Már nem lehet „elhajtani” a nem területi beteget a szakrendelőből, kivéve, ha elfogyott az intézmény közfinanszírozott ellásokra költhető kerete – jelentette be Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár szerdán a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség balatonfüredi konferenciáján.
Előadásából az is kiderült,
hogy a ciklus végéig már nem kerül sor az önkormányzati rendelők államosítására, viszont erősebb felügyeletet kapnak a megyei kórházaktól.
Ősszel több egészségügyi salátatörvény is a döntéshozók elé kerül. Egyebek mellett ezekkel könnyítenék a nyugdíjas szakemberek foglalkoztatását.
A rendezvényen a szakrendelők érdekvédelmi szervezete jelezte: az ellátandó betegekhez képest kevés az orvos, a szakdolgozó. A szakembergárda idősödése és a foglalkoztatásukat nehezítő szabályok is nehezítik a napi működést. A leghosszabb előjegyzési időkkel futó rendelések – például az ultrahang, az urológia, az angiológia, a radiológia, a bőrgyógyászat – várakozási idejének mérsékléséhez a kórházakéhoz hasonló várólista-csökkentő programot várnak a kormányzattól. Jelezték azt is, hogy az új betegirányítási rendszer szintén zavarokat okoz a napi működésben. (A Népszava augusztus végén írt az előjegyzési rendszer anomáliáiról, már akkor is jelezték a szakrendelők, hogy nem tudják a területen kívüli betegeket fogadni, mert a rendszer ott enged időpontot foglalni, ahová a páciens beutalója szól.)
Még az indulás után két hónappal is erősen akadozik a szakrendelésekre való online időpontfoglalásTakács Péter megjegyezte: a kormányzat arra törekszik, hogy a betegeket minél gyorsabban fogadják és kapjanak ellátást. A kormányzat is érzékeli, hogy nem zökkenőmentes az új járóbetegirányítási rendszer működése. Még mindig túl kevés szakrendelő ajánl fel szabadon foglalható időpontokat. Az orvosok teljesítményével kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy a gyógyítók 10-15 százalékánál tapasztalták, hogy a bérek megemelése után visszaesett a teljesítményük.
- Júliustól 100 szakrendelőnek kellett volna időpontokat ajánlania, de csak 41 publikált az E-térben ilyet
– sorolta Szondi Zita, az országos kórházi főigazgató helyettese. Az új rendszerben a beteg keresheti a legközelebbi szakrendelést vagy a legközelebbi szabad időpontot is. Tapasztalataik szerint az új rendszerben előjegyzett betegek 30 százaléka nem jelenik meg a szakrendelésen. Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke is megerősítette, hogy ez probléma, az ő szakrendelőjében a betegeket az előjegyzett időpontjuk előtt néhány nappal sms-ben és emailban emlékeztetik.
Pál Miklós, a szövetség elnökségi tagja a közönség soraiból azt javasolta,
be kellene vezetni az ezer forintos foglalási díjat, és ha megérkezik a beteg a lefoglalt időpontjára, akkor visszakapja a pénzt. Ha nem, bukta az összeget.
Takács Péter a javaslatra úgy reagált: ez az ötlet jobban kezelhető, mint a vizitdíj, megvizsgáltatja a lehetőségét. Megjegyezte: bár politikailag érzékeny kérdés, de mint ellátásszervezési eszközként, nem látott benne kivetni valót.
Kőrösi László, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató helyettese szerint egyenetlen terheléssel dolgoznak a szakrendelők. Miközben reggel nyolc és délután négy között zajlik a rendelés, adataik szerint a legtöbb beteget reggel hét és délután kettő között látják el, azt követően alaposan csökken a betegszám. A szakorvosok óránként átlagosan 3 beteget látnak el. Például a szemészetre óránként három, a röntgen diagnosztikára pedig csaknem hat páciens jut. Pál Miklós adataiból az is kiderült,
hogy a Covid előtti utolsó év óta 1,8 millió beteg tűnt el a szakrendelőkből, közülük csaknem félmillióan meghaltak, csaknem 1,4 millió rendszeresen gondozott krónikus betegről pedig nem tudni, hogy mi lett a sorsuk, hova lettek.
