- „Ha valakinek nincs egy haverja, aki végigviszi a rendszeren, akkor az elveszett”

Az állami egészségügy problémái áthatják a magánszektort is, s amíg az előbbi rendbetételére nem lesz kellő politikai bátorság, addig az utóbbi sem nagyon boldogulhat – derült ki a Porfolio Private Health Fórum 2024 konferenciáján.

– hangsúlyozta Fábián Lajos, a VOSZ egészségügyi tagozatának elnöke, a TritonLife csoport társalapító tulajdonosa, aki szerint a beteget nem érdekli kié a műtőlámpa, ő csak gyógyulni akar. Az ellátórendszer kritikus területei közé sorolta egyebek mellett a kiszámíthatlan jogi környezetet, a finanszírozási nehézségeket, a széthulló, gazdaságtalanul működő, s egyre foghíjasabb szolgáltatásokat. Megjegyezte:

– utalva arra a jelenségre, hogy teljesen kiszámíthatatlan, hogy az orvos és a szakdolgozó hiány miatt, mikor, hol kényszerülnek egy-egy ellátást végleg vagy átmenetileg szüneteltetni.

Úgy vélte: a kapacitások rosszul elosztottak, nincsenek egyértelmű és szabályozott betegutak, ezért azokat újra kell tervezni. Hozzátette: a fővárosban a páciensek kétharmadát a magánszolgáltatók látják elsőként, de nincs joguk a beteget elküldeni az állami szolgáltatóhoz vizsgálatokra, legfeljebb visszaküldhetik a háziorvosokhoz.

– mondta.

Véleménye szerint a szűrés a korai betegség felismerésben fontos, de nincs értelme, ha ehhez nem társul megfelelő életmód. Az embereknek meg kellene érteniük, hogy „nem zabálhatják, ihatják magukat halálra.” A legtöbb krónikus betegség ugyanis elhízás alapú. Ha valakinek sikerül normalizálni a testsúlyát, a legtöbb baját elfelejtheti. Példaként elmondta,

A betegutak javulását reméli az alapellátás tervezett szerkezeti, finanszírozási és szakmai átalakításától Békássy Szabolcs, országos kollegális vezető, a VOSZ alapellátási szekciójának elnöke. A változás a körzetek átszabásával kezdődik, miután az önkormányzatoktól átkerült a körzetkialakítás az OKFÖ  hivatalához, nagyobb az esélye, hogy gazdaságilag fenntarthatóbb körzetek jönnek létre, és ez lépés hozzásegíthet az üres körzetek mérséklődéséhez. Hozzátette: ha a finanszírozás is elmozdul és inkább a teljesítményt díjazza, valamint bővül a háziorvosi kompetencia, akkor a betegutak is megváltozhatnak.

Szintén a kiszámíthatatlanságot ítélte az egészségügy legnagyobb problémának Rádai Tamás, az egészségügyi technológiai szekció elnöke. Szerinte noha a kórházak eladósodása évtizedes probléma, az elmúlt években látványosan romlott az intézmények pénzügyi helyzete. Ezt mutatja az is, hogy idén már kétszer is volt adósságrendezés, és év végén is lesz szükség újabbra. Biztatónak ítélte Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, kormányszóvivő augusztus végi bejelentését, miszerint havonta 12,5 milliárddal megemelik a kórházak finanszírozását.

A konferencia több előadásában szóba került, hogy az orvosi bérek állami emelésének nem volt jó hatása a magánszektorban sem. Mózer Attila a Szent Magdolna Magánkórház tulajdonos ügyvezetője például arról beszélt, hogy megnőtt az orvosok zsaroló potenciálja. Négy-öt szolgáltatónál is vállalnak munkát, s miután a betegek nem intézményhez, hanem az orvoshoz kötődnek, így ha nem kapják meg a kívánt bért, egyszerűen továbbállnak. Ez pedig kárt okoz az intézménynek, amely sok marketinggel és egyéb eszközzel építette föl a portfólióját. A gyógyítók gyakran az állami bérek négyszeresét kérik, "mondván: ott már dolgozni is kell.”