A rövid távú lakáskiadás esetében a teljes tiltás és a jelenlegi szabályozás közötti kompromisszumot javasolják hazai turisztikai szakmai szövetségek a kormánynak – derül ki a Turizmus portálhoz eljuttatott állásfoglalásból, amit az új Fővárosi Közgyűlés megalakulásának apropóján tett közzé huszonhat szakmai szervezet.
„A rövid távú lakáskiadás egyfelől lakhatási, szociális, másfelől turisztikai kérdés. A turisztikai célú rövid távú lakáskiadás egy budapesti, azon belül is a belső fővárosi kerületeket érintő ügy, sem a külső kerületekben, sem a vidéki városainkban nem vet fel kérdéseket. Az amúgy is megbolydult ingatlanpiacon és azon belül az albérleti piacon tovább fokozná a káoszt, ha egyes kerületekben tilos lenne, míg más kerületekben engedélyezett maradna a rövid távú lakáskiadás” – hangsúlyozták a szakmai szövetségek.
Véleményük szerint a főváros turizmusának szüksége van a sharing economy modellben működő szálláshelyekre, az ide érkező vendégek kifejezetten kedvelik az ilyen típusú szállásokat, összhangban a „be like a local” trenddel. A főváros vendéglátóhelyeit, attrakcióit üzemeltető vállalkozások és a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér számára is komoly veszteséget jelentene a teljes tiltás. Ugyanakkor respektálandó a helyiek érdeke és véleménye is, akik érthető módon tiltakoznak a túlturizmus egyelőre szórványosan felbukkanó jelei ellen.
Aló mars, lakóközösség!A szervezetek közös állásfoglalásban az áll,
a teljes tiltás jogi nonszensz és gazdaságilag irracionális, így a teljes tiltás és a jelenlegi szabályozás közötti kompromisszumos megoldást javasolják a kormány számára.
A szakmai szövetségek javaslatai a következők:
a magán- és egyéb szálláshelyek számára a működési engedélyek kiadását átmenetileg, 2026. január 1-jéig függesszék fel.
a nemzetközi gyakorlatot ismerő tanácsadó cég bevonásával készüljön átfogó elemzés a szálláshelypiacról, azon belül konkrétan a sharing economy modellben működő szálláshelyek szegmenséről, kiemelten a rövid távú lakáskiadás mennyiségi és minőségi jellemzőiről, annak a szálláshelypiacra és Budapest turisztikai teljesítményére való hatásairól (2025. január 31-ei határidővel).
ennek a vizsgálatnak az eredményei alapján készüljön majd – minden érintett érdekeit figyelembe vevő – szabályozási koncepció.
Emellett kezdeményezik, hogy a jól működő átalányadózási formát tartsák meg, mert ez nem jelent adminisztrációs terhet a vállalkozók számára és nem motivál adóelkerülésre. Indokolt ugyanakkor a 2018 óta változatlan mértékű tételes átalányadó mértékének és számítási módjának felülvizsgálata. A rövid távú lakáskiadási piac kapacitásának meghatározása, esetleges korlátozása – például a kínálat szűkítése, a minősítési kritériumok szigorítása, vagy a kiadható napok maximálása – az európai nagyvárosokban bevált jó gyakorlatok és a témában készült felmérések, tanulmányok figyelembevételével kerüljön szabályozásra – teszik hozzá.
Mint arról lapunk is beszámolt, az Airbnb-típusú szálláshelyek betiltásáról szóló ügydöntő szavazáson Terézvárosban két hét alatt több mint hatezren adták le a voksukat, közülük közel 54 százaléknyian pedig igennel szavaztak. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba. A fideszes Szentkirályi Alexandra még az eredmény ismerete előtt bejelentette, hogy bármilyen döntés születik is, annak megfelelő szabályozást javasol budapesti és országos szinten. Ezután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közölte, a magyar családok védelme érdekében minden eddiginél szigorúbb szabályozást vezetnek majd be a rövidtávú lakáskiadásra vonatkozóan.
A terézvárosi ügydöntő szavazás nyomán előfordulhat, hogy a Fidesz az egész országban betiltja az Airbnb-szerű lakáskiadástA hétfői, közös állásfoglalást aláíró szervezetek:
Balatoni Kör,
Balatoni Turizmus Szövetség,
Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ),
Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft.,
Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary,
Magyar Apartmankiadók Egyesülete,
Magyar Beutaztatók Szövetsége,
Magyar Bocuse D’Or Akadémia,
Magyar Cukrász Ipartestület,
Magyar Csokoládé és Édesség Szövetség,
Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület,
Magyar Éttermi Szövetség,
Magyar Fesztivál Szövetség,
Magyar Fürdőszövetség,
Magyar Idegenvezetők Egyesülete,
Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség,
Magyar Sétaszövetség Egyesülés,
Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége,
Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány,
Magyar Utazási Irodák Szövetsége,
Magyar Vendéglátók Ipartestülete,
Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége,
Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége,
Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége,
Skål International Hungary,
Turisztikai és Vendéglátóipari Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ).
