtott területen az együttműködés fokozására, javítására törekednek Oroszországgal. Mindezt az állítólagos „nemzeti érdekkel” magyarázta. „Miért ne folytatnánk a nukleáris együttműködést Oroszországgal akkor, amikor az Egyesült Államok első számú uránbeszállítója tavaly Oroszország volt?! Miért ne kereskednénk az oroszokkal akkor, amikor az Egyesült Államok két hónappal ezelőtt hónap-hónap összehasonlításban 50 százalékkal növelte a kereskedelmi forgalmát Oroszországgal?! Miért ne vásárolnánk földgázt Oroszországból, hogyha két hónappal ezelőtt a franciák többet vettek, mint mi?! Miért ne vásárolnánk Oroszországból földgázt, hogyha az LNG-terminálokban Nyugat-európában a legnagyobb mennyiségben Oroszországból érkezik földgáz?!” - sorolta.

Azt mondta, egész Európa bizniszel az oroszokkal, csak letagadják, mert kerülőutakon teszik és érdekes, hogy az úgynevezett „liberális média”, meg az oknyomozó újságírók sosem mennek végig ezen a szálakon. Beszélt arról is, hogy megerősödött azon álláspontja, miszerint Brüsszelből származik Ukrajna azon döntése, hogy Kijev leállítja az orosz kőolajtranzitot. Mindezt a magyar kormány úgynevezett „békepárti” álláspontjával magyarázta, s az Európai Unió nem lehet annyira gyenge, hogy tolerálja azt, hogy egy tagjelölt ország minden előzetes egyeztetés nélkül olyan döntést hozzon, ami két tagország energiaellátásának biztonságát veszélyezteti.” A tárcavezető egyértelművé tette, szó sem lehet, hogy kifizessék az Európai Békekeretből járó pénzt Ukrajnának, ameddig Kijev veszélyezteti a magyar ellátást, s az országban diszkriminálják a magyar cégeket. Közölte, minden szomszédos országgal törekedett a jó viszony kialakítására, s ez egyedül Ukrajnával nem sikerült, ami nem rajta múlt. Megjegyezte, Ukrajna villamosenergia importjának 42%-a Magyarországról származik, éppen ezért az ukránokkal szemben korrekt hozzállásra vonatkozó bármilyen nemű kritikát a leghatározottabban vissza kell utasítania.

Az Egyesült Államokban zajló választásról szólva elmondta, hogy akkor lesz jó a magyar-amerikai viszony, amennyiben Donald Trumpnak hívják az elnököt, ha pedig a demokraták folytatják, akkor az elmúlt időszakból kiindulva nagyon sok jóra nem lehet számítani. „Bárhol járok a világban - a transzatlanti buborékon kívül - Magyarországot mindenhol az ésszerűséggel, a józan ésszel, a kölcsönös tisztelettel és a racionális hozzáállással azonosítják. Én azt gondolom, hogy ez egy óriási eredmény. Abban a világban, ahol a percepciót a nagy nemzetközi liberális médiakonglomerátumok elég erőteljesen alakítják, és ennek dacára rólunk, magyarokról a világon kifejezetten pozitívan vélekednek” - zárta gondolatsorait Szijjártó Péter.